1506 talált cikk a hatály kifejezésre

Kérdés: Ellenőrizheti-e a Közbeszerzési Hatóság annak a keretmegállapodásnak a versenyújranyitását, amelyet még 2017-ben kötöttek meg, és jelenleg zajlanak a teljesítések?

Kérdés: Mint ismeretes, a Kbt. rendelkezései közül 2018. november 29-i hatálybalépéssel kikerült az a szabály, amely építési beruházás esetén 65%-ra korlátozta az igénybe vehető alvállalkozói szerződés értékét [138. § (5) bekezdés]. A korlátozás eltörlésével kapcsolatban ugyanakkor a hatályba léptető rendelkezések nem tartalmaznak további részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy e rendelkezések kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandóak, vagy a jogszabály erejénél fogva érvényesülnek a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is. Kérdéseink a fenti jogszabály-módosítás vonatkozásában az alábbiak:
A hivatkozott, Kbt. 138. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés eltörlése, azaz az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandó, vagy ez a lehetőség érvényesül a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is? Utóbbi esetben a rendelkezés a jogszabály erejénél fogva érvényesül, azaz további cselekmény (így például szerződésmódosítás) nélkül a nyertes ajánlattevő a 138. §-ban foglaltak alkalmazásával bevonhat a korábbi 65%-os korlátot meghaladóan további alvállalkozókat? Ha igen, akkor szerződésmódosítás olyan szerződések esetén sem szükséges, ahol a 138. § (5) bekezdésre történő hivatkozás akár a konkrét jogszabályhelyre történő utalással, akár a korlátozás szövegszerű megfogalmazásával is megjelent? Ha nem a jogszabály erejénél fogva érvényesül az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége, de az erre vonatkozó szerződésmódosítást követően a korlátozás feloldható lesz a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is, abban az esetben a szerződésmódosítás során a Kbt. 141. §-ban foglaltak közül melyik jogalap alkalmazása jogszerű?

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?

Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?

Kérdés: Amennyiben kapacitást nyújtó szervezetet veszünk igénybe egy ajánlattétel során szakértői alkalmasság igazolására, az adott szakértőnek munkaviszonyban kell-e állnia a kapacitást nyújtó szervezettel, vagy lehet közöttük megbízási jogviszony? Mi a teendő abban az esetben, ha már egy elnyert ajánlatról van szó, amiben ez a szakértő az ajánlatadáskor a kapacitást nyújtó szervezet munkavállalója volt, viszont a teljesítés során ez a munkavállaló egyéni vállalkozói formában folytatja a működését? Továbbra is a kapacitást nyújtó szervezettel (aki megbízási szerződéssel foglalkoztatja tovább a szakértőt) kell szerződésben állnia a megrendelőnek, vagy az egyéni vállalkozóval – akit be kell jelenteni, és a kizáró okok hatálya alá tartozásáról nyilatkozni?

Kérdés: A Kbt. 98. § (4) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha ... az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett. Ez a lehetőség arra vonatkozik, ha az ajánlatkérő közvetlenül a tőzsdén kívánja beszerezni az adott terméket, vagy akkor is alkalmazható, ha a végfelhasználó ajánlatkérő az eljárásban a piacon a termékkel kereskedő gazdasági szereplőktől kíván ajánlatot kérni, akik ezt a terméket tőzsdei kereskedés keretében szerzik be kereskedelmi tevékenységük ellátása érdekében?

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?

Kérdés: Hogyan lehet most ajánlatkérő szervezetként bejelentkezni a törvény hatálya alá? Mivel az EKR-es belépés feltétele eleve az, hogy a törvény hatálya alá tartozzon a szervezet, hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, hogy valaki az EKR-en keresztül jelentkezzen be?

Kérdés: Egyházi személy szeretne építési beruházást kezdeményezni 100% támogatási intenzitással. Az új szabályok alapján teljes az egyházi jogi személyek mentessége, vagy csak részleges?