48 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] biztosítani kell. Mindkét jogszabály a szerződéses időtartamra vonatkozóan, az építési kivitelezéssel összefüggésben írja elő felelősségbiztosítás rendelkezésre állását.A Kbt. 65. § (1) bekezdés a) pontja, illetve a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérő jogosult pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelmények között szakmai felelősségbiztosítást előírni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a pénzügyi-gazdasági követelmény „szakmai” felelősségbiztosításra és nem általános felelősségbiztosításra vonatkozik. Szakmai felelősségbiztosítás egy szakmai hiba bekövetkezésének esetére nyújt fedezetet, és általában létezik egy szakmai jogszabály, amely meghatározza az adott szakma végzésének követelményeit és tartalmát, a felelősségvállalási szabályokat.A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó korlátozást vagy tiltást, hogy a kivitelezésre vonatkozó felelősségbiztosítással egyidejűleg a szakmai felelősségbiztosítás pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelményként előírásra kerüljön, ezért az általános közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni.A felelősségbiztosítás szakmai alkalmassági követelményként való előírása tekintetében azonban érdemes megfontolni azt, hogy az alkalmassági követelmény a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásban való kiválasztáshoz kapcsolódó és nem a szerződés teljesítésének folyamatára vonatkozó feltétel. Ezért ágazati jogszabály miatt [mint pl. a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet] a felelősségbiztosításnak szerződéskötési és/vagy szerződésteljesítési feltételként való előírása is szükséges lehet az alkalmassági követelmény előírásával egyidejűleg. A másik megfontolandó szempont, hogy pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelmény esetén lehetőség nyílik kapacitást biztosító szervezet bevonására,[…]

Részlet a válaszából: […] alapján.Az EKR-es dokumentumrögzítés esetében, mivel a Kbt. alábbi 41. § (5) bekezdése kimondja, hogy EKR-en kívüli eljárásokat utóbb rögzíteni kell az EKR-ben, így ezt minden szervezet, mely a központosított közbeszerzés szolgáltatását igénybe veszi (KM, DBR), magának végzi az adatközzétételt.A közzététel során az ajánlatkérők nincsenek hozzárendelve a központosított eljárásokhoz, melyek első részét a központi beszerző szervezet folytatta le. Ennek megfelelően az ajánlatkérőknek úgy kell jelölniük, mintha EKR-en kívül lefolytatott eljáráshoz kapcsolódó lenne a keretmegállapodás újraversenyeztetésre vonatkozó része, valamint a közvetlen rendelések. Amennyiben pedig a keretmegállapodás alapján létrejött szerződés módosul, a szerződésmódosításról az általános szabályok szerint a hirdetmény és rögzítés is a Kbt. 43. § szabályai szerint kell, hogy megtörténjen.A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy mit kell közzétenni az EKR-ben a Kbt. 31. § (5) bekezdése alkalmazása esetén is. Ebből az ajánlatkérők számára pedig a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettség marad fenn.„2. § (1) Az ajánlatkérő a Kbt. 31. § (5) bekezdése és 41. § (3)–(4) bekezdése[…]

Részlet a válaszából: […] meghatározott hatáskörében és illetékességében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 165. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jogsértés megtörténtét állapította meg.A Kbt. 165. § (6) bekezdése kimondja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki többek között, ha „e) a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását [153. §] és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét.”A Kbt. 165. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a (6) bekezdésben meghatározott bírság összege – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a.A Kbt. 165. § (11) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét figyelembe veszi, így különösena) a jogsértés súlyát,b) a közbeszerzés tárgyát és értékét,c) a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását,d) az e törvénybe ütköző magatartásnak az adott közbeszerzés vonatkozásában történt ismételt tanúsítását,e) a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot,f) támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat, figyelembe veszi. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.A határozat alapján a Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor az eset összes körülményét figyelembe vette, és a Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontja alapján[…]

Részlet a válaszából: […] módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.”A jogorvoslati szabályok az alábbiak szerint utalnak az üzleti titokként történő kezelésre abban, esetben, amikor a jogorvoslati eljárásban iratbetekintést kér valamely fél. Ebben az esetben vagy üzleti titokként kéri az ügyfél meghatározni az adott iratot, vagy már eleve az eljárás során üzleti titokként helyezte el ajánlatában, vagy egyéb iratként nyújtotta be az eljárás során.„162. § (1) Az ügyfél az ügyintézési határidő kezdetétől számított tizedik napig, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos jogorvoslati eljárásban az ügyintézési határidő kezdetétől [164. § (7) bekezdés] számított harmincadik napig, a Közbeszerzési Hatóság képviseletében eljáró személy az eljárás során bármikor, betekinthet a közbeszerzési eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.(2) Az ajánlatkérő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező – az üzleti titok védelmére hivatkozással – indokolt kérelmében kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak.(3) Ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező meghatározott iratokat elkülönített módon, üzleti titokként helyezett el az ajánlatában, részvételi jelentkezésében, vagy a közbeszerzési eljárás során általa benyújtott egyéb irat tekintetében kérte annak üzleti titokként történő kezelését, úgy kell tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását.(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles megvizsgálni, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel egyidejűleg – amennyiben az az adott esetben értelmezhető – kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.”Fentiek[…]

Részlet a válaszából: […] eljárások esetében a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó eredményről szóló tájékoztató megjelenésével, 2026. január 1. után indított közbeszerzési eljárások esetében a keretmegállapodás megkötésével lezárul. Ennek megfelelően a konkrét beszerzési igények kielégítésének szakasza, ideértve a versenyújranyitások ajánlattételeit és a versenyújranyitás eredményeként az egyedi szerződések megkötését is, a fenti időpontot követően már a keretmegállapodás szerződéses szakaszához tartozik.A Kbt. 139. § (1) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amelyek során a nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye megváltozhat. Közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevő nyertes ajánlattevőként szerződő félnek minősül. A Kbt. 139. § (1) bekezdés b) pontja szerint a szerződést kötő közös ajánlattevő részéről jogszerű a jogutódlás, ha a jogutódlás szétválás következménye. A szétválási dokumentumoknak egyértelműen tartalmaznia kell a jogutódlás részletszabályait, továbbá szükséges rendelkezni arról, hogy a szétválásban érintett melyik jogutód lesz a jogutódlást követően a nyertes ajánlattevőként szerződő fél az adott keretmegállapodás vonatkozásában.A Kbt. nem tartalmaz speciális vagy eltérő szabályt a keretmegállapodások szerződéses szakaszára vonatkozóan, így nem korlátozza a jogutódlási folyamatot sem olyan[…]

Részlet a válaszából: […] önéletrajz) nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek (pl. pdf-formátum helyett doc-formátumban csatolták), de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő – ha azt nem tartja szükségesnek – nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben viszont az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg az adott dokumentum, ezt nem lehet formai hiányosságnak tekinteni, ez esetben a helyzetet úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be, és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni. Önmagában tehát nem jelenti hiánypótlási cselekmény lefolytatásának kötelezettségét, ha az ajánlattevő más fájlformátumban csatolja a kért szakmai önéletrajzot; ez egyrészt az önéletrajz tartalmának megállapíthatóságától, másrészt az ajánlatkérői döntéstől függ. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése nem tesz különbséget a dokumentumok között a tekintetben, hogy az ajánlat mely részéhez kapcsolódik, azaz az értékelési szemponthoz kapcsolódó dokumentumokra is irányadó. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés első fordulata formai hibának tekinti, ha a dokumentum egyébként olvasható és megjeleníthető, azaz tartalma megismerhető, csak az előírt informatikai követelménynek nem tesz eleget. Erre való tekintettel, ha az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívást kibocsátja a formai hiba kijavítására, azonban az ajánlattevő annak nem tesz eleget, akkor a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja [2026. január 1. után n) pont] alapján nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat a formai hiba miatt.Az aláírás hiányát illetően viszont más megközelítést kell alkalmazni, az aláírás hiánya véleményünk szerint nem tekinthető a dokumentum informatikai jellemzőjére visszavezethető eltérésnek vagy formai hibának. Álláspontunk szerint a szakmai önéletrajz aláírása tartalmi kérdés, hiszen az aláírás megkövetelésének mögöttes célja általában az, hogy a szakember a szakmai önéletrajz tartalmát valódinak és a szakmai önéletrajzot a sajátjaként ismerje el. A hiányzó aláírást a Kbt. 71. § alapján kell hiánypótoltatni. Szükséges felhívni arra a figyelmet, hogy a szakmai többlettapasztalat értékelési szempont esetében az ítélkezési gyakorlat következetesen különbséget tesz a többlettapasztalat[…]

Részlet a válaszából: […] közölni ezen időtartam alatt, akkor lehetősége van a bírálat időtartamának meghosszabbítására, amely valójában az ajánlati kötöttség kiterjesztését jelenti.A Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket az ajánlataik további fenntartására az ajánlatkérő által meghatározott időpontig. A meghosszabbított bírálati határidő, azaz a kiterjesztett ajánlati kötöttség időtartama azonban a törvényben maximalizálva van; az ajánlati kötöttség kiterjesztése nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot.A Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján, ha egy ajánlattevő az ajánlatkérő által a nyilatkozattételre meghatározott határidőben nem nyilatkozik, a törvény előírása szerint úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ennek értelmében az ajánlati kötöttség kiterjesztése során a „hallgatás”, a „nem nyilatkozás” tehát az ajánlat fenntartását jelenti. Nincs akadálya azonban, hogy egy ajánlattevő kifejezetten „igen, fenntartom” jellegű nyilatkozatot tegyen. Az ajánlat „nem fenntartásáról” viszont az ajánlattevőnek kifejezetten nyilatkoznia kell. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Érdemes az ajánlati kötöttség kiterjesztéséről szóló levélben ezekre is felhívni a figyelmet. A nyilatkozat hiánya tehát azt jelenti, hogy az ajánlattevő az ajánlatát fenntartja, és ez az ajánlat a bírálat további részében részt vesz.Összességében, ha egy nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárásban három ajánlatot nyújtottak be, és az egyik ajánlattevő nem válaszol az ajánlati kötöttség kiterjesztéséről szóló levélre, másik két ajánlattevő pedig úgy nyilatkozott, hogy nem tartja fenn az ajánlatát, akkor a bírálat további részében a nyilatkozatot nem benyújtó ajánlattevő ajánlata vesz részt, mert a törvény erejénél fogva a hallgatás az ajánlat fenntartását jelenti.A nyilatkozat hiányát illetően ugyanez a jogi helyzet, ha az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség kiterjesztett időtartama (maximum kilencven, illetve százhúsz nap a közbeszerzés tárgyától, illetve a folyamatba épített ellenőrzéstől függően) alatt sem tudja az ajánlatok bírálatát befejezni.[…]

Részlet a válaszából: […] ennél azt kell figyelembe venni, hogy a módosítást előidéző körülményeket az ajánlatkérő, ha kellő gondossággal járt el, láthatta előre vagy nem.Az „előre nem láthatóságot” nem lehet tágan értelmezni, az irányadó joggyakorlat szerint kizárólag akkor állapítható meg, hogy a módosítást előidéző körülmények nem az ajánlatkérő mulasztásából erednek. Ilyen esetben az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást előkészítő tevékenységét is vizsgálni kell, figyelembe véve, hogy az ajánlatkérő az építési beruházás jellegére tekintettel mindent megtett-e, amit ilyen esetben a „kellő gondosság” jegyében meg kellett tennie.Abban az esetben ugyanis, ha az ajánlatkérői előkészítés nem volt teljes körű, nem volt elég alapos a jogszabályi vagy szakmai elvárások szerint, és ez a mulasztás vezetett oda, hogy nem tárták fel a födémmegerősítés szükségességét, akkor „az előre nem láthatóság” mint jogszabályi feltétel nem áll fenn.Általánosságban elmondható, hogy minden szerződésmódosítási igény más és más okból merül fel, így minden egyes esetben az eset összes körülménye alapján kell megítélni a törvényi feltételek meglétét. A 141. § (4) bekezdés c) pontja alkalmazása körében csak olyan indok fogadható el a módosítást lehetővé tevő körülményként, amely egyértelműen megállapíthatóan az ajánlatkérő által előre nem látható oknak minősül, és az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva sem számíthatott az adott körülmény felmerülésére.Jelen esetben a 141. § (4) bekezdés b) pont alkalmazhatóságát javasoljuk megvizsgálni. A b) pont tekintetében ugyanis nincs jelentősége annak, hogy az ajánlatkérő az előkészítés során kellően alapos volt-e, vagy mulasztott-e. Ott azt kell megvizsgálni, hogy a felmerült építési munkák esetén a szerződő partner cseréje műszaki vagy gazdasági okból nem okoz-e megvalósítási problémát, továbbá, hogy a csere nem járna-e az ajánlatkérő számára jelentős hátránnyal vagy a költségek megnövekedésével. Az ellenérték[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles tájékoztatást adni:a) arról a tényről, hogy az elektronikus árlejtést az ellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában vagy – a Kbt. 108. § (5) bekezdés b) pontja esetében – az ár mellett vagy az áron kívül más értékelési részszempontok vonatkozásában folytatja le…”Az ajánlatkérőnek nem kell indokolnia döntését, de fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy az árlejtés során az árak nem változhatnak, mivel az ajánlattevők jellemzően arra számítanak, hogy majd árlejtés[…]

Részlet a válaszából: […] szerinti teljes ellenszolgáltatás 10%-a lehet (kivételt képeznek az állami építési beruházások, amelyeknél az állami beruházásokért felelős miniszter egyetértésével 10%-nál nagyobb mértékű tartalékkeret is meghatározható).Fontos előírás a 20. § (3) bekezdésében, hogy a tartalékkeret kizárólag a teljesítéshez, azaz a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. Pótmunka elszámolására tehát abban az esetben vehető igénybe, ha a pótmunka a szerződés teljesítésével összefüggésben merült fel.Két eset lehetséges:– Abban az esetben, ha a közbeszerzési szerződésben a felek pontosan rögzítették a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit, a pénzügyi feltételeket, továbbá az ezzel kapcsolatos eljárásrendet, akkor a tartalékkeret felhasználása a szerződésben leírtak szerint történhet, amelyet a felek írásban dokumentálnak.– Abban az esetben azonban, ha a szerződés kizárólag a tartalékkeret mértékét vagy összegét rögzítette, egyéb szabályokat a felhasználással kapcsolatosan nem (pl. nem tartalmazza, hogy mire használható fel, hogyan kell igényelni, elszámolni stb.), akkor figyelembe kell venni a szerződések módosítására vonatkozó közbeszerzési rendelkezéseket is a tartalékkeret felhasználása során. A Kbt. 141. §-a részletezi, hogy milyen esetekben, milyen korlátok között van lehetősége a feleknek a közbeszerzési szerződést módosítani. A tartalékkeret pótmunkára történő felhasználása esetén a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazhatóságát javasoljuk megvizsgálni. E rendelkezés alapján,[…]