1113 talált cikk a hirdetmény kifejezésre

Kérdés: A hirdetmény-ellenőrzés véleménye ellenére a tanácsadó eredeti tartalommal kívánja feladni a hirdetményt. Milyen következménye lehet ennek?

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 52. §-a nem tartalmaz időre vonatkozó szabályt, azaz ha változtatok a közbeszerzési dokumentumokon, akkor köteles vagyok meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, de nem a kiegészítő tájékoztatás kiküldésével egy időben? Attól tartok, egyre több kiegészítő tájékoztatást fognak indukálni a válaszok, emiatt a határidők is folyamatosan, akár többször is módosulni fognak.

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?

Kérdés: Egy eredménytelenné nyilvánított nyílt közbeszerzési eljárást követően adott témában az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indít. Van-e lehetősége a korábbi konzorciumi formában jelentkező gazdasági szereplőt felhívni ajánlattételre? Amennyiben igen, és ez az ajánlattevő ebben az eljárásban nem konzorciumként, hanem önálló ajánlattevőként, vagy más konzorciumi taggal nyújt be ajánlatot, érvénytelenítheti-e az ajánlatát?

Kérdés: Amennyiben kapacitást nyújtó szervezetet veszünk igénybe egy ajánlattétel során szakértői alkalmasság igazolására, az adott szakértőnek munkaviszonyban kell-e állnia a kapacitást nyújtó szervezettel, vagy lehet közöttük megbízási jogviszony? Mi a teendő abban az esetben, ha már egy elnyert ajánlatról van szó, amiben ez a szakértő az ajánlatadáskor a kapacitást nyújtó szervezet munkavállalója volt, viszont a teljesítés során ez a munkavállaló egyéni vállalkozói formában folytatja a működését? Továbbra is a kapacitást nyújtó szervezettel (aki megbízási szerződéssel foglalkoztatja tovább a szakértőt) kell szerződésben állnia a megrendelőnek, vagy az egyéni vállalkozóval – akit be kell jelenteni, és a kizáró okok hatálya alá tartozásáról nyilatkozni?

Kérdés: Az ajánlattevő uniós nyílt eljárásban jogorvoslati eljárást kíván kezdeményezni, melyről előzetes vitarendezésben értesítette az ajánlatkérőt. Számításaink szerint az előzetes vitarendezések nagyon koraiak, tehát igazolható, hogy a kezdeményező már 15 napja ismeri az ajánlatkérő válaszát. Indíthat-e jogorvoslati eljárást?

Kérdés: Előzetes vitarendezési kérelmünket elutasította az ajánlatkérő elkésettség miatt. Jogunk van kifogásolni a hirdetményt, annak ellenére, hogy jogorvoslati eljárásban nem támadtuk meg?

Kérdés: Ha ajánlatkérőként nem szeretnék összefoglaló tájékoztatóval induló eljárást indítani – mert nem tudok kiválasztani három vagy öt gazdasági szereplőt, és nem is szeretnék –, mi a teendő?

Kérdés: A Kbt. 98. § (4) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha ... az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett. Ez a lehetőség arra vonatkozik, ha az ajánlatkérő közvetlenül a tőzsdén kívánja beszerezni az adott terméket, vagy akkor is alkalmazható, ha a végfelhasználó ajánlatkérő az eljárásban a piacon a termékkel kereskedő gazdasági szereplőktől kíván ajánlatot kérni, akik ezt a terméket tőzsdei kereskedés keretében szerzik be kereskedelmi tevékenységük ellátása érdekében?