Hiánypótlás, indokolás feltöltése az EKR-be több részajánlat esetén

Kérdés: Az EKR kormányrendelet szerint elegendő több részajánlat esetében egy helyre feltöltenem az indokolást, hiánypótlást? Kell erről nyilatkoznom, vagy csak ha kéri az ajánlatkérő? Ha kell nyilatkoznom, melyik résznél és milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 1. §-ának (8) bekezdésében az alábbiak szerint fogalmaz:Részekre történő ajánlattétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:      

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. keretein belül áll fenn, ami egyben azt jelenti, hogy ezen túl egyéb tájékoztatást ügyfélképtelen szereplőknek nem nyújthat. Gondoljunk például a két legfontosabb információszerzési forrásra az eljárás kapcsán, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmények karakterkorlátját az Európai Unió Hivatalos Lapjának a Kiadóhivatala állította be, amely nem változtatható. A hazai hirdetménytartalom eleve sokkal gazdagabb, mint máshol, hiszen a minősített ajánlattevői rendszertől való eltéréstől az értékelési szempont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 41. §-a egyértelművé teszi, hogy az elektronikus környezet elhagyása csak abban az esetben történhet, ha a törvény azt kifejezetten lehetővé teszi.A 41. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] Az egyes eljárásfajták szabályai tartalmazzák a szerződés aláírásnak határidejét. Például nyílt eljárás esetében a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdése szerint a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként

Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
Részlet a válaszából: […] A választ először kezdjük azzal, hogy ugyan tételes jogi rendelkezést nem sért, ha ugyanaz a két fél közbeszerzési tanácsadója, ugyanakkor két ajánlattevő összejátszását közvetlen módon elősegíti, és egyben igazolja is, ha ugyanaz a tanácsadó tölti fel az eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] Alábbiakban a Közbeszerzési Döntőbizottság D.94/2019. számú ügyét elemezzük, és vonjuk le az esetből következtetéseinket. Előrebocsátjuk, hogy ebben az esetben a jogkérdés valójában nem csak a megfelelő fájlformátum volt, azaz nem lehet az esetet minden szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címkék:    

Végső ajánlat helyettesíthetősége

Kérdés: Lehet-e a végső ajánlatot helyettesíteni? Azaz feltétlenül kötelező benyújtani azt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. §-ának (6) bekezdése ad arra egyedül lehetőséget, hogy az ajánlatkérő az eljárás során eltekinthessen tárgyalás tartásától. A 87. § (7) bekezdés egyedül a (6) bekezdésben szereplő esetre utal, amikor végső ajánlat benyújtására nincs szükség, minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Ajánlattétel opcióra

Kérdés: Kötelező-e az opcióra ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az opcióra a hirdetmény utalt, az a becsült érték részét képezi, azaz ajánlattételkor annak ellenére az ajánlat tartalmának kötelező eleme, hogy az ajánlatkérő nem köteles igénybe venni az opciót a teljesítés során. Sőt a Kbt. 141. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás módosított összegzés megsemmisítése esetén

Kérdés: Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti a módosított összegezést, az eredeti összegezés hatályban marad? Ebben az esetben van az eljárásnak eredménye, vagy mindenképpen egy újabb döntést kell hozni?
Részlet a válaszából: […] Az összegezés az eljárás eredményéről szól, beleértve valamely gazdasági szereplő kizárását, annak részletes indokát is a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
1
13
14
15
47