Pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés mint kiemelten fontos közérdek

Kérdés: Kiemelten fontos közérdek-e a pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés, amennyiben azt az ajánlatkérő igazolni tudja már az eljárás előkészítésekor?
Részlet a válaszából: […] A kiemelten fontos közérdek minősítést az ajánlatkérőnek nem magának kell előzetesen kezdeményeznie, hanem már kényszerhelyzetben, amikor jogszerűtlen módon történt a szerződéskötés a Kbt. 137. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint. A rendelkezés alapján semmis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Kizárás "nulla megajánlás" esetén

Kérdés: Kizárható-e már az eljárást megindító felhívásban a részletes költségvetésben egyes esetekben tett nulla megajánlás miatt az ajánlattevő, mert például a konkrét esetben nem volt értelmezhető a munkabér? (Az eredeti dokumentumban az ajánlatkérő nem utalt kifejezetten kizárásra, de az összegezésben utal erre az indokra.)
Részlet a válaszából: […] A nulla megajánlás általános kizárásával kapcsolatban az egyik legérdekesebb eset a D. 20/2021. számú ügy, ahol a jogorvoslati fórum egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérő előírása, mely szerint nem fogadja el a nulla megajánlást az árazott költségvetés egyes sorain,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

A jogorvoslati moratóriumi időszak számítása

Kérdés: Hogyan kell a moratóriumi időszakot számolni, ha már az eredményt megkaptuk? Hogyan alakul az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés ennek tükrében?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési jogorvoslati moratórium, mely főszabályként tíz nap, nem rövidülhet le a hétvége miatt. Amoratóriumot meghosszabbíthatja az iratbetekintést követő előzetes vitarendezés, vagy egyszerűen maga a vitarendezés és az arra adott válasz megküldése, amitől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Visszalépés szerződéskötéstől járványhelyzetre hivatkozással

Kérdés: Lehet-e hivatkozni a szerződés megkötésétől való visszalépés esetében a létező és releváns Covid-helyzetre?
Részlet a válaszából: […] Az adott eset összes körülménye dönti el, hogy valójában miért nem képes a nyertes ajánlattevő teljesíteni. Arra minden körülmények között figyelemmel kell lenni, hogy az ajánlattevőnek megfelelő módon kell kimentenie magát mindamellett, hogy a Covid-helyzetre hivatkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Az írásbeli összegzés módosításának határideje

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha eltelt a 20 nap, és az ajánlatkérő észleli, hogy mégis érvénytelen a nyertes ajánlattevő ajánlata?
Részlet a válaszából: […] A közelmúlt jogszabály-módosításának eredményeként az ajánlatkérőnek ugyan van lehetősége az összegezést többször is módosítani, ugyanakkor ennek az írásbeli összegezés megküldésétől számított huszadik napig kell megtörténnie a Kbt. 79. § (4) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Az ajánlatkérő elállása a szerződéstől

Kérdés: Milyen indokkal állhat el az ajánlatkérő a szerződéstől, ha azt megkötöttük, és a jogorvoslati fórum azt nem semmisítette meg?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő feltehetően a Kbt. 165. § (13) bekezdése alapján hozta meg a döntését, mert úgy véli, hogy a jogorvoslati eljárásban a nyertes ajánlattevő által elkövetett jogsértés befolyásolja a közbeszerzési eljárásban hozott döntését. Mivel nem derül ki több a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] Az érintett 89/2021. számú döntőbizottsági határozatban a hivatalból történő kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő által feladott korrigendum nem állt összhangban a Kbt. 55. § (6) bekezdésével, mivel a végrehajtott változtatás, az előírt alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Hiányosan benyújtott hiánypótlás pontosítása felvilágosításkérés keretében

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hiánypótlás után egy felvilágosításkérés keretében pontosítsam a hiányosan benyújtott hiánypótlást?
Részlet a válaszából: […] Gyakori félreértés, hogy a hiánypótlást és a felvilágosításkérést egymást kiegészítő jogintézménynek tekintik a piaci szereplők. Valójában mindkét esetben a benyújtott dokumentumok hiánypótlás keretében történő információjuttatásnak minősülnek. Ebben a formában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Iratbetekintés módja, tájékoztatási kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell az iratbetekintésnek megvalósulnia? Ajánlatkérőként kit kell erről tájékoztatnom?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintést személyesen kell megvalósítani, mivel a Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése ezt előírja.Az iratbetekintés időpontjáról történő egyeztetés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszából: […] A kérelmi elemek száma vélhetően azért fontos az ajánlattevőnek, mert az elemszámtól függően kerül megállapításra az igazgatási szolgáltatási díj. Ennek mértékét a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.
1
…
4
5
6
…
22