Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása szempontjából elsődlegesen annak van jelentősége, hogy a megkövetelt létszám ténylegesen alátámasztja-e a szerződés teljesítésének jobb megvalósítását. A Kbt. 65. § (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.
Kapcsolódó címkék:        

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:      

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül sokrétű. Először is le kell szögezni, hogy nem változott a jogalkalmazó szervek azon gyakorlata, miszerint a közös ajánlattevők alkotta konzorcium a jogorvoslati eljárásban ügyfélképességgel nem rendelkezik. Ennek hátterében továbbra is az az uralkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:        

Alvállalkozói minőség járulékos szolgáltatás nyújtása esetén

Kérdés: Alvállalkozónak minősül-e az az építőanyag-eladó, aki nem csupán értékesít a nyertes ajánlattevő számára, hanem járulékos szolgáltatásként ki is szállítja az eladott anyagot az építési beruházás helyszínére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alvállalkozó fogalma – különösen a jogszabály által megállapított kivételi körre tekintettel – speciális, nem teljesen azonos a Ptk. szerinti definícióval, és azzal sem, amit a köznyelvben általában alvállalkozón értünk. A közbeszerzési törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:  

Iratok eljuttatása ellenőrző szervhez

Kérdés: Milyen módon juttathatók el az iratok az ellenőrző szervhez?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 9. § (3) bekezdésére utal, amely az EKR-hozzáférés hiányában teszi szükségessé az iratok megküldését az ellenőrzésre jogosult szervezetnek.A rendelet 9. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:    

Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügy hivatalból történő kezdeményezésen alapult, ahol a jogorvoslati fórum egy szerződésben megjelölt a Kbt. 141. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteket, és azt állapította meg, hogy "az ajánlatkérő és a kérelmezett magatartása a Kbt. 141....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:    

Aránytalanul alacsony ár megállapítása miatti felelősség

Kérdés: Kinek a felelőssége az aránytalanul alacsony ár megállapítása, pontosabban kinek kell több információt szolgáltatnia, előrelátóbbnak lennie? Az ajánlatkérőnek, aki sokszor kérdez, vagy az ajánlattevőnek kell kitalálnia, mit akarnak tőle kérdezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően arra a helyzetre utal, amikor számos aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokoláskérést követően ajánlattevőként úgy érzi, már nincs olyan kérdés, amire ne adott volna választ. Az ajánlatkérő ugyanakkor legalább olyan nehéz helyzetben van, hiszen meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:    

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] Az alapvető kérdés valójában az, hogy egyáltalán a megajánlott termék típusát üzleti titokká lehet-e nyilvánítani. A kérdésben jelzett ügy valóban nagyon hasznos, érdemes áttekinteni az üzleti titok témája iránt érdeklődőknek. Az érintett döntésben a kérelmező (5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:        

Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet a válaszából: […] Az aránytalanul alacsony ár vagy egyéb aránytalan vállalás problematikája a tételes és egzakt törvényi szabályozás ellenére a mai napig rendszeresen visszatérő kérdés a közbeszerzések gyakorlatában. Ezzel a kérdéskörrel különböző aspektusokból korábbi számainkban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:    

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, hiszen felveti azt a problémát, hogy mitől lenne joga, jogos érdeke egy olyan gazdasági szereplőnek megtámadnia az eljárást, akinek az ajánlatát nem bírálták el teljeskörűen. Mivel az ún. fordított bírálat szabálya értelmében nem történik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
7
8
9
…
47