In-house jogalapok vizsgálata

Kérdés: Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
Részlet a válaszából: […] ...társaság egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá, az in-house szerződés teljesítése során bevont alvállalkozókat csak közbeszerzési versenyeztetés keretei között szerezheti be az in-house cég. Tehát nincs akadálya alvállalkozót bevonni az önkormányzatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

További bejelentkezés lehetősége a dinamikus beszerzési rendszerbe

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben lehet-e olyan megoldást találni, mint a közszolgáltatók előminősítési rendszerében, azaz később is jelentkezhetnek új szereplők, akik bejutnak a rendszerbe, és utána közülük versenyeztet az ajánlatkérő? (Ezzel a megoldással tehát nem a keretmegállapodásos eljárás korlátai között kellene a kartellveszélyre figyelnie az ajánlatkérőnek.)
Részlet a válaszából: […] ...került jelentkezők között hirdetik meg a beszerzés tárgyát, azaz a folyamatosan nyitott rendszer keretein belül történik a továbbiakban a versenyeztetés. Pontosan ezért hasonlítjuk gyakran össze a keretmegállapodásos eljárással, ami eleve egy teljes eljárással indul,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Minőségi paraméterek meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Sok esetben az értékelési szempontok kialakításánál (főleg szolgáltatás és építési beruházás során) gondot okoz az ún. "minőségi paraméterek" előírása a legjobb ár-érték arány kapcsán. A jótállás megajánlása általában nem elfogadott, pedig a hétköznapi életben is sokszor ez alapján részesítünk előnyben bizonyos megajánlásokat, és a jótállás, mint olyan, jellemzi is az elvégzett munka minőségét. Építési beruházásnál ez fontosabb lenne, mint például a megengedett "előteljesítés" versenyeztetése. Kényszermegoldásként gyakran előnyben részesítjük a képzettebb szakembereket (ami valójában nem javít a minőségen.) Van-e kialakult gyakorlat a témában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 76. §-a értelmében a három értékelési szempont közül a 76. § (2) bekezdés c) pontjának az alkalmazása az ajánlatkérők számára az egyetlen megoldás, tekintettel arra, hogy a legalacsonyabb ár alkalmazását nem tudják megindokolni, a legalacsonyabb költség pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Kartellkizáró ok ellenőrzése

Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?
Részlet a válaszából: […] ...bírt.A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény értelmében az érintett kartellkizáró ok választható volt, továbbá csak versenyeztetési eljárás során elkövetett jogszabálysértésre vonatkozott.A régi Kbt. 57. § (1) bekezdésének b) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Ajánlat fenntartásának lehetősége Dinamikus Beszerzési Rendszerben

Kérdés: Dinamikus Beszerzési Rendszerben az egyes jelentkezők, miután bekerültek a DBR-be, és az első ajánlatukat megtették, van-e lehetőség arra, hogy fenntartsák ajánlatukat, és az ezt követő ajánlatkérésekre ne válaszoljanak? Így az ajánlatkérő figyelembe tudná venni ajánlatukat a későbbiekben is anélkül, hogy erőfeszítést kellene kifejteniük az ajánlattevőknek, míg az ajánlatkérő részéről kevesebb adminisztrációval járna az ajánlatkérés, értékelés folyamata.
Részlet a válaszából: […] ...ezért ennek megfelelően a keretmegállapodásos eljárásban tett első ajánlat alapján kerül sor a megrendelésre, konzultációra, újraversenyeztetésre − a keretmegállapodás típusától függően. A katalógus a DBR alapján nyilvános, hiszen az ajánlati ár nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Közbeszerzés lebonyolításának kizártsága a 44/2011. kormányrendelet alapján

Kérdés: A 44/2011. kormányrendelet alá tartozó, 100 000 forintot meghaladó termékek és szolgáltatások beszerzését a Központi Ellátó Szerv útján kell beszerezni. Kivétel, ha a KESZ által kijelölt szerv nem tudja vállalni a feladatot, vagy ha az ajánlatkérő által beszerzett ajánlat ajánlati ára a KESZ által kijelölt szerv ajánlati áránál több mint 20 százalékkal kedvezőbb. Jól látjuk, hogy ez utóbbi esetben – ha a beszerzés értéke eléri a nemzeti értékhatárt, de az uniós értékhatárt nem – a rendelet alapján az ajánlatkérőnek nincs is lehetősége közbeszerzés lebonyolítására és több ajánlat összehasonlítására, hanem a kijelölt szervezettel köteles megkötni a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...ennek oka az, hogy az érintett kormányrendelet az alábbi logika alapján lehetetleníti el a versenyeztetést.A Kbt. nemzeti kivételi köre az alábbiak szerint fogalmaz.A törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, a fogvatartottak kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Szubjektív kizáró okok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Mi a tapasztalatuk, a gyakorlatban milyen mértékben alkalmazzák az ajánlatkérők a szubjektív kizáró okokat?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Hirdetmény közzététele keretmegállapodásos eljárásban újraversenyeztetés hiányában

Kérdés: Szükséges-e hirdetményt közzétenni a keretmegállapodásos eljárásban, ha nem volt újraversenyeztetés?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a keretmegállapodásos eljárás második részére vonatkozik, melynek során az ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás keretein belül versenyezteti újra partnereit közvetlen ajánlattételi felhívás megküldésével. Ebben az esetben a közvetlen meghívás jogalapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Jogszabályban meghatározott ár versenyeztetésének alapja

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a jogszabályban előírt árat versenyezteti az ajánlatkérő? Hiszen a sorsolás garantált, és ez egyik félnek sem kedvez valójában.
Részlet a válaszából: […] Valóban nem szerencsés kizárólag olyan értékelési részszempontokat versenyeztetni, amelyek alapján a beérkezett ajánlatok várhatóan azonosak lesznek. Ez azonban nem vezethet holtversenyhez, azaz függetlenül attól, hogy ez az ajánlatkérő saját értékelési szempontrendszeréből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

KEF-en keresztül történt beszerzés megjelölése a statisztikai összegzésben

Kérdés: Aktuális a statisztikai összegzés készítése a tavalyi évről, és bár átolvastam a Kbt.-t, nem tudom, hogy a KEF-en keresztül beszerzett üzemanyag melyik kategóriába kell, hogy kerüljön? Árubeszerzésként megjelölöm, mint saját eljárást, vagy csak a központosított közbeszerzés adatai között számolom el?
Részlet a válaszából: […] ...módon az ajánlatkérő által beszerzett szolgáltatásnak minősül, mivel az alapeljárást nem az ajánlatkérő bonyolította le. Az újraversenyeztetés is a KEF által lebonyolított keretmegállapodás keretein belül történik. Ezért véleményünk szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
1
7
8
9
12