301/2018. kormányrendelet szabályainak alkalmazása

Kérdés: Mikortól kell a DKÜ-be bejelentkezni? (A szabályban van egy utalás, ami elég sok jogbizonytalansághoz vezet.)
Részlet a válaszából: […] ...Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságról és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet 30....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:        

EKR mellőzése

Kérdés: Ha nem nyújtható be az EKR-ben a terv, mert nagy terjedelmű, abban az esetben ez teljesen kimaradhat az EKR-ből? Azaz lehet-e ez a körülmény alapja annak, hogy az ajánlatkérő nem az EKR-ben folytatja le az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. pontosan meghatározza azokat a lehetőségeket, amikor az EKR elhagyható egy-egy eljárási cselekmény erejéig. Az alábbiakban nem teljeskörűen ismertetjük a lehetőségeket, csak a kérdéshez kapcsolódó elvi indokokat soroljuk fel. A Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:      

Vezető ajánlattevő cseréje az EKR-ben

Kérdés: Hogyan lehet vezető ajánlattevőt cserélni az EKR-ben? (Nem kínálta fel a rendszer a lehetőséget, keresés ellenére sem.)
Részlet a válaszából: […] ...felhasználói kézikönyv egy rövid mondattal utal arra, hogy a vezető ajánlattevő cseréjének feltétele, hogy például a konzorciumi partnernél is újajánlat-létrehozatali jogosultsága legyen a gazdasági szereplőnek. A problémát az okozza, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:      

Alvállalkozó igénybevétele közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő által

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján közbeszerzésre kötelezett szervezet ajánlattevőként kíván indulni egy közbeszerzési eljáráson. A szűkös eljárási határidőket figyelembe véve hogyan tud jogszerűen ajánlattevőként megjelenni a szervezet, ha nyertessége esetén a teljesítéshez olyan alvállalkozó igénybevételére is szükség lenne, amellyel a szervezet maga is csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést? Ha az ajánlata leadásáig nem egyezik meg a jövőbeni alvállalkozóval, akkor ajánlatával jelentős kockázatot vállal (sikerül-e olyan áron alvállalkozót bevonni, amivel előzetesen kalkulált), ha viszont megegyezik, akkor hogyan tud a saját közbeszerzési kötelezettségének eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...nem mentesülhet a közbeszerzési kötelezettség alól ebben az esetben sem, hiszen közjogi szervezetként közbeszerzés lefolytatására kötelezett klasszikus ajánlatkérőként. A közbeszerzés valójában nincs felkészülve arra, hogy piaci szereplők rugalmasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:        

Hiánypótlási felhívás teljesítésének mellőzése

Kérdés: Az ajánlatkérő megnyitotta számomra az ESPD-t, hogy egészítsem ki az egyes honlapokat üzemeltető szervezetekkel, melyet ma már nem lehet előírni. Megtehetem, hogy nem javítom ki? Ha igen, elegendő nyilatkoznom erről?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján az ajánlatkérő hiánypótlásban olyan információt kér, amelyet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...azt kifejezetten lehetővé teszi.A 41. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, e törvényben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott minden nyilatkozat vagy más információ közlése – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati biztosíték érvényesítése árlejtésnél

Kérdés: Hogyan tudok ajánlati biztosítékot érvényesíteni árlejtés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...esetében valóban szerződést kössön a nyertes fél.A közbeszerzési törvény 54. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati biztosíték visszafizetésének megtagadása

Kérdés: Az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő nem kívánja visszafizetni, mert harmadik ajánlattevőként nem nyújtottuk be az igazolásainkat. Véleményem szerint ez nem jogszerű, hiszen nem lett volna esélyünk arra, hogy nyerjünk, így az ajánlatkérő jogalap nélkül gazdagodik. Mivel tudok még érvelni az előbbiek mellett, amikor vissza szeretném kapni a biztosítékot? (Nem nagy összegről van szó, elvi jellegű a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...és nem megfelelően nyújtja be az igazolásokat, abban az esetben az ajánlata érvénytelennek minősül, és az ajánlati biztosíték sem jár vissza. Ezzel a szabállyal kívánja a jogalkotó egyértelművé tenni, hogy az igazolások benyújtása során felkért gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:  

25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálata közszolgáltatói in-house szerződésnél

Kérdés: A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése alapján a 25%-os mérték értelmezése egyedileg vagy együttesen történik?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint a törvényt nem kell alkalmazni– a kapcsolt vállalkozással megkötött közszolgáltatói szerződésre,– kizárólag közszolgáltató ajánlatkérők részvételével, a közbeszerzési törvény szerinti közszolgáltatói tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:        

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...egyes eljárásfajták szabályai tartalmazzák a szerződés aláírásnak határidejét. Például nyílt eljárás esetében a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdése szerint a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:            
1
…
124
125
126
…
558