Adatbázis-vizsgálattal kapcsolatos Kbt.-változások

Kérdés: Jogszabályváltozás eredményeként az adatbázisok vizsgálatát a 69. § (2) bekezdéséből törölte a jogalkotó. Hogyan kell eljárni a továbbiakban? Mi volt a törlés indoka?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett 69. § (2) bekezdés szerinti változással párhuzamosan kiegészítésre került a (4) bekezdés, ahol a jogalkotó egyértelművé tette, hogy csak az igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában kell az adatbázisokat ellenőrizni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték alkalmazása azt célozza, hogy az ajánlatkérő biztos lehessen abban, hogy a nyertes ajánlattevő valóban szerződést fog vele kötni. Nem feltétlenül bizalmatlanság az oka az alkalmazásának, hanem egyszerűen az a tény, hogy az ajánlatkérő szeretné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Második legkedvezőbb ajánlatot tévő gazdasági szereplő felhívása igazolások benyújtására

Kérdés: Felhívhatom-e a második legkedvezőbb ajánlatot tévő gazdasági szereplőt az igazolások benyújtására akkor, ha az első visszalépett közvetlenül szerződéskötés előtt?
Részlet a válaszából: […] Nem, erre a Kbt. 69. §-ának (6) bekezdése értelmében nincs lehetőség. Ez azt feltételezi ugyanis, hogy az összegzésben az ajánlatkérő nem jelölte meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, és ennek megfelelően nem is hívta fel az igazolások benyújtására. A kérdés azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége

Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő azt a megoldást választja, hogy eleve több ajánlattevőt kér fel az igazolások benyújtására, ezt a megoldást a későbbiekben nem bírálhatja felül abban a formában, hogy ha az első nem nyújtja be megfelelően azokat, újra a második helyezetthez fordul....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] Az érintett esetben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást nem tudja lezárni, mivel az általa nyertesnek nyilvánított ajánlattevőn kívül más ajánlattevőt nem hívott fel a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtására. Ennek következtében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] Az egyes eljárásfajták szabályai tartalmazzák a szerződés aláírásnak határidejét. Például nyílt eljárás esetében a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdése szerint a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása

Kérdés: Milyen módon lehetséges a Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 81. §-ának (5) bekezdését kívánja alkalmazni úgy, hogy a hirdetményben árlejtés lefolytatását is lehetővé tette, akkor a két megoldás alkalmazása nem lesz összhangban. Ennek oka, hogy a törvény 81. §-ának (5) bekezdésében csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. § (4) bekezdése esetében, mikor az ajánlatkérő az első ajánlattevőt kéri fel kizáró oki, alkalmassági igazolásai benyújtására, valóban ki van zárva a második legjobb ajánlattevő kihirdetésének lehetősége, ez azonban egyszerűen annyit jelent, hogy a második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának rendje

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése – a jogszabály szövege – nem tartalmazza a ciklikusságot, azonban a jogszabály szellemével és az általános bírálati kötelezettséggel ellentétes, hogy két eredménytelen igazolási kísérlet után befejezzem az eljárást. Ebben az esetben a két rendelkezést szó szerint kell alkalmazni, vagy az általános elvekre hivatkozással a második eredménytelen próbálkozás után – újraértékelést követően – harmadszor is van lehetőség igazolásbekérésre úgy is, hogy ez nem szerepel a jogszabály szövegében?
Részlet a válaszából: […] A bírálatra vonatkozó, a közbeszerzési törvény alábbiakban ismertetendő 69. §-ának (4) és (5) bekezdése valóban azt írja elő, hogy főszabályként a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt kell felhívni a kizáró okok és alkalmassági követelmények, egyéb kritériumok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Második legkedvezőbb ajánlat megnevezésének feltétele

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a közbeszerzési törvény 69. §-ának (4) bekezdése esetében, mikor az ajánlatkérő az első ajánlattevőt kéri fel kizáró okokra, alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolásai benyújtására, valóban ki van zárva a második legjobb ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
1
2
3
4
7