Eljárásból kizárt ajánlattevő további részvétele a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az első ajánlat benyújtását követően az eljárásból kizárt ajánlattevő részt vehet-e alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként az ajánlattételre felhívott másik gazdasági szereplőnél, vagy ebben az esetben ő a Kbt. 36. §-a szerint még "mindig" ajánlattevőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...mely rendelkezés alapján ajánlattevőnek az a gazdasági szereplő minősül, aki a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújtott be.A két hivatkozott rendelkezés együttes értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlattevő az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása egy ajánlattevős, hirdetmény nélküli eljárásban

Kérdés: Véleményem szerint nincs összhangban a Kbt. és a 321/2015. kormányrendelet. A módosítás szerint most már nem kell egységes európai közbeszerzési dokumentumot kérnem, ha csak egy ajánlattevő van hirdetmény nélküli eljárásban, míg a vonatkozó kormányrendelet ezt az esetet nem kezeli. Jól látom, hogy e körben ellentmondás van?
Részlet a válaszából: […] ...Egy ajánlattevő ajánlattételre történő felhívása esetén a 76. § (5) bekezdése nem alkalmazandó.A kormányrendelet az alábbi két esetben utal a Kbt. 100. §-ának (5) bekezdésére, mely lehetővé teszi az egységes európai közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Műszaki-szakmai alkalmassági szempont mellőzhetősége a felhívásból

Kérdés: Az év elején megjelent uniós nyílt közbeszerzési eljárás felhívása alapján szeretnénk ajánlatot tenni. A felhívásból úgy látjuk, hogy az ajánlatkérő nem írt elő műszaki-szakmai alkalmassági szempontot, ugyanakkor ennek indokát nem adta meg. A dokumentációt még nem váltottuk ki, mert úgy látjuk, hogy így bárki indulhat a tenderen, a mi referenciánk és felkészült szakembergárdánk nem jelent számunkra előnyt. Mit javasolnak, kérdezzünk rá erre az ajánlatkérőnél? Jogszerű így ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre. Az alkalmassági követelményeket az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Tárgyalásos eljárás eredménytelenné nyilvánítása a Kbt. módosítása miatt

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban tettünk ajánlatot január elején. Az eljárást tavaly novemberben indította az ajánlatkérő meghatározott karbantartási szolgáltatás nyújtására vonatkozóan. Eredetileg hárman jelentkeztünk, de csak bennünket kért fel az ajánlatkérő ajánlattételre. Szeretnénk tudni, hogy a Kbt. januári módosítása – miszerint ha nincs legalább két ajánlat, akkor az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani – vonatkozik-e erre az eljárásra is? Hiába dolgoztunk?
Részlet a válaszából: […] ...valóban változtatott az eljárás eredménytelenségi szabályain.A módosítás következtében a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése két új eredménytelenségi esettel egészült ki az alábbiak szerint:Eredménytelen az eljárás – egyebek mellett –, ha– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szerződésmódosítási kötelezettség

Kérdés: Az új alvállalkozói kifizetésre vonatkozó változást kötelező alkalmazni, tehát gyakorlatilag minden szerződést módosítanunk kell?
Részlet a válaszából: […] ...mint más – 138. § (1) és (5) bekezdések – esetben.Javasoljuk ennek megfelelően, hogy az ajánlatkérők módosítsák szerződéseiket, ha úgy találják, hogy nem alkalmazható az alvállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: Az új módosítás értelmében ha nem érkezik két érvényes ajánlat, akkor az ajánlatkérőnek kötelessége jelezni, hogy nem akarja eredménytelenné nyilvánítani az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...okra vonatkozik, mely 2017. január 1-jétől lehetővé teszi annak az eljárásnak az eredménytelenné hirdetését, ahol nem érkezik legalább két részvételi jelentkezés vagy ajánlat. Lényeges tehát annak egyértelművé tétele, hogy a részvételi jelentkezéseknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Rezsimváltást eredményező szerződésmódosítás lehetősége

Kérdés: Módosítható-e a szerződés, ha a módosítás eredményeként elért szerződéses érték már eléri a közösségi értékhatárt? Tehát ha összeadom az eredeti becsült értékkel, akkor már eléri a közösségi rezsimet. Ebben az esetben lehet módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként az ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke – nem éri el az alábbi értékek egyikét sema) az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;b) szolgáltatás, árubeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Két, eltérő kivételi kör alkalmazása

Kérdés: Ha kutatás-fejlesztés céljából szeretnénk szolgáltatást és árut is venni, alkalmazhatunk-e külön-külön két különböző kivételt?
Részlet a válaszából: […] ...szerv teljesíti.Ez egyben azt jelenti, hogy a nemzeti kivétel független az uniós általános kivételtől, nem tartalmaz olyan feltételeket, melyeket az uniós kivétel, azonban elhatárolható a kettő egymástól, mivel az egyik csak szolgáltatásra, a másik csak árura...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Klasszikus ajánlatkérő háromajánlatos eljárása központosított közbeszerzésben

Kérdés: Klasszikus ajánlatkérőként kell-e alkalmaznom a háromajánlatos eljárást központosított közbeszerzésben, ha saját hatáskörben szerzek be, mert a keretmegállapodást nem tudom használni?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a felhatalmazó rendelkezés értelmében az előírás a központi ellenőrzés hatálya alá tartozó intézményeket érinti, ezért csak abban az esetben kötelező az 1 millió forint értékhatár alkalmazása, ha az alábbi, alanyi hatály érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Szerződéskötés bírósági kötelezés alapján

Kérdés: Ha az ajánlatkérőnek fennáll a szerződéskötési kötelezettsége, de valamilyen okból mégsem kíván szerződni, az új módosítás szerint a bíróság előírhatja, hogy szerződjön?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban részt vett valamely ajánlattevő csak akkor indíthat pert, ha a szerződés érvénytelenségére vonatkozóan közvetlen jogi érdekét igazolja. A közvetlen jogi érdeket a szerződésben nem részes ajánlattevő részéről nem alapozza meg önmagában az a tény, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
1
119
120
121
370