Találati lista:
241. cikk / 838 Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás
Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
242. cikk / 838 Jogorvoslati kérelem kiegészítése
Kérdés: Lehetséges-e, hogy a jogorvoslati eljárás során jut az ajánlattevő tudomására olyan információ, amivel kapcsolatban kiegészítené a kérelmét, vagy a kiegészítés miatt elkésettnek minősül a kérelem?
243. cikk / 838 Közbeszerzési terv közzététele
Kérdés: Az éves összesített közbeszerzési terv közzétételével kapcsolatban az alábbiak szerint kérek felvilágosítást:
A Kbt. 43. §-a szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési tervet. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési tervet köteles az EKR-ben közzétenni. Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése alapján az 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 8. pontja szerint a közbeszerzési tervet közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.
Fenti jogszabályi hivatkozások alapján a Közbeszerzési Adatbázisban, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben és az ajánlatkérő honlapján is közzé kell tenni a közbeszerzési tervet?
A Kbt. 43. §-a szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési tervet. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési tervet köteles az EKR-ben közzétenni. Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése alapján az 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 8. pontja szerint a közbeszerzési tervet közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.
Fenti jogszabályi hivatkozások alapján a Közbeszerzési Adatbázisban, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben és az ajánlatkérő honlapján is közzé kell tenni a közbeszerzési tervet?
244. cikk / 838 Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben
Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
245. cikk / 838 Jogorvoslati eljárás kilátásba helyezésének jogkövetkezményei
Kérdés: Lehet-e bármilyen jogi következménye az eljárás során annak, ha egy ajánlattevő jogorvoslati eljárással fenyegetőzik?
246. cikk / 838 EEKD kötelező tartalmi eleme
Kérdés: Az EEKD-ba be kell-e írni a honlapok elérhetőségét? Van ajánlatkérő, aki hiánypótoltatja, van, aki nem. Mi a helyes eljárás?
247. cikk / 838 Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye
Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
248. cikk / 838 EKR-en kívüli eljárások
Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
249. cikk / 838 Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén
Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
250. cikk / 838 Üzleti titok indokolása
Kérdés: Amennyiben egyértelműen gyenge az üzleti titok indokolásának érve, feltétlenül szükséges újra felhívni az ajánlattevőt, hogy próbálja újra indokolni azt? (Biztosan nem a nyertes ajánlatról van szó, továbbá érzékelhető, hogy a majd teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánítása nem fogja megállni a helyét.)
