Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszából: […] ...hátterét biztosító, az árlejtés lebonyolításához nemcsak felületet adó, hanem egyes érdemi eljárási cselekményeket is elvégző informatikai rendszeren eszközölt ajánlatkérői beállításoktól, és az ajánlattevők jognyilatkozataitól. Nem mellőzhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárás során

Kérdés: Jól tudjuk/értelmezzük, hogy a tárgyalási szakaszban változtathatunk az ajánlati szakaszban megadott pontokon, mint az ár, szállítási határidő, garancia stb., és akár a műszaki megoldáson is? Ha igen, akkor ezt a tárgyalás előtt is megtehetjük, vagy csak a tárgyalás után?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő lehetőséget biztosít. Mivel új ajánlat megtételére csak az EKR-ben van lehetőség, így a tárgyalást követően nyílik informatikailag is lehetőség új ajánlat megtételére, vagy akár a korábbi fenntartására. A végső ajánlattétel is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Egyéni vállalkozó adatainak javítása hibás regisztráció esetén

Kérdés: Egyéni vállalkozó ajánlattevő EKR-regisztrációja során magánszemély megnevezéssel regisztrálta magát (például: Minta János egyéni vállalkozó helyett Minta Jánosként), majd így nyújtotta be ajánlatát. A hiba egyértelmű a többi megadott adatból következően (például: adószám). Az ajánlatkérő hiánypótlás/felvilágosítás keretein belül kérheti-e az adatok javítását, módosítását?
Részlet a válaszából: […] ...kérhető, hiánypótlás keretében megadható. Semmilyen módon nem javasolt másik, új regisztráció alkalmazása ebben a helyzetben, hiszen informatikai szempontból az adott ajánlattevő jelentkezett az eljárásba, így más személy nevében nem folytathatja az eljárást, azaz ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hibajavítás kezelése informatikai projekteknél a szerződésteljesítés folyamatában

Kérdés: Informatikai projektek (például informatikai rendszerek tervezése, bevezetése) megvalósítása esetében előfordul, hogy az egyes mérföldkövek teljesülése során az ajánlatkérő/megrendelő a teljesítésigazolás aláírása előtt kér néhány hibajavítást, amivel a mérföldkő (így akár a végteljesítési határidő) akár 1-2 héttel kitolódhat. Ezek az időeltolódások hogyan kezelhetők jogszerűen? A kérdés vonatkozik akár nyílt közbeszerzési eljárásos eljárás, vagy keretmegállapodást követő verseny-újranyitásos eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére is. Ezek a hibajavítások teljesen "normálisak" e projektek esetében, mégis kérdéses, hogy ez hibás teljesítésnek minősül-e, esetleg minden ilyen esetben szerződésmódosítást kell kezdeményezni?
Részlet a válaszából: […] Szerződésmódosításra jellemzően ebben a helyzetben már nincs idő, hiszen a véghatáridő eltelt.Esetünkben a kulcs a hibás teljesítés értelmezésén van. Ha olyan hibáról beszélünk, ami a következő mérföldkőhöz való elindulást/eljutást nem akadályozza, vagy az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Beszerzési igény dokumentálása DKÜ esetében adott beszerzési tárgyra vonatkozó keretmegállapodás hiányában

Kérdés: Hogyan dokumentálható, bizonyítható a DKÜ esetében, hogy az érintett szervezet nem tudja a beszerzési igényét a meglévő keretmegállapodásokból, vagy egyéb keret jellegű szerződésekből kielégíteni, ha nincs az adott termék vonatkozásában keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet 13. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Közbeszerzési díj fizetésének esedékessége

Kérdés: A közbeszerzési díjat előre ki kell fizetni a központosított közbeszerzésben a jelenlegi szabályozás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...a központi beszerző szervezet részére közvetlenül vagy közvetve – a szállítón keresztül – fizeti meg.A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Közbeszerzési dokumentumcsomag megszerzése érdeklődés jelzése nélkül

Kérdés: Ha nem jelzem az érdeklődésemet, van-e arra mód, hogy a közbeszerzési dokumentumcsomaghoz hozzájuthassak?
Részlet a válaszából: […] ...így minden információt azonnal megkap, és nem késlelteti az adathoz jutást az alvállalkozója esetleges gyakorlatlansága vagy informatikai problémája. Kockázata nincs az érdeklődés jelzésének, hiszen nem keletkeztet ajánlati kötöttséget, azonban tény, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Egybeszámítási kérdések a DKÜ rendeletben

Kérdés: A DKÜ – egybeszámítási szabályok nélküli kormányrendelet – nem ad túlzott szabadságot az ajánlatkérőknek? Korábban másként szólt ez a rendelkezés. Lehet, hogy a korábbi megfogalmazás helyesebb volt?
Részlet a válaszából: […] ...Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

KEF által kötött megállapodások teljesítése

Kérdés: Igaz-e, hogy a DKÜ új keretmegállapodások alapján szolgáltat, és már nem lehet a KEF-hez fordulni?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet (a továbbiakban: KEF rendelet), illetve a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.
1
…
3
4
5
…
12