Tárgyalás tartása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mikor szükséges tárgyalást tartani a jogorvoslat során, és lehet-e kérni, hogy tartson tárgyalást a jogorvoslati fórum (DB)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési jogorvoslati fórum a Kbt. 161. §-ának (1) bekezdése értelmében főszabályként kifejezetten tárgyalás nélküli bírálatot említ, és kivételes esetben teszi szükségessé a joggyakorláshoz, tényállás tisztázásához, döntés meghozatalához tárgyalás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A külső tárhelyen lévő adattartalom nem része az EKR-nek, így ez akkor sem tekinthető jogszerű megoldásnak, ha technikailag nehezen megoldható az adatok feltöltése, csomagolása, szétdarabolása. A főszabály, hogy az EKR-be feltöltésre kerüljön az adat, mellyel párhuzamosan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmasságot igazoló szervezet képviseletére adott meghatalmazás módja

Kérdés: Köteles-e az ajánlattevő külön nyilatkozatban benyújtani a Kbt. 65. § (12) bekezdése szerinti nyilatkozatot, vagy azt már a nyilatkozat részeként is benyújthatja? Szükséges-e hivatkozni az érintett rendelkezésre, pontosan ugyanazt a szöveget kell-e a nyilatkozatnak tartalmaznia?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az érintett nyilatkozattal kapcsolatban nagyon gyakori a hiánypótoltatás annak ellenére, hogy amennyiben tartalmilag a kapacitást biztosító szervezet meghatalmazást ad az ajánlattevőnek arra vonatkozóan, hogy helyette és nevében eljárjon, ez véleményünk szerint magában kell, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. szeptember 9.

Döntőbizottsági állásfoglalás a hamis adatszolgáltatás kérdésében

Kérdés: Ki kell-e mondania a Döntőbizottságnak a hamis adatszolgáltatást, vagy elég, ha az ajánlatkérő megállapítja azt az eljárás során?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés arra utal, hogy a Kbt. 165. §-ának (8) bekezdése alapján a jogorvoslati fórum fél évtől három évig terjedő időszakra köteles eltiltani az érintett gazdasági szereplőt, amennyiben az eljárás során, vagy azzal kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott.A Kbt. 165....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. szeptember 9.

Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eset valóban újszerű megközelítést sugall, nevezetesen, hogy az alkalmassági követelményként előírt kamarai jogosultság esetében az egyenértékűségi követelmény alkalmazása nem eredményezheti, hogy az ajánlatkérő saját maga dönt a kamarai jogosultságot magalapozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. szeptember 9.

Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet az állásfoglalásából: […] Bár a kérdező nem hivatkozik rá, mégis felvetődhet, hogy a közelmúltban megjelent D. 222/2020. számú jogorvoslati döntés inspirálta a problémát. Ritka az árlejtés jogeset az utóbbi években, és ez az ügy kifejezetten arra vonatkozik, hogy eltérés történt az eljárás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. szeptember 9.

Írásbeli összegzés módosítása

Kérdés: Van-e lehetőség az írásbeli összegzés többszöri módosítására, ha az első módosítás után is szükséges változtatni azon, több előzetes vitarendezés eredményeként? Ha csak egyszer lehet módosítani, hogyan járjon el az ajánlatkérő jogszerűen ebben a helyzetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése értelmében egy módosítási lehetőség engedélyezett, melyet külön ki is emel a hivatkozott szabály az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az írásbeli összegzést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. szeptember 9.

EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése általános érvénnyel mondja ki, hogy a közbeszerzési eljárást az EKR igénybevételével kell lebonyolítani, továbbá, hogy a Kbt. 41. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikáció az EKR-en keresztül történik. A hivatkozott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 5.

Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása

Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Az érintett ügyben a benyújtott szakmai ajánlat nem tartalmazta a cégszerűen aláírt árazott költségvetést. Az ajánlatkérő a felhívásban a közbeszerzési dokumentumokban akként rendelkezett, hogy: "Szakmai ajánlat: 1. a megajánlott termék paramétereit bemutató műszaki...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 5.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 143. §-ában rögzíti, mely esetekben kell vagy lehet a közbeszerzési szerződést megszüntetni, mely szabályok egészítik ki azokat a megszüntetési okokat, melyeket a szerződő felek egyébként is meghatároztak a szerződésben. Tekintsük át azokat a kizáró okokat,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 5.
1
…
6
7
8
…
22