Találati lista:
121. cikk / 368 Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére
Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
122. cikk / 368 Megbízhatósági határozat figyelembevételének mellőzése
Kérdés: Az öntisztázással kapcsolatban egy előadáson hallottam egy uniós ügyről. A magyar gyakorlatot ismerem, de az EUB-t nem, kérem, írjanak erről röviden. A kérdésem, hogy rendben van-e az, ha valaki a megbízhatósági határozatot nem veszi figyelembe?
123. cikk / 368 Ajánlat újraszámolásának számítási hibaként kezelése
Kérdés: Az ajánlatkérő kiküldött minden ajánlattevőnek egy számítási hiba javítására vonatkozó felhívást úgy, hogy vélhetően az árazatlan költségvetésből kimaradtak sorok, és ezeket kívánta beleérteni saját számításaival alátámasztva. Hibázunk-e, ha benyújtjuk? Nem lehetnek-e ennek hátrányos következményei? Milyen formában tegyük meg a javítást? Maradjon számítási hiba, vagy inkább hiánypótlás legyen az EKR-ben eljárási cselekményként kiválasztva?
124. cikk / 368 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megdőlése visszamenőleges hatállyal
Kérdés: Megdőlhet-e utólag egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja a szerződés módosítása során?
125. cikk / 368 Alvállalkozói számla kifizetésének rendje építési beruházás esetén
Kérdés: Építési beruházás esetén, amennyiben a nyertes ajánlattevő alvállalkozót von be a teljesítésbe, a 322/2015. kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése szerinti eljárásrend alapján történik az ellenérték kifizetése. Abban az esetben, ha a kivitelező az alvállalkozók teljesítését már a saját számlájának kiállítását megelőzően kiegyenlítette, akkor is a kétkörös fizetést kell alkalmazni [tekintettel arra, hogy az (1) bekezdés a "köteles" szót használja], vagy ha a számlájának kiállításával egyidejűleg igazolja az alvállalkozói rész kifizetését, akkor a kivitelező számlájának teljes összege egyben kifizethető?
126. cikk / 368 Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben
Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
127. cikk / 368 Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt
Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
128. cikk / 368 Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
129. cikk / 368 Kötelező ügyvédi képviselet a Döntőbizottság előtt
Kérdés: Kötelező-e az ügyvédi képviselet a közbeszerzési jogorvoslati ügyekben a Döntőbizottság előtt?
130. cikk / 368 Kiegészítő tájékoztatás késedelmes megadása, elmaradása
Kérdés: Milyen jogsértést kell abban az esetben támadni, ha az ajánlatkérő nem hajlandó időben megadni a kiegészítő tájékoztatást, pontosabban elképzelhető, hogy egyáltalán nem adja meg?
