Díjbefizetés rendje a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A jogorvoslati eljárást még hiánypótlási szakaszban megszüntette a Közbeszerzési Döntőbizottság annak ellenére, hogy a díjat be szerettük volna fizetni. Ennek a keretei nem egyértelműek, hiszen felszólítást csak egyszer kaptunk, és azonnal megszüntette a DB az eljárást, pontosabban így meg sem indította. Ez jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 151. §-a deklarálja, hogy a DB a jogorvoslati eljárást legkésőbb az alábbiaknak megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg. A díj befizetése körében a 150. § (1) bekezdése rendelkezik, azaz annak igazolása a jogorvoslati eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az ajánlatkérőnek kell biztosítani a reális ajánlattétel lehetőségét a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Aránytalanul alacsony ár indokai

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár esetében mit kell indokolni? A részletes ártáblázatot, opciót, vagy csak az árat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 72. §-ának (1) bekezdése értelmében az értékelési szempontként figyelembe vett ár, költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme vonatkozásában szükséges az aránytalanul alacsony ár vizsgálata. Így nem csupán a végleges ár, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Hibás értékelési szempont meghatározása

Kérdés: Előírható-e, hogy egy adott paraméternél minél alacsonyabb az érték, annál több pontot kapjon az ajánlattevő úgy, hogy az alacsonyabb paraméter egyértelműen gyengébb teljesítményt is jelent? (Így a gyengébb termékért jár több pont.)
Részlet a válaszából: […] A kérdező feltehetően arra az esetre utal, ha az ajánlatkérő nincs teljesen tisztában az általa kért paraméterek jellegével, és esetleg azt sem tudja, hogy a paraméter milyen mértéke minősül jobbnak. Ebben az esetben az ajánlatkérő nem érvelhet azzal, hogy nem volt minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Szakember kötelező megnevezése az ajánlatban

Kérdés: Jól értem a D.505/2019. számú döntés alapján, hogy a szakembert nem kell megnevezni még akkor sem, ha értékelési szempontról van szó?
Részlet a válaszából: […] A válasz érdekében érdemes elemezni a Közbeszerzési Döntőbizottság érintett döntésre vonatkozó határozatát.A Döntőbizottság már több határozatában kimondta, hogy az ajánlatkérő különösen gondosan kell eljárjon az értékelési szempont meghatározásánál, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] Az egyes jogalapok nem zárják ki feltétlenül egymást. Véleményünk szerint szerencsésebb az ajánlatkérő döntésének okát egy adott jogalapra építeni. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti ún. "de minimis" esetben az ellenérték növekedésének mindenképpen meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

EKR-be feltöltendő dokumentumok köre

Kérdés: A tárgyalási jegyzőkönyvek mellett külön-külön fel kell-e tölteni az egyes szerződésverziókat változáskövetéssel és anélkül, továbbá a végleges szerződést is?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként az EKR-ben kell dokumentálni az eljárást. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra is, hogy az EKR nem egy dokumentumtár, ahol minden verziót annak érdekében kell feltölteni, hogy követhető legyen minden érintett véleménye, miközben a szerződéses egyeztetések arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] A hazai szabályozásban főszabály, hogy akinek jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a kifogásolt, tevékenység, mulasztás, annak az érdekeltnek, függetlenül attól, hogy indult-e az eljáráson, joga van jogorvoslati eljárást indítani.A Kbt. 148. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Kapacitást biztosító szervezet megfelelősége

Kérdés: Szükséges-e, hogy a kapacitást biztosító szervezet minden feltételnek megfeleljen, amelyet igazol?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően arra keresi a választ, hogy milyen egyéb feltételeknek kell megfelelnie a kapacitást biztosító szervezetnek a kapacitás biztosítása mellett.Egyrészt fontos, hogy az ajánlatkérő által előírt kizáró okok hatálya alá nem eshet (Kbt. 62-63. §), melyről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Értékelés mintatermék használata mellett

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a benyújtott mintatermékeket használatban értékelje az ajánlatkérő, mielőtt döntést hoz az ajánlat érvényességéről? (Egészségügyi beszerzést érint a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezzük, hogy az ajánlatkérő nem alkalmassági követelményként, hanem kifejezetten a szakmai ajánlat részeként kívánja a mintaterméket értékelni annak használata során. A közszolgáltatók, egészségügyi intézmények által gyakran alkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
1
…
7
8
9
…
22