#1 Bejelentés az Integritás Hatóságnak
Kérdés: Az Integritás Hatóságnak van-e jogosultsága arra, hogy amennyiben közbeszerzési jogsértés jut a tudomására, úgy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt eljárást indítson? Praktikusan arra gondolok, hogy például bejelentés érkezik hozzá.
Ez a jogosultság ugyanakkor nem kötelezettség abban az értelemben, hogy saját magának is meg kell vizsgálnia, hogy valóban jogsértés történt-e, határidőben van-e, és uniós forrást érint-e.
Ez a jogosultság ugyanakkor nem kötelezettség abban az értelemben, hogy saját magának is meg kell vizsgálnia, hogy valóban jogsértés történt-e, határidőben van-e, és uniós forrást érint-e.
Részlet a válaszból: […] kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján alkotott rendeletbe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: ...o) az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggésben az Integritás Hatóság."Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény bejelentés vagy panasz alapján is eljárhat, azaz bárhonnan jut információhoz, és kifejezetten uniós forrást érintő közbeszerzés vonatkozásában történik a kezdeményezés, úgy az Integritás Hatóságnak joga van hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezni.A fenti törvény 4. § (1) bekezdése szerint: "A Hatóság[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. február 8.
#2 Keretmegállapodás a keretmegállapodásban
Kérdés: Véleményük szerint központi beszerző szervezettel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában lehetséges-e olyan, keretszerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást lefolytatni, illetve a keretszerződést megkötni, amely önmagában nem feltételes, azaz hatályba lép, de lehívásai eseményvezérelten aktiválódnak/hatályosulnak, és akár jogszerűen megtörténhet, hogy a keretszerződésben nem történik lehívás a megrendelő részéről?
Részlet a válaszból: […] mértékben kötelezettséget vállalni az ajánlatkérő, úgy opciót alkalmazhatna. A keretmegállapodás újraversenyeztetés esetében megfelelő rugalmasságot biztosít, hogy többször is megismételje az ajánlatkérő.Amennyiben egy keretmegállapodás újraversenyeztetése során sem vállal kötelezettséget, és a második rész keretszerződése alapján kíván rendelni, úgy igény szerint rendel, azaz valójában a keretmegállapodásba épít egy újabb keretmegállapodást, melyet nem tesz lehetővé a szabályozás. A dinamikus beszerzési rendszerbe épített keretmegállapodással más a helyzet, mely a központ beszerző szervezetek saját kormányrendeleteiben jelenik meg.Ha a tervezett lehívások automatikusan, például negyedévente történnek előre meghatározott módon, úgy erre természetesen lehetőség van, de vélhetően a kérdés nem erre irányult. Összességében tehát a keretmegállapodás második részében létrejött szerződés maga már[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. február 8.
#3 Információhoz jutás iratbetekintés során
Kérdés: Az ajánlatkérő jogszerűtlenül megmutatta az ajánlat nagy részét az iratbetekintés során. Természetesen a versenytárs talált benne hibát, jelenleg jogorvoslati eljárás van folyamatban. Ha igazoljuk, hogy az ajánlattevő jogszerűtlenül jutott információhoz, akkor egyáltalán köteles-e a jogorvoslati fórum vizsgálni a kérdést, vagy elutasítja, hiszen a bizonyíték jogszerűtlenül jutott az ajánlattevő tudomására?
Részlet a válaszból: […] belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének – ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is – üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges."Ha a feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéshez szükséges mérték azt jelenti, hogy az ajánlattevő minden referenciát és önéletrajzot meg kíván tekinteni, és ezzel kapcsolatban konkrét jogsértéseket is felsorol, melyeket az ajánlatkérő elkövetett, úgy ha az ajánlatkérő ezeket a dokumentumokat megmutatja, nem követ el jogsértést. Még akkor sem, ha ez gyakorlatilag egy részvételi jelentkezés nagy részének az átvizsgálását jelenti. Tehát a jogorvoslati fórum várhatóan együtt fogja vizsgálni az iratbetekintés biztosításával kapcsolatos ajánlatkérői kifogást és magát az érvénytelenségi kérdést.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. március 8.
#4 Referencialevél helyettesíthetősége
Kérdés: Építési beruházás megvalósítására indított uniós nyílt eljárásban veszünk részt. Az ajánlatkérő felszólított minket a referencialevelek benyújtására. A referencialevelek begyűjtését megkezdtük, de az ajánlatkérő által a referencialevelek benyújtására vonatkozó határidőig nem érkezett meg mindegyik igazolás. Van arra lehetőségünk, hogy a saját nyilatkozatunkkal helyettesítsük a referencialevelet, ha egyidejűleg becsatoljuk a referencialevél megküldését kérő e-mailt?
Részlet a válaszból: […] Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése alapján a másik fél által adott igazolás egyrészt akkor mellőzhető, amennyiben az ajánlattevő szerepel a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében, amelyet Magyarországon a Közbeszerzési Hatóság, illetve gazdasági vagy szakmai kamara vezethet, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetében az adott tagállam szabályai az irányadóak. A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében való szereplés csak akkor elfogadható a másik fél által adott igazolás helyett, ha az ajánlatkérő nem határozta meg szigorúbban az alkalmassági követelményt az adott közbeszerzési eljárásban, mint a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében való szerepléshez szükséges. Erre való utalást a közbeszerzési eljárást megindító felhívásnak kötelezően tartalmaznia kell [Kormányrendelet 30. § (4) bekezdés], melyet jellemzően a hirdetmények tartalmaznak is. Ebben a vonatkozásban tehát a minősített ajánlattevői rendszernek nincs jelentősége.Építési beruházás esetében a másik fél által adott igazolás egy további esetben is mellőzhető; ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozói kivitelezői névjegyzékében szereplő dokumentumok bizonyítják, hogy az ajánlattevő megfelel az ajánlatkérő által meghatározott korábbi teljesítésre vonatkozó alkalmassági követelményeknek [Kormányrendelet 24. § (2) bekezdés]. Összességében nincs arra jogi lehetőség, hogy a hiányzó referenciaigazolásokat az ajánlattevő saját nyilatkozatával helyettesítse építési beruházás esetében, még abban az esetben sem, ha igazolni tudja a referenciaigazolás kiállítására vonatkozó kérelem kiküldését.A szerződést kötő másik fél az igazolást a kérés beérkezését[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. április 12.
#5 Korrupciós ügyben érintett gazdasági szereplő cseréje
Kérdés: Alkalmassági követelményeket igazoló szervezet cserélhető-e az eljárásban, ha felmerül az érintettsége korrupciós ügyben?
Részlet a válaszból: […] szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdése szerinti, vagy – ha az ajánlatkérő előírta – a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, akkor a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére, kivéve ha az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen."Tehát cserélhető az érintett szervezet, de ez nem feltétlenül jelent segítséget az ajánlattevőnek, amennyiben teljesen új partnert kell keresnie. Természetesen nem lesz könnyű találni más szervezetet, ez egy valódi kockázat az ajánlattevő részéről, ha erre kényszerül,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. április 12.
#6 Jogutód társaság közbeszerzési kötelezettsége meglévő szerződés esetében
Kérdés: Alapítói döntés alapján az ajánlatkérő személyében jogutódlás történik, és a jogutód társaság nem minősül a Kbt. 5-7. §-aiban meghatározott ajánlatkérőnek. A jogutód társaság a jogelőd társaság (Ajánlatkérő) közbeszerzési eljárás eredményeképpen kötött szerződései vonatkozásában köteles-e alkalmazni a Kbt. előírásait pl.: szerződésmódosítások során, valamint jelen esetben miképpen kell értelmezni a Kbt. 139. § (3) bekezdését?
Részlet a válaszból: […] személyében bekövetkező jogutódlás nem irányulhat e törvény alkalmazásának megkerülésére."Fentiekből levezetve véleményünk szerint a hatályban lévő szerződésekre ugyanúgy a Kbt. szabályait kell alkalmazni, hiszen a Kbt. hatálya alatt jöttek létre, és a felek is erre vállaltak kötelezettséget. Az ajánlattevőket is védi a szabály, hiszen a szerződésmódosítások keretei is adottak, így a korábbi versenytársak[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. május 10.
#7 Becsült érték felmérése és az indikatív ajánlatkérés
Kérdés: A becsült érték felméréséhez minden esetben kötelező indikatív ajánlatok bekérése egy közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően?
Részlet a válaszból: […] ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzését. A gyakorlatban a hasonló közbeszerzési eljárások eredményének vizsgálata is elfogadott módszer. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. §-a alapján pedig a költségvetés, illetve költségbecslés a becsült érték meghatározásának az alapja. Ugyanakkor támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetében a támogatás felhasználására vonatkozó más jogszabályok előírhatják árajánlatok (általában három árajánlat) bekérésének kötelezettségét a piaci ár alátámasztására. Attól, hogy például uniós elszámolási kötelezettség teljesítésének alátámasztásául indikatív ajánlatok benyújtását várja el az ellenőrző szervezet, az ilyen jellegű kötelezettséget nem szabad összekeverni az eljárás előkészítése során fennálló becsült érték megalapozását lehetővé tevő módszerekkel.A közbeszerzési eljárás előkészítési szakaszában az ajánlatkérőt terhelő megfelelő alaposságú előkészítési kötelezettség [Kbt. 28. § (1) bekezdés] azt is magában foglalja, hogy az ajánlatkérő fokozott gondossággal válassza meg a becsült érték felmérésének módszerét is. Így például egy gyorsan változó iparágat (pl. IT- vagy kommunikációs szektor) érintő beszerzés vagy inflációs hatások fokozott érvényesülése[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. május 10.
#8 Nem egy meghatározott adat a felolvasólapon
Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a "vállalt teljesítési idő" értékelési részszempontra a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal ellentétben nem egy konkrét értéket (pl. 24 hónap) adott meg, hanem egy "tól-ig" értéket: 24-36 hónap. Ezen értékelési részszempontra a kötelezően megajánlandó minimális érték a 24 hónap volt. Az ajánlatában sehol máshol nem szerepel a vállalt teljesítési idő, kizárólag az említett felolvasólapon. Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlatkérő értelmezheti úgy, hogy az ajánlattevő a kötelezően előírt minimum 12 hónapos teljesítési időt tulajdonképpen megajánlotta, és mivel az értékelési sorrendet a "12-36 hónap" megajánlás nem befolyásolja, így az ajánlat érvényes?
Részlet a válaszból: […] írni a szerződésbe, utólag pedig ennek pontosítása nem lehet opció, márpedig ezt az intervallumot nem lehet számonkérni, ennek mindenképpen változnia kell az ajánlathoz képest. A szerződést az ajánlatnak megfelelő tartalommal kötelesek a felek megkötni, így ez a pontatlanság nemcsak az értékelés, hanem a szerződéses kötelezettség vonatkozásában is gondot fog okozni. Erre utal egyértelműen a Kbt. 131. § (1) bekezdése az alábbiak szerint:"Kbt. 131. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően."Az érvénytelenség megállapítása ebben az esetben az egyetlen megoldás, méghozzá a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint:"Kbt. 73. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, hae) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. május 10.
#9 Termék gyártójának üzleti titokká minősítése
Kérdés: Üzleti titokká lehet nyilvánítani a termék gyártójának megnevezését?
Részlet a válaszból: […] köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.Mivel nem olyan beszerzésről van szó vélhetően, mely minősített adatot tartalmaz, tehát a Kbt. szerinti eljárásról, úgy a gyártó elnevezése az ajánlat műszaki tartalmának része. Amennyiben a termék és annak technológiai megoldása üzleti titok tárgyát képezi, mivel önmagában annak is jelentősége van, hogy milyen megoldást használ az ajánlattevő, úgy nem kizárt a gyártó megnevezésének üzleti titokként kezelése. De összességében nagyon komolyan és mélyen szükséges megindokolni, milyen okból jelent ez olyan információt, melynek ismerete kifejezetten hátrányos helyzetbe hozná az ajánlattevőt. A Kbt. 44. § (2) bekezdése szerinti megfogalmazás kifejezetten utal a szakmai ajánlatra, azonban ennek a lehetőségnek az alkalmazását is függővé teszi az ajánlattevő indokolásától, mely alapján igazolja az üzleti titok fennállását."Kbt. 44. § (2) bekezdés: Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen...e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak, és a (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak."Az üzleti titok részletes alátámasztása a fenti Kbt. 44. § (1) bekezdés szerinti az ajánlattevő[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. június 14.
#10 Közbeszerzési eljárás felfüggesztése
Kérdés: Felfüggeszthetjük a közbeszerzési eljárásunkat az Ákr. alapján, ha olyan előzetes vitarendezési kérelem érkezik, amelynek eldöntéséhez több tényezőt kell megvizsgálni, és nem elég a 3 munkanap a kérelem megválaszolására?
Részlet a válaszból: […] jogorvoslatokra vonatkozó hatásköre vagy a Közbeszerzési Hatóság hatósági ellenőrzési eljárása. Ezen nevesített esetek kivételével az Ákr. nem vonatkozik a közbeszerzési eljárás folyamatára, amely azzal a megközelítéssel is alátámasztható, hogy a magyar jogrendben a közbeszerzési eljárás inkább egy részletesen szabályozott szerződéskötési folyamat, mintsem egy hatósági eljárás.Bár a kérdés kifejezetten az előzetes vitarendezési kérelemre vonatkozó határidővel van összefüggésben, de valamennyi Kbt.-ben foglalt határidőre vonatkoztathatóan elmondható. Általános elv, hogy a Kbt. szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben maga a Kbt. az eltérést kifejezetten megengedi, figyelemmel a Kbt. 2. § (7) bekezdés alábbi szabályára:"Kbt. 2. § (7) E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni."A "felfüggesztés" eljárási cselekményre néhány konkrétan nevesített esetet találhatunk a jogszabályban. Az esetkörök egy része az Integritás Hatóságot megillető jogi eszközként határozza meg a közbeszerzési eljárás felfüggesztését a részvételi, illetve ajánlattételi határidőt megelőzően [Kbt. 55. § (8) bekezdés] vagy azt követően [Kbt. 70. § (4) bekezdés]. Az esetkörök másik része a jogorvoslat folyamatához kapcsolódik. Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén jogosult a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggeszteni [Kbt. 154. § (3) bekezdés]. A másik jogorvoslattal összefüggő eset, amikor a Közbeszerzési[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. június 14.
#11 Kapacitást nyújtó tevékenységének bővítése
Kérdés: A kapacitást biztosító szervezet elég jó árat ajánlott, ezért be szeretnénk vonni, nem csak abba a tevékenységbe, amelyben segített. Megteheti ezt az ajánlattevő?
Részlet a válaszból: […] állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely – az ajánlattevő saját kapacitásával együtt – biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A (7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel."Mivel a fenti 65. § (9) bekezdése egyértelműen az ajánlatkérő kötelezettségének körébe sorolja a bevonás vizsgálatát,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. június 14.
#12 Online bírálóbizottsági ülés
Kérdés: A bírálóbizottsági ülésen kötelező-e a személyes jelenlét, vagy a bírálóbizottsági tagok a távolból, külön is megadhatják a véleményüket, ami később egy jegyzőkönyvben rögzítve lesz? Gondolunk itt arra, hogy a tag akadályoztatva van (pl. betegség, külföldi út stb.), ilyenkor van-e lehetőség a távolból bírálni, és a bírálati lapokat szkennelve elküldeni az ajánlatkérőnek, illetve a bizottság elnökének, vagy kötelező eredeti példányt használni?
Részlet a válaszból: […] elektronikus aláírással, a dokumentumokat elektronikus úton is eljuttathatják, feltölthetik biztonságos, más számára nem elérhető formában, hozzáférést biztosíthatnak az eljárási iratokhoz az EKR-ben közvetlen módon a bizottsági tagoknak. A Kbt. ebben nem korlátozza a bírálat folyamatát, ugyanakkor se a dokumentumok nem használhatók más célokra,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. július 12.
#13 Műszaki egyenértékűség szabályának törlése
Kérdés: A műszaki egyenértékűség szabályát miért törölték a Kbt.-ből?
Részlet a válaszból: […] közbeszerzési szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése, amely építési beruházásokra vonatkozó alkalmassági feltételek körében meghatározott referenciák vonatkozásában megkövetelte az ajánlatkérőktől "a bemutatni kért építési tevékenységeknek azokat a mérhető, az adott építészeti munkálatra jellemző mérőszámait, amelyek tekintetében az egyenértékűséget vizsgálni fogja". Az indokolás szerint nem indokolt az olyan irányú Kbt.-definíció megtartása sem, amely mérhető paraméterek és konkrét mérőszámok meghatározását követeli meg az ajánlatkérőktől.A Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése szerinti alábbi szabály továbbra is hatályban van, azaz csak a mérőszámra vonatkozó kötelezettség került törlésre, mely korábban a 23. § (2) bekezdése volt. Így valójában az egyenértékű műszaki teljesítmény elfogadása építési beruházás esetében a referencia igazolása során továbbra is előírás. Nincs tehát olyan követelmény, mely szerint az eljárást megindító hirdetményben külön részleteznie kellene az ajánlatkérőnek a mérőszámokat, mely alapján az egyenértékűséget elfogadja, de az építmény jellegét tekintve hasonló műszaki tartalmú és használatú létesítményre vonatkozó korábbi építési beruházás megvalósítását el kell fogadnia."23. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben, az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi építési beruházás tárgyára vonatkozó minimumkövetelményeket a műszaki teljesítési[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. július 12.
#14 Jóteljesítési biztosíték kikötésének lehetősége alvállalkozónál
Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően helyesen járok-e el, ha építési beruházás nemzeti nyílt eljárás nyerteseként jóteljesítési biztosítékot kötök ki az alvállalkozómmal kötött szerződésemben, figyelemmel a 322/2015. Korm. rendelet, illetve a Kbt. szabályaira úgy, hogy az ajánlatkérő nem írta elő a közbeszerzési dokumentumokban a biztosítékot sem a nyertes ajánlattevő felé, sem alvállalkozója felé, és nem tiltotta meg az alvállalkozókkal kötött szerződésben történő alkalmazását sem?
Részlet a válaszból: […] forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő biztosíték köthető ki...(7) A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában az ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a biztosíték vagy annak meghatározott része az ajánlattevőnek a teljesítésért vagy részteljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján kerüljön biztosításra, amelyre az óvadék szabályait kell megfelelően alkalmazni."Ezek az előírások nem vonatkoznak az ajánlattevő és alvállalkozói között kötendő szerződésekre.A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet egy esetben tesz kivételt, mégpedig a 27. § (2) bekezdés esetében, ahol korlátozza a biztosíték mértékének meghatározását az ajánlattevő és közvetlenül a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozói vonatkozásában. Az alábbi 27. § (2) bekezdés azonban nem korlátozza le a biztosíték alkalmazhatóságát arra az esetre, amennyiben az ajánlatkérő is alkalmaz biztosítékot."Kbt. 27. § (2) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben az alvállalkozó[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. augusztus 9.
#15 Keretmegállapodás becsült értéke és az indikatív ajánlatkérés
Kérdés: 2 évre szóló keretmegállapodásunk van, négy szerződő partnerrel, amely az év végén lejár. Új keretmegállapodást készítünk elő. Ez esetben a becsült érték megállapításhoz kötelező indikatív ajánlatok bekérése?
Részlet a válaszból: […] vizsgálatot kell végeznie a becsült érték megállapításához, és ezt megfelelően dokumentálnia is kell. Az ajánlatkérő által alkalmazható módszereket példálózó jelleggel sorolja fel a hivatkozott rendelkezés, ebben a körben említve az indikatív ajánlatok bekérésének lehetőségét is. A Kbt. tehát nem írja elő kötelezően indikatív ajánlatok bekérését a becsült érték megállapításához, az ajánlatkérő bármilyen (a felsorolásban szereplő, vagy azon kívüli) módszert választhat, amennyiben a kiválasztott módszerrel objektív alapon meghatározható a becsült érték.Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőnek van megkötött keretmegállapodása, annak kétéves adatait mindenképpen felhasználhatónak tartjuk a tervezéshez, természetesen az aktuális piaci környezethez igazítva, figyelembe véve a piaci környezet esetleges változásait, valamint az inflációs hatásokat is.Tapasztalatunk szerint a becsült[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. szeptember 13.
#16 Szerződésmódosítás
Kérdés: Év elején kötöttünk szerződést gépjármű karbantartásra. A karbantartó cég kapacitást biztosítóként 5 szakembert vont be az eljárásba, nemrégiben azt jelezte, hogy 2 szakember megvált a cégtől, és helyettük újakat vonna be. Ez lehetséges? Mi a módja a bevonásnak?
Részlet a válaszból: […] vett szervezetet a 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel – amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel – azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg."A hivatkozott rendelkezés szerint a bevonni tervezett új szakemberek alkalmasságát kell az ajánlatkérőnek megvizsgálnia. Ehhez ugyanazokat a dokumentumokat kell bekérnie, amelyeket az eljárásban is előírt a szakemberek kapcsán (jellemzően szakmai önéletrajz, iskolai végzettséget, képzettséget igazoló dokumentumok, referenciaadatok),[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. szeptember 13.
#17 Eljárás visszavonása
Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzési szerződésre (munka- és védőruha) irányuló uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított még az év elején. Eddig kétszer módosította az ajánlattételi határidőt, a módosító hirdetményekben mindig megadta a módosítás indokát. Szeptember elején, 5 nappal az ajánlattételi határidő előtt, újabb hirdetményt tett közzé, amelyben visszavonta az eljárást, melyet mi az ajánlattétel napján észleltünk, amikor már teljesen kész volt az ajánlatunk. Az ajánlatkészítésnek van költsége, ennek megtérítését milyen módon lehet kérni az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszból: […] esetén hirdetményt kell feladni a visszavonásról, annak meg is kell jelennie az ajánlattételi határidő lejárta előtt, és egyúttal a potenciális ajánlattevőket egyidejűleg tájékoztatni kell. Az ajánlatkérőnek tehát a hirdetmény visszavonására vonatkozó hirdetmény mellett egyidejűleg tájékoztatnia is kellett volna azokat a gazdasági szereplőket, akik érdeklődésüket fejezték ki az eljárás iránt. Akkor járt el szabályszerűen, ha a visszavonásra vonatkozó hirdetménye mellett a tájékoztatást is megtette az ajánlattételi határidő lejártának időpontja előtt. Ez független attól a ténytől, hogy az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben megjelenik a hír, mely a hirdetmény módosulására felhívja a figyelmet.Az ajánlatkészítés költségei kapcsán megállapítható, hogy a Kbt. nem tartalmaz erre vonatkozóan tételes rendelkezéseket. Erre tekintettel az ajánlatkérők többsége olyan közbeszerzésidokumentum-mintákat alkalmaz, amelyekben kifejezetten kitér arra, hogy az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos költséget az ajánlattevőknek kell viselniük, mert ennek megtérítését nem vállalja.Amennyiben az ajánlatkérő a külön értesítést elmulasztotta, közbeszerzési jogsértést követett el, ennek megállapítására a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt kell jogorvoslati eljárást indítani.A Kbt. 177. § (2) bekezdése rendelkezik a kártérítési igényekről az alábbiak szerint:"Kbt. 177. § (2) Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. október 11.
#18 Műszaki megfelelés vizsgálata
Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárást indítottunk speciális csomagolástechnikai eszközök beszerzésére. A műszaki leírásban részletesen meghatároztuk az elvárt műszaki paramétereket. A műszaki paraméterek igazolására azt írtuk elő, hogy azok meglétét a gyártó által kiállított termékleírás benyújtásával kell igazolnia az ajánlattevőnek. A műszaki szakértőnk szerint el kellene fogadnunk a termék hazai forgalmazója által kiállított termékleírást is. Megtehetjük ezt?
Részlet a válaszból: […] részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját. Az ajánlatkérő további ajánlott igazolás- és nyilatkozatmintákat bocsáthat rendelkezésre. Amennyiben a nyilatkozatminták az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre állnak, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni."A hivatkozott rendelkezés kifejezetten tartalmazza, hogy a közbeszerzési dokumentációban meg kell adni a benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. Az elvárt gyártói termékleírás mint előírt nyilatkozat kapcsán utalunk arra, amennyiben az ajánlatkérő a műszaki paraméterek igazolására a gyártó által kiállított termékleírást oly módon írta elő a közbeszerzési dokumentációban, hogy ettől nem engedett eltérést (nem használta pl. azt a fordulatot, hogy ezzel egyenértékű más nyilatkozatot is elfogad), akkor nem fogadhat el más nyilatkozatot, sem a termék hazai forgalmazója által kibocsátott termékleírást, sem az ajánlattevő által tett nyilatkozatot. Ez utóbbira csak akkor van lehetőség, ha az ajánlattevő egyúttal a termék gyártója is. Amennyiben a hazai[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. november 8.
#19 Kapacitást nyújtó tevékenységének bővítése
Kérdés: A kapacitást biztosító szervezet elég jó árat ajánlott, ezért be szeretnénk vonni, nem csak abba a tevékenységbe, amelyben segített. Megteheti ezt az ajánlattevő?
Részlet a válaszból: […] állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely – az ajánlattevő saját kapacitásával együtt – biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A (7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel."Mivel a fenti 65. § (9) bekezdése egyértelműen az ajánlatkérő kötelezettségének körébe sorolja a bevonás vizsgálatát,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. június 14.
#20 Műszaki egyenértékűség szabályának törlése
Kérdés: A műszaki egyenértékűség szabályát miért törölték a Kbt.-ből?
Részlet a válaszból: […] közbeszerzési szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése, amely építési beruházásokra vonatkozó alkalmassági feltételek körében meghatározott referenciák vonatkozásában megkövetelte az ajánlatkérőktől "a bemutatni kért építési tevékenységeknek azokat a mérhető, az adott építészeti munkálatra jellemző mérőszámait, amelyek tekintetében az egyenértékűséget vizsgálni fogja". Az indokolás szerint nem indokolt az olyan irányú Kbt.-definíció megtartása sem, amely mérhető paraméterek és konkrét mérőszámok meghatározását követeli meg az ajánlatkérőktől.A Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése szerinti alábbi szabály továbbra is hatályban van, azaz csak a mérőszámra vonatkozó kötelezettség került törlésre, mely korábban a 23. § (2) bekezdése volt. Így valójában az egyenértékű műszaki teljesítmény elfogadása építési beruházás esetében a referencia igazolása során továbbra is előírás. Nincs tehát olyan követelmény, mely szerint az eljárást megindító hirdetményben külön részleteznie kellene az ajánlatkérőnek a mérőszámokat, mely alapján az egyenértékűséget elfogadja, de az építmény jellegét tekintve hasonló műszaki tartalmú és használatú létesítményre vonatkozó korábbi építési beruházás megvalósítását el kell fogadnia."23. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben, az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi építési beruházás tárgyára vonatkozó minimumkövetelményeket a műszaki teljesítési[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. július 12.
