1527 talált cikk a hatály kifejezésre

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni a Kbt. 104. §-ának (7) bekezdését, amennyiben az eljárást megindító felhívásban előírtam azt?

Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?

Kérdés: A Kbt. 2019. decemberi módosítása alapján az öntözéses beruházások nem tartoznak a közbeszerzési eljárások hatálya alá. Kérem segítségüket ennek megerősítésében, a törvényi hivatkozások megadása mellett!

Kérdés: Azt a tájékoztatást kaptuk egy ügyvédi irodától, hogy hatályba lépett a Küt., melynek következtében módosult a Kbt. Mivel nem látom a Küt. relevanciáját a közbeszerzési eljárások vonatkozásában, kérdezem, hogy milyen hatással van ez a zajló vagy tervezendő eljárásokra?

Kérdés: Van-e egy közbeszerzés-köteles alapítványnak joga arra, hogy felmentést kérjen a vészhelyzet miatt a közbeszerzés hatálya alól?

Kérdés: Ha van egy nagy értékű keretszerződésem hosszabbítási opcióval, ami mellett az ajánlatkérő szeretne egy hasonló tartalmú szerződést kötni – melynek lehetőségét a hirdetmény és a szerződés is kifejezetten kikötötte –, abban az esetben ezt egybe kell számítani a korábbi keretszerződéssel?

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?

Kérdés: Milyen módon "gyűjthetők" be a FAKSZ-pontok képzés hiányában?

Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?