Későbbi csatlakozás lehetősége keretmegállapodáshoz

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy az Európai Bíróság döntése értelmében a keretmegállapodásos eljárások esetében a csatlakozó szervezetek a későbbiekben már nem csatlakozhatnak, sőt már az eljárás megkezdésekor meg kell adni, milyen értékben kívánnak beszerezni például egy központi beszerző szervezet keretmegállapodásából. (Az ügy számát nem ismerjük, de ez alapján talán beazonosítható.)
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió Bírósága valóban hozott egy igen meglepő döntést, mely komoly hatással lehet a későbbiekben az európai központi beszerző szervezetekre. A C-2016/17. számú döntés a Közbeszerzési Hatóság honlapján is elérhető.Lényege, hogy valamely ajánlatkérő szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott rendelkezés a Kbt. kötelező elektronikus közbeszerzésre utaló 40. §-a mellett kitér arra, mit írhat elő az ajánlatkérő, amennyiben az elektronikus közbeszerzés nem kötelező, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása nem követelmény....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Ajánlatkérő saját rendszerének használata az EKR helyett

Kérdés: Mikor lehet az ajánlatkérő saját rendszerét használni az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer helyett?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 2. §-ának (5)–(6) bekezdései felsorolják, mely esetekben van lehetőség más rendszer használatára.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezések szerint– a tervpályázati eljárásban, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzése

Kérdés: Sajnálatos módon azon kormányrendelet hatálya alá tartozunk, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetekhez kell fordulnunk beszerzési igényeinkkel. A problémát az okozza, hogy több olyan igényünk is van, ami közösségi értékhatár alatti, de valójában egybe kellene számítani azokat a Kbt. 19. §-a szerint. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak a beszerzési igényre utal, emiatt nem tudjuk, mi az irányadó, hiszen a kormányrendelet eltérhet a Kbt.-től. Mi a véleményük, mi minősül ebben az esetben az igény mértékének?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen a vonatkozó, a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Keretmegállapodáson kívüli beszerzés lehetősége központosított közbeszerzés keretén belül

Kérdés: Papír, írószer, irodaszer beszerzése központosított közbeszerzés keretén belül történik. Néhány termék nem szerepel a keretmegállapodásban. Ezeknek a termékeknek az értéke nem jelentős, néhány ezer forint alkalmanként, egyedi igények alapján (éves szinten maximum 100 000 Ft az érték). Éves teljes papír-, írószer-, irodaszer-beszerzésünk kb. 24 M Ft uniós projektekkel. A 168/2004. kormányrendelet 8. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással azt az álláspontot hallottuk, hogy a keretmegállapodáson kívüli vásárlásnál közbeszerzést kell indítanunk, akár egy tollra is. Ez valóban így van?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet értelmében a saját hatáskörben történő beszerzés feltételei az alábbiak:Az 1. § (1) bekezdése szerinti szervezet a kiemelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Elektronikus út kötelezővé tétele valamennyi közbeszerzési eljárásban

Kérdés: 2016. november 1-jén a Kbt. 196. §-ának (2) bekezdése alapján hatályba lépett a Kbt. 31. §-ának (5) és 32. §-ának (3) bekezdése, amelyek a központosított közbeszerzések elektronikus úton történő megvalósítását írják elő. Várható-e a központosított közbeszerzéseken kívül minden közbeszerzési eljárás elektronikus úton történő lebonyolításának kötelezővé tétele?
Részlet a válaszából: […] A 2016 decemberében elfogadott törvénymódosítás értelmében 2017. február 1-jétől a központosított közbeszerzésben az ajánlatkérő és gazdasági szereplők közötti minden írásbeli kommunikáció elektronikus úton fog zajlani.A kérdésben jelzett, a Kbt. 31. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlat fenntartásának lehetősége Dinamikus Beszerzési Rendszerben

Kérdés: Dinamikus Beszerzési Rendszerben az egyes jelentkezők, miután bekerültek a DBR-be, és az első ajánlatukat megtették, van-e lehetőség arra, hogy fenntartsák ajánlatukat, és az ezt követő ajánlatkérésekre ne válaszoljanak? Így az ajánlatkérő figyelembe tudná venni ajánlatukat a későbbiekben is anélkül, hogy erőfeszítést kellene kifejteniük az ajánlattevőknek, míg az ajánlatkérő részéről kevesebb adminisztrációval járna az ajánlatkérés, értékelés folyamata.
Részlet a válaszából: […] Minden egyes ajánlattétel során aktívan kell az ajánlattevőknek ajánlatukat megtenniük. Amennyiben az előző ajánlattétel mértékével azonos a következő ajánlati felhívásra tett ajánlat is, lehetőség van visszahivatkozni az elektronikus katalógusra, vagy adott ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. mellett lapzártánkig az alábbi új végrehajtási rendeletek jelentek meg:– a Kormány 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról;– a Kormány 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelete a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Költségvetési intézményre vonatkozó beszerzési tilalom

Kérdés: Költségvetési intézményként vonatkozik ránk a központosított közbeszerzés és az 1982/2013. kormányhatározat szerinti beszerzési tilalom is. Személygépkocsit szeretnénk vásárolni, a kérdés az, hogy használt személygépkocsit is csak a tilalom alóli felmentés birtokában vásárolhatunk? Használt személygépkocsit is a központosított közbeszerzésben szerezhetünk csak be?
Részlet a válaszából: […] Az 1982/2013. Korm. határozat 1. pontja az alábbiak szerint rendelkezik.A kormány az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél beszerzési tilalmat rendel el a beruházások keretében – kivéve kis értékű tárgyi eszköz – történő informatikai eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Közbeszerzés lebonyolításának kizártsága a 44/2011. kormányrendelet alapján

Kérdés: A 44/2011. kormányrendelet alá tartozó, 100 000 forintot meghaladó termékek és szolgáltatások beszerzését a Központi Ellátó Szerv útján kell beszerezni. Kivétel, ha a KESZ által kijelölt szerv nem tudja vállalni a feladatot, vagy ha az ajánlatkérő által beszerzett ajánlat ajánlati ára a KESZ által kijelölt szerv ajánlati áránál több mint 20 százalékkal kedvezőbb. Jól látjuk, hogy ez utóbbi esetben – ha a beszerzés értéke eléri a nemzeti értékhatárt, de az uniós értékhatárt nem – a rendelet alapján az ajánlatkérőnek nincs is lehetősége közbeszerzés lebonyolítására és több ajánlat összehasonlítására, hanem a kijelölt szervezettel köteles megkötni a szerződést?
Részlet a válaszából: […] Igen, ennek oka az, hogy az érintett kormányrendelet az alábbi logika alapján lehetetleníti el a versenyeztetést.A Kbt. nemzeti kivételi köre az alábbiak szerint fogalmaz.A törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
3
4
5
8