Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] A kérdés különösen azért életszerű, mert a korábbiakban a 322/2015. Korm. rendelet sokkal megengedőbb volt, bár valójában akkor is az esetleges összeférhetetlenség kizárta, hogy a későbbiekben az ajánlattevő oldalán megjelenjen a tervező.A kérdés megválaszolásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2023. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása új eredménytelenségi ok alkalmazásának lehetőségét határozta meg. Az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (1) bekezdés h) pontja alapján akkor is eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha az értékelés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Kizáró ok a közbeszerzési eljárás alatt

Kérdés: Véleményük szerint ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, amely az ajánlattételi határidő lejártakor még nem állt, a lezáró döntés meghozatala időpontjában már nem áll kizáró okok hatálya alatt, de a hatósági nyilvántartásból az látszik, hogy a bírálat alatt valamennyi időtartamban fennállt a kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok (részvételi jelentkezések) megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, illetve a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A bírálati cselekménynek a részét képezi, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Alacsony ár indokolása nemzeti eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre irányuló nemzeti közbeszerzési eljárásban árindokolást kért az egyik ajánlattevőtől az ajánlati árára. Az ajánlatkérő az árindokolást elfogadta, és végül ezt a céget hirdette ki nyertes ajánlattevőnek, cégünk a sorrendben a második helyen áll. Megtámadhatjuk az ajánlatkérő döntését az árindokolás elfogadása miatt, vagy nem lehet vitarendezni, mert nemzeti szinten nem kötelező indokolást kérni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 114. § (6a) bekezdése alapján az ajánlatkérő mérlegelési körébe tartozik, hogy nemzeti eljárási rendben megindított közbeszerzési eljárások esetében vizsgálja az aránytalanul alacsony ár, illetve az egyéb aránytalan vállalásokat. Az ajánlatkérő nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Feltételes eljárás alkalmazása

Kérdés: Az ajánlatkérő önkormányzat közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A beruházás helyszíne több helyrajzi számot takar, melyek közül az egyik tulajdonviszonya még nem rendezett, azaz a területet az önkormányzat a későbbiek során fogja megvásárolni. Az adásvételre előreláthatólag a közbeszerzési eljárás lezárása előtt kerül sor. Indítható-e feltételes közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a feltételes eljárást az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény esetében teszi lehetővé. A későbbi tulajdonszerzés valójában az ajánlatkérő ellenőrzési körében van, abban az esetben is, amennyiben a tulajdonszerzési folyamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 74. § (2) bekezdése olyan kizáró okokat tartalmaz, amelyek nem kötelező kizáró okok, és az ajánlatkérő dönt az adott kizáró ok alkalmazásáról. Mindkét kizáró ok szorosan kapcsolódik a Kbt. 2. § (5) bekezdésében foglalt nemzeti elbánás alapelvhez, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Versenykorlátozó előírás

Kérdés: Hat telephellyel rendelkező ajánlatkérőként árubeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Azt szeretnénk, ha valamennyi telephelyünkön a nyertes ajánlattevő szakemberei végeznék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a felhívásban?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésben elnyert szerződés szerződésszerű és jó minőségben történő teljesítése az ajánlatkérőként szerződő fél alapvető érdeke. Ezt a Kbt. is elismeri, és erre tekintettel megengedi, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatosan az ajánlatkérő korlátozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozó mint kapacitást biztosító szervezet igazolásai

Kérdés: Milyen dokumentumokat, igazolásokat kell benyújtanunk egy közbeszerzési eljárásban, ha az alvállalkozónk egyúttal kapacitást is biztosít számunkra az alkalmasságunk igazolására?
Részlet a válaszából: […] Kapacitás igénybevétele esetén alapvetően a Kbt. 65. § (7) bekezdésében előírtakat kell figyelembe venni az alábbiak szerint:"65. § (7) Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Nyilvánosság biztosítása nemzeti rezsimes kivétel esetében

Kérdés: A Kbt. 111. §-a tartalmazza a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő azon beszerzéseket, amelyeket az ajánlatkérő kivételként kezelhet. Ez esetben mit jelent az a törvényi megfogalmazás, hogy "E törvényt nem kell alkalmazni"? Van-e a klasszikus ajánlatkérőnek bármiféle közzétételi kötelezettsége az e körbe tartozó közbeszerzései esetén? Ideértve például a Kbt. 137. § (2) bekezdésében rögzített önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételét is?
Részlet a válaszából: […] Nem, ebben az estben nincs közzétételi kötelezettsége az ajánlatkérőnek, mivel a törvény alkalmazása alóli kivétel egyben mentesíti az ajánlatkérőket a közzétételi kötelezettség alól, hiszen nem kell lefolytatniuk közbeszerzési eljárást. Kivételek ez alól azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Szerződéskötési moratórium versenyújranyitásban

Kérdés: Ajánlatkérőként egy 2021-ben indult keretmegállapodáshoz szeretnénk csatlakozni és versenyújranyitást kezdeményezni. Jól gondoljuk, hogy a módosult szabályok alapján már nincs szerződéskötési moratórium?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerződéskötési moratóriumra vonatkozó rendelkezései 2023. szeptember 1-jétől változtak meg. A jogszabályváltozás fő célja a beszerzések gyorsítása volt, mely érintette a keretmegállapodásokat is. 2023. szeptember 1-jétől a Kbt. 131. § (8) bekezdés d) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
1
23
24
25
269