1820 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési szerződés nem tér ki olyan jogszabályi kötelezettségekre, amelyek lassítják a teljesítést, de az ajánlattevőnek egyébiránt tudnia kellett róla, úgy elegendő indok-e a felelősség alóli mentesülésre, hogy maga a szerződés kifejezetten nem utal ezekre a jogszabályi kötelezettségekre? Mivel közbeszerzésről van szó, így ennek lenne értelme.

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a tárgyalások befejezésével kapcsolatos végleges információt csak az utolsó előtti ajánlattétel után adja meg az ajánlatkérő?

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?

Kérdés: Több eljárásban kötnek ki az ajánlatkérők alkalmassági minimumkövetelményként történő megfeleléshez/értékelési szemponthoz kapcsolódóan bizonyos szakemberek rendelkezésre állását/részvételét a projektben. Esetünkben a bevonandó szakember magánszemély, nem tud számlát kiállítani a teljesítéséről. Lehet-e magánszemély (nem gazdasági szereplő) kapacitásnyújtó, eddig helyesen jártunk-e el? Ha a szakember személyéhez alkalmassági minimumkövetelmény és értékelési szempont is kapcsolódik, ebben az esetben az ajánlat benyújtásakor hova szükséges felrögzíteni az EKR-ben a szakembert? Fel kell rögzíteni a Kbt. 66. § (6) bek. szerint ismert alvállalkozónak is? Mert tudomásunk szerint alvállalkozó csak gazdasági szereplő lehet. Mi a helyzet, ha a szakember személyéhez csak értékelési szempont kapcsolódik? Ekkor fel kell-e tüntetnünk magánszemély szakemberünket a Kbt. 66. § (6) bek. szerint ismert alvállalkozóként?

Kérdés: Szeretnénk ajánlatot tenni oly módon, hogy a két cégünk ügyvezetője azonos. Benyújthatjuk egy részajánlatra úgy az ajánlatunkat, hogy X kft. megajánlj egy bizonyos típusú készüléket, és Y Kft. pedig egy másik gyártó másik típusú készülékét? Milyen módon vizsgálja az ajánlatkérő a kapcsolt vállalkozások ajánlattételeit? Emiatt megállapítható érvénytelenség?

Kérdés: Hat telephellyel rendelkező ajánlatkérőként árubeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Azt szeretnénk, ha valamennyi telephelyünkön a nyertes ajánlattevő szakemberei végeznék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a felhívásban?

Kérdés: Milyen dokumentumokat, igazolásokat kell benyújtanunk egy közbeszerzési eljárásban, ha az alvállalkozónk egyúttal kapacitást is biztosít számunkra az alkalmasságunk igazolására?

Kérdés: Ajánlatkérőként egy 2021-ben indult keretmegállapodáshoz szeretnénk csatlakozni és versenyújranyitást kezdeményezni. Jól gondoljuk, hogy a módosult szabályok alapján már nincs szerződéskötési moratórium?

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?