Alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályozás módosításának hatálya

Kérdés: A Kbt. alvállalkozók bejelentésére vonatkozó új szabályai szerint különböző időpontokban lényegesen több adatot kell megadni az ajánlatkérő részére a korábbiakhoz képest. Ezt a módosított szabályozást a folyamatban lévő szerződésekre is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] alvállalkozót az ajánlattevő igénybe kívánja venni, az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, valamint az ellenszolgáltatás alvállalkozói szerződésben meghatározott értékét az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül, másrészt az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatok rögzítésével egy időben.Az Eufetv. 88. §-a alapján a Kbt. 138. § (3) bekezdésében foglalt alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályok is módosultak. Az alvállalkozók bejelenté­sével egyidejűleg az alvállalkozó megnevezésén, adószámán, elérhetőségén, a képviseletre jogosult személyén túl az ajánlatkérő részére az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét is meg kell adni. Ezen túlmenően az alvállalkozói teljesítést követően a nyertes ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét is bejelenteni.Az Eufetv. 92. § c) pontja alapján a Kbt. 66. § (6) bekezdés b) pontja is módosult: amennyiben az ajánlatkérő előírja az ismert alvállalkozók megjelölését az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben, akkor az alvállalkozó megjelölése mellett az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányát is meg kell adnia.Az Eufetv. 69. § (2) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet a válaszából: […] értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.Az ítélkezési gyakorlat ezt tovább árnyalta annak kimondásával, hogy alkalmassági követelményként kizárólag az adott szerződés teljesítéséhez kulcsfontosságú szakemberek meglétét lehetséges jogszerűen elő­í­rni, a többi szükséges szakember pedig szerződéskötési feltételként szerepeltethető.Azt, hogy az ajánlatkérő jogszerűen írja-e elő meghatározott számú szakember bemutatását alkalmassági követelményként, az általános elvek fényében lehet megítélni. Ezek közül kiemelendő, hogy csak olyan szakemberek bemutatását írhatja elő az ajánlatkérő, akik a szerződés tárgyához közvetlenül kapcsolódnak, és akiknek a tapasztalata a teljesítés szempontjából alapvető fontosságú. A szakemberek számát ugyancsak a szerződés teljesítésével összhangban kell megállapítani, és viszonylag nagyszámú szakember megkövetelése legfeljebb különösen indokolt, egyedi helyzetekben lehet elfogadható, de jogvita esetén az ajánlatkérőnek kell bizonyítania, hogy nem aggályos, a versenyt korlátozó előírásról van-e szó.A gyakorlatban főként annak van jelentősége, hogy például a megkötni kívánt szerződés tárgyára vonatkozó jogszabályok tartalmaznak-e olyan szakértői feladatot, amely viszonylag jelentős szakmai kapacitás rendelkezésre állását és tényleges mozgósítását követeli meg, illetőleg amely az ajánlatkérő által előírt szolgáltatás ellátásához elengedhetetlen lenne (például: egészségügyi vagy egészségügyi intézményhez kapcsolódó szolgáltatások).Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet a válaszából: […] uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő köteles a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultá­ciót alkalmazni, ha- a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban nem írja elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi indokot, és- a közbeszerzési eljárás tárgya olyan beszerzés, amelynek tekintetében - az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében - az egyajánlatos közbeszerzések közös közbeszerzési szójegyzék (a továbbiakban: CPV) főcsoport szerinti aránya a 2. § (1) bekezdésében meghatározott naptári évben a 30%-ot meghaladta, és az adott CPV-főcsoportba tartozó közbeszerzések aránya az összes eredményes közbeszerzés 2%-át meghaladta - a) és b) pontok.A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben foglaltakon túl az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt minden esetben köteles a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultációt alkalmazni a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság ajánlatkérő, ha:- a közbeszerzési eljárást megindító felhívásában nem írja elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi indokot,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Integritás Hatóság a közbeszerzésben

Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] Integritás Hatóság közigazgatási hatósági jogköre keretében jogosulta) a részben vagy egészében európai uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzésekkel összefüggésben hatósági ellenőrzést folytatni,b) az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggésben tájékoztatási kötelezettséget előírni,c) a közbeszerzési eljárásból egyes bűncselekményekkel összefüggésben kizárt jogi személyekről, egyéni cégekről és egyéni vállalkozókról nyilvántartást vezetni.Az előbbiekhez kapcsolódva az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló 2022. évi LXXV. tv. több helyen módosította a Kbt. rendelkezéseit is. Az Integritás Hatósággal kapcsolatos egyes rendelkezések (lásd a következő 1., 4-5-6. pontok) 2022. október 11-étől léptek hatályba, más rendelkezés (lásd a következő 2. pont) 2022. január 1-jétől, míg a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes hatáskör (lásd a következő 3. pont) az adott nyilvántartásban szereplő adatok teljes körű rendelkezésre állását igazoló kormányhatározat Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba.A módosított rendelkezések alapján az Integritás Hatóság jogosult1. a közbeszerzési eljárást felfüggeszteni a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét megelőzően [Kbt. 55. § (8) bekezdés],2. a közbeszerzési eljárást felfüggeszteni a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét követően [Kbt. 70. § (4) bekezdés],3. a közbeszerzési eljárásból egyes bűncselekményekkel összefüggésben kizárt [lásd Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont szerinti kizáró okok] jogi személyekről, egyéni cégekről és egyéni vállalkozókról szóló nyilvántartást vezetni, a nyilvántartásból törölni vagy a nyilvántartásba vételt mellőzni [Kbt. 64. § (1) bekezdés],[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Aránytalanul alacsony ár/vállalás megállapításának szempontjai

Kérdés: Milyen szempontok alapján állapítja meg az ajánlatkérő az aránytalanul alacsony árat vagy egyéb aránytalan vállalást? Hivatkozhat-e arra az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő vállalása életszerűtlen?
Részlet a válaszából: […] bekezdése tükrében az ajánlatkérő szemszögéből a szerződés adott áron vagy költséggel való teljesíthetőségének van jelentősége, amely korántsem olyan objektív mérce, mint amilyet a jogalkotó az árindokolással szemben támaszt. A gazdasági észszerűség követelménye ugyanakkor csak a jogszabályszövegből tűnt el, a gyakorlatban továbbra is zsinórmértékként van jelen. Ennek ellenére kijelenthető, hogy a hatályos Kbt. alapján az ajánlatkérőnek a teljesíthetőség megítélésekor egzaktabb vizsgálatot kell lefolytatnia, mintha csupán a gazdasági észszerűség általános követelményével vetné egybe az ajánlatot.A gazdasági észszerűség, illetőleg az ezzel rokon életszerűség mércéjét egyébként az ítélkezési gyakorlat kristályosította ki, mégpedig a közbeszerzési szerződést a profitszerzés céljából elnyerni kívánó, az érintett piacon magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező, professzionális ajánlatot összeállító ajánlattevő típusából kiindulva. Érdekes eseti döntések láttak napvilágot, amelyek például nem tartották összeegyeztethetőnek a gazdasági észszerűség követelményével azt, hogy az ajánlattevő azért nem kíván az adott eljárásban nyereségre szert tenni, mert az is elegendő számára, ha munkagépei fenntartási költségeit képes előteremteni. Többnyire hasonló megítélés alá esett az is, amikor az ajánlattevő a referencia megszerzése érdekében vállalta volna el "a nullaszaldós projektet". Végül ez utóbbi viszonyulásán árnyalt valamelyest a jogalkalmazó, amikor egy felsőbírósági ítéletben úgy foglalt állást, hogy a tulajdonosok és vezető tisztségviselők ingyenes közreműködése, mint árcsökkentő tényező, figyelemmel a munka magas referenciaértékére és a később ebből közvetetten várható nyereségre, a gazdasági válságra és a kiélezett konkurenciaharcra, összeegyeztethető a gazdasági észszerűség követelményével.A hatályos Kbt. alapján az ajánlatkérő nem állhat meg a gazdasági észszerűség vagy életszerűség kérdésénél, hanem kifejezetten a szerződés teljesíthetőségét kell vizsgálnia. A bírói gyakorlat tükrében ez azt jelenti, hogy kiindulópont a vállalás teljesíthetősége, és az indokolásban előadott körülmények megítélése szempontjából van jelentősége továbbra is a gazdasági észszerűségnek. Az utóbbi években ennek az ajánlatkérői vizsgálatnak majdhogynem egzakt szempontrendszere kristályosodott ki. Először is fontos leszögezni, hogy mindenkor kizárólag az eset összes körülményei alapján hozható megalapozott döntés az ajánlat vagy az indokolás elfogadhatósága kérdésében, és az ajánlatkérő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Korábban benyújtott igazolás ismételt bekérése

Kérdés: A korábbi eljárásunkban benyújtottunk egy nyilatkozatot, melynek értelmében a kért műszaki tartalom megfelel a követelményeknek. Most is ugyanerre írta ki az eljárást az ajánlatkérő, de most nem csatoltuk ezt a nyilatkozatot. Hivatkozhatunk-e arra, hogy ezt az ajánlatkérőnek már tudnia kellett, és ez csak egy adminisztratív akadály, amit nem is kérhet, hiszen a 69. § ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő (4) vagy (6)-(8) bekezdés szerinti felhívására a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.Mivel műszaki kérdésről van szó, új közbeszerzési eljárásról, ezért az nem feltétlenül derül ki az ajánlatkérő számára az ajánlattevő nyilatkozata nélkül, hogy a műszaki tartalomról már egy korábbi eljárásban nyilatkozott, és jelen eljárásban is hasonlóképpen azonos terméket ajánl. Az ajánlattevő feltételezése nem feltétlenül reális, hiszen az ajánlatkérőnek nem kell tudnia adott esetben, hogy egy nagykereskedő esetleg más termékkel indul-e, vagy teljesen azonos gyártó termékével, mint néhány[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

A kiegészítő tájékoztatás észszerű határideje

Kérdés: A DBR-ben vannak olyan ajánlattételi szakaszaink, melyekben 10 nap az ajánlattételi határidő, ahol esetünkben az ajánlattételi határidő lejárta előtti 4. munkanapig kérdezhetnek az ajánlattevők, mi pedig a 3. munkanapig válaszolunk. Ezt fokozatosan alakítottuk ki, jellemzően ezt alkalmazzuk. De milyen szabályok alkalmazása megengedett, helyes, ha hosszabb az ajánlattételi határidő?
Részlet a válaszából: […] áll fenn, nem a beszerzési tárgy komplexitása miatt hosszabb a határidő, akkor az eredeti kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó határidő is megfelelő lehet. A kiegészítő tájékoztatás időszakát túlzó módon kitolni sem érdemes, hiszen akkor az ajánlattevők nem tudnak időben reagálni, gyakran alkalmazzák a fenti feltételrendszernek egy még rugalmasabb változatát (3. munkanapig kérdezni, 2. munkanapig válaszolni). A kérdés valójában nem az, hogy ez általában jogszerű-e, mert amennyiben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] szükséges azért, mert a szerződés a fél személyének változása miatt nem megvalósítható gazdasági vagy műszaki okból, valamint a csere jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna.A 141. § (4) bekezdés c) pontja szerint a módosítás (esetünkben határidő-módosítási jogalap), mely nem változtathatja meg a szerződés általános jellegét, megfelelő gondosság mellett beállt olyan körülmény miatt történik, melyet az ajánlatkérő nem láthatott előre.Ez utóbbi két feltételrendszer komplex, részletes indokolást igényel, továbbá olyan feltételek fennállását, melyek egymástól függetlenek lehetnek, így az egyes jogalapok összemosása nem eredményezi a könnyebb elfogadhatóságot.Amennyiben több jogalap is megvalósul, ilyenkor az ajánlatkérő szabadon eldöntheti, hogy mely jogalapra hivatkozik a szerződés módosítása kapcsán.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről (2022. szeptember 29.) kifejezetten hasznos segítséget ad a kérdés eldöntéséhez, melyből az alábbiakban röviden idézünk:"Az ajánlatkérőnek a szerződésmódosítással összefüggésben nem az a feladata, hogy válasszon egy módosítási esetkört, hanem az, hogy a szerződés teljesítése során felmerülő módosítási tényhelyzetet értékelje, s azt vesse össze a jogszabályi jogalapokkal. Ha bármelyik, vagy akár több esetkör alkalmazható az adott esetre, akkor módosíthatja a szerződést. Ha valamely, a szerződés módosítására szolgáló jogalap sérül ugyan, de más jogalap szerinti feltételek fennállnak, akkor a szerződés módosítása jogszerű."Esetünkben a rövid leírás alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő két olyan jogalapot is jelöl,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
Részlet a válaszából: […] befolyásolni a közbeszerzési szerződés megfelelő teljesítését.Az ajánlatkérőnek ebben az esetben is ellenőriznie kell a megadott információkat, és csak abban az esetben érvénytelenítheti az ajánlatot, ha a közölt bizonyítékok nem indokolják kielégítően az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek alacsony szintjét.A hivatkozott döntés szerint: "2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontját úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés nem képezi jogi alapját annak, hogy valamely ajánlattevőnek egy közbeszerzési eljárás keretében benyújtott ajánlatát kizárólag azzal az indokkal utasítsák el, hogy az ajánlatban szereplő ár nulla euró."Mivel értékelési szempont nem lehet üzleti titok tárgya, így a lenullázott ár lesz a vizsgálat tárgya, akár ezt akarta megadni a versenytárs, akár nem. Az értékelés azonban szükséges az ajánlatkérő részéről. A kérdésből nem állapítható meg, de vagy direkt írt nulla értéket az ajánlattevő, vagy nem nulla értéket kívánt ajánlani.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ajánlattétel holdingstruktúrában

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] jelentkezésnek - tartalmaznia kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet ugyan szükségessé teszi, hogy az alkalmasságot igazoló szervezet regisztrált legyen az EKR-ben, de ez nem azt jelenti, hogy ő maga fogja feltölteni a dokumentumokat az ajánlattevő helyett.A kormányrendelet 6. § (1) bekezdése alapján az EKR használatához a rendszerben az arra jogosult személy részéről történő regisztráció szükséges. A regisztráció egységes, ugyanazon természetes személy vagy jogi személy egy regisztrációval rendelkezhet.A (6a) bekezdés szerint az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként csak olyan gazdasági szereplőt vehet igénybe, amely regisztrált az EKR-ben, vagy amelynek adatait az ajánlattétel vagy részvételre jelentkezés során az EKR-ben előzetesen rögzítette.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet pedig egyértelműen rögzíti, hogy az egységes európai közbeszerzési dokumentumot be kell nyújtania az alkalmasságot igazoló szervezetnek is, pontosabban képviseletükben az ajánlattevő nyújtja be ezeket a dokumentumokat. Mivel az EEKD űrlap formában érhető el, úgy az ajánlattevőnek az űrlapot kell kitöltenie a kapacitást biztosító szervezet helyett.A 3. § (3) bekezdése alapján, ha egy ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az előírt alkalmassági követelményeknek más szervezet vagy személy kapacitásaira támaszkodva kíván megfelelni, az érintett szervezetek vagy személyek képviseletében a formanyomtatványt az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyújtja be. A kapacitásaikat rendelkezésre bocsátó szervezetek vagy személyek körében az alkalmassági feltételek vonatkozásában csak azokról szükséges nyilatkozni, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező igénybe kíván venni alkalmasságának igazolásához.Az EUB C-631/21. számú döntése szerint x "olyan közös vállalkozás, amely - anélkül, hogy jogi személy lenne - valamely tagállam nemzeti jogszabályai által szabályozott társaság formáját ölti, és be van jegyezve annak cégnyilvántartásában, továbbá amely ideiglenesen vagy állandó jelleggel is alapítható, és amely társasági tagjainak összessége ugyanazon a piacon tevékenykedik, mint a társaság, valamint egyetemlegesen felel a társaság által szerződésben vállalt kötelezettségek megfelelő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
5