Információ nyújtása kiegészítő tájékoztatás keretében a módosító hirdetmény megjelenését megelőzően

Kérdés: A módosító hirdetmény még nem jelent meg, de várható. Az ajánlatkérő olyan kiegészítő tájékoztatásokat nyújt, amelyek már az új tartalomra hivatkoznak. Ezt ugyan valóban meg fogja tudni mindenki, de nekem, mint későbbi ajánlattevőnek mégis furcsa ez. Jogszerű az eljárása?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 55. §-ának (2) bekezdése alapján a felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig fel kell adni, és a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Eljárás számítási hiba sikertelen vagy nem megfelelő javítása esetén

Kérdés: A számítási hiba javítása az ajánlatkérő feladata az új szabályok alapján. Mi annak a következménye, ha ez a javítás nem sikerül, vagy nem úgy sikerül, ahogyan azt az ajánlatkérő elvárta volna? Mi a helyzet, ha az ajánlatkérő igénye nem megfelelő, mert az ajánlatkérő is rosszul számol? Egyéb kommunikációban jelezze ezt az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] ...jelzett kormányrendeleti szabályozást, melynek értelmében az ajánlatkérő jelöli meg a hibát és a javítandó értéket, melyet az ajánlattevő javít az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben. A törvényi szabályozás egyértelműen rögzíti, hogy amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...Rendszerben az ajánlatkérő, hogy a dokumentáció egy részét üzleti titokként kívánja megjeleníteni, ennek következménye, hogy az ajánlattevők nem látják a dokumentumot. Az üzleti titokká nyilvánítás az EKR-ben az ajánlatkérő szempontjából valójában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Jogorvoslati kérelem kiegészítése

Kérdés: Lehetséges-e, hogy a jogorvoslati eljárás során jut az ajánlattevő tudomására olyan információ, amivel kapcsolatban kiegészítené a kérelmét, vagy a kiegészítés miatt elkésettnek minősül a kérelem?
Részlet a válaszából: […] ...jogsértés tudomásra jutása szabályai között szerepel a lehetőség, hogy az ajánlattevő a Közbeszerzési Döntőbizottságnál tekint be az iratokba. A Kbt. 148. §-ának (3) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében a kérelmező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Szerződés végleges tartalma

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében a szerződésről tárgyaltak a felek. A feltöltött emlékeztetők hivatkoznak a megállapodásra, de végül a szerződés egy pontjába mégsem az a tartalom került, amiben megegyeztünk. Van-e lehetőség arra, hogy azzal a tartalommal írjuk alá a szerződést, amiben megegyezés született? (Az utolsó verziót ajánlattevőként elfogadtuk, erre a pontra nem figyeltünk, de tudjuk igazolni, hogy más volt a megállapodás a korábbiakban, aláírt jegyzőkönyvünk van róla.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat tartalmának megfelelően a felek megegyeztek, azaz eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Szakértő cseréje, jogviszonyok változása mellett

Kérdés: Egy már megkötött keretmegállapodásban fel van tüntetve azon szakértők listája, akikkel az ajánlattevő megfelelt az ajánlati követelményeknek, és akiknek a teljesítésben részt kell venniük. Ezek a szakértők az ajánlattevő munkavállalói. Van-e arra lehetőség, hogy a teljesítés során a listán szereplő szakértőt lecserélje, de nem munkavállalóra, hanem egy alvállalkozóra, aki így egyben kapacitást nyújtó alvállalkozó is lesz? Van-e arra lehetőség, hogy ha a felsorolt szakértők közül az egyik átszerződik egy, az ajánlatban nevesített alvállalkozóhoz? Így a szakértő ugyanaz maradna, viszont az alvállalkozó ezáltal kapacitást nyújtó szervezetté válna?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbiakban a bevont kapacitást biztosító megfelelt. Erre utal a Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése, mely főszabályként a nyertes ajánlattevő teljesítését, majd (2) bekezdésében a kapacitást biztosító szervezet kötelező bevonását írja elő a teljesítés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Többes alvállalkozói részvétel

Kérdés: Adott eljárásban egy alvállalkozó részt vehet-e egynél több ajánlattevő alvállalkozójaként? Adott eljárásban egy kapacitást is nyújtó alvállalkozó részt vehet-e egynél több ajánlattevő kapacitást is nyújtó alvállalkozójaként? Van-e különbség keretmegállapodásos eljárás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy egy alvállalkozó akár több ajánlattevő alvállalkozójaként is megjelenhessen nevesítve az ajánlatban. Hasonlóképpen ez a helyzet kapacitást biztosító szervezet bevonása esetében.A fentiekben hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Szerződéskötés alvállalkozóval konzorcium esetében

Kérdés: A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint projekttársaság esetén az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést megkötni.
Konzorcium esetén is ugyanígy kell-e eljárni? A konzorciummal köt az alvállalkozó szerződést, vagy azzal a taggal, aki/amely megjelölte alvállalkozójának az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...az alvállalkozói számlák ellenőrzését is egyértelművé teszi. A 140. § (3) bekezdése továbbá a projekttársaság és a nyertes ajánlattevők szerződés teljesítéséért való felelősséget is tartalmazza. Ez olyan szempontból fontos, hogy a projekttársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Határozott időtartamú szerződés felmondása

Kérdés: 48 hónapra kötünk egy orvosi személyes közreműködői (megbízási) szerződést. Ez egy bizalmon alapuló szerződés. A megbízásra a Ptk. rendelkezése a következő: A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható [Ptk. 6:278. § (4) bekezdés]. A szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;– az ajánlattevő nem biztosítja a 138. §-ban foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként szerződő fél személyében érvényesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Számítási hiba javításának módja

Kérdés: Milyen sorrendben és kinek kell végül a számítási hibát javítania? A Kbt. és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egymásnak ellentmond. Értelmezésem szerint az ajánlattevőnek kellene javítania a számítási hibát, hiszen az EKR-ben az ajánlatkérő nem javíthat az ajánlatban. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.Jelenleg az elektronikus közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
1
90
91
92
386