27. Közbeszerzési Levelek / 2005. május 17.

TARTALOM

628. kérdés Idegen nyelvű tanúsítványok elfogadása
Jogszerű-e az eljárás akkor, hogyha csak a kiegészítő tájékoztatás során derül ki, hogy a tanúsítványokat, ha azok idegen nyelvűek, kizárólag hivatalos fordítóiroda által lefordítva fogadják el (addig csak annyit kértek, hogy csatolják az ajánlattevők)?
Kapcsolódó tárgyszavak:
629. kérdés Alapanyaggyártók a közbeszerzési eljárásban
Hivatkozva a Közbeszerzési Levelek 2005. március 7-i számában megjelent 533. kérdésre adott válaszukra, kérjük véleményüket a következő kérdésünkre. Társaságunk textilméteráru gyártásával foglalkozik. A közbeszerzési eljárásoknál az ajánlatkérők a konfekcionált termékek alapanyagát teljes műszaki leírással határozzák meg azzal, hogy az alapanyagot akkreditált laboratórium vizsgálja és minősítse. Ebben az esetben érvényesül-e az, hogy az alapanyaggyártók a konfekcionált termékek kiírásánál nem minősülnek alvállalkozónak? Szíves válaszukat várjuk arra vonatkozóan is, hogy ebben a kérdésben adott állásfoglalásukkal a Közbeszerzési Tanács egyetértett-e.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
630. kérdés Határidők számítása kiegészítő tájékoztatásnál
A kiegészítő tájékoztatásnál, kérdésfeltevésnél hogyan számítjuk a határidőket a gyakorlatban? Az ajánlattételi határidő lejáratának a napja beleszámít-e abba, avagy az azt megelőző nap számít az első napnak? A "legkésőbb tíz nap" esetében a tizedik napon feltehető-e még a kérdés, vagy aznap már nincs arra lehetőség?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
631. kérdés Ajánlatok azonossága
Bírálati szempont az ár, illetve legkedvezőbb ellenszolgáltatás. Az ajánlattevők ugyanazon ellenszolgáltatást határozták meg. A felhívásban erre az esetre nem szerepelt megoldás. Miként járhat el az ajánlatkérő törvényesen?
Kapcsolódó tárgyszavak:
632. kérdés Központi költségvetési szervek éves közbeszerzési terve
Központi költségvetési szerv esetén kell-e éves közbeszerzési tervet készíteni, vagy negyedévente elég jelezni az igényeket? Előzetes összesítő szükséges-e?
633. kérdés Szerkesztőbizottság hatásköre
A Szerkesztőbizottság - a személyi jogok védelmére vonatkozó jogszabályokra hivatkozva - visszautasítja például egy építési beruházás felhívása esetén az ajánlattevők alkalmasságának megítéléséhez a "leendő projektvezető" (építésvezető) projektvezetői tapasztalata bemutatásának előírását. Csupán az iskolai végzettségre, képzettségre vonatkozó előírást fogadja be. Egy projektvezetési tapasztalatot azokon a személyeken keresztül lehet vizsgálni, akik ezt végezték. Ezt nem a cég szintjén kell(ene) felülvizsgálni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
634. kérdés Országos Fordító Iroda kötelező igénybevétele
Kiköthető-e kizárólagossággal az Országos Fordító Iroda igénybevétele?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
635. kérdés ISO-minősítés helyettesíthetősége
A Kbt. 68. §-ának (3) bekezdése szerint azoknak az ajánlatadóknak, akiknek nincs lehetőségük ISO-minősítést szerezni, illetőleg nincs ISO-minősítésük, hogyan tanúsíthatják azt, hogy tevékenységüket "ISO-egyenértékűen" szervezik?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
636. kérdés Közzétételi kötelezettség, hirdetmény mellőzése egyszerű eljárásban
Kiindulópont az egyszerű eljárás [Kbt. 299. §-ának b) pontja]. Nem hirdetem meg, de közzé kell tennem a nem meghirdetett teljesítést, ez a "mihez képest mi nem" esete?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
637. kérdés "Szubalvállalkozó" a közbeszerzésben
Az ún. szubalvállalkozóval nem foglalkozik a közbeszerzési törvény. Hogyan lehet kiszűrni, hogy ajánlattevő ne "épülhessen" be a "10 százalékos" alvállalkozó alá?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
638. kérdés Eljárás valótlan banki igazolás benyújtása esetén
Mit tehetünk akkor, ha az ajánlattevő "szerez" banki igazolást, amely igazolja, hogy nem volt az elvárt időszakon belül sorban állás a számláján, de tudjuk, hogy ez nem igaz?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
639. kérdés Közös ajánlattevő mint beszállító
Közös ajánlattevő lehet-e beszállítója más ajánlattevő "10 százalékos" alvállalkozójának?
640. kérdés Igazolási módok meghatározása
A Kbt. 66-67. §-aiban felsorolt, az alkalmasság igazolására vonatkozó módszerek [például a Kbt. 67. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai] a helyes értelmezés szerint ugye vagylagosak? Az ajánlatkérőnek van-e lehetősége, és ha igen, milyen mértékben, arra, hogy ezeket az igazolási módokat konjunktív módon határozza meg? Az ajánlatkérő az alkalmassági feltételeket meghatározhatja-e negatívan, azaz oly módon, hogy előírja, hogy az ajánlattevő alkalmassága kizárt, ha bizonyos feltételt nem teljesít?
Kapcsolódó tárgyszavak:
641. kérdés Pályázati díj kikötésének jogszerűsége egyszerű eljárásban
Egyszerű közbeszerzési eljárásban, a megküldött "ajánlati felhívásban" 15 000 forint bruttó összegű pályázati díj befizetését kéri az ajánlatkérő, és ezt a pályázat feltételéül szabja. Jogszerű-e ez? Mit tehet az ajánlattevő?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
642. kérdés Hibásan megjelenő ajánlati felhívás, dokumentáció kötelező megvétele
A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "ajánlati felhívásban" - tisztelet a lektornak, de mégis - hiba van. Kitől lehet kérdezni? Ezzel összefüggésben egy másik kérdés: a felhívásból nem lehet egyértelműen megítélni, hogy képes lehet-e az ajánlattevő a teljesítésre, következésképpen megvegye-e a dokumentációt. Ez esetben azt a választ is adják, hogy azért, mert az "ajánlati felhívást" elolvasta, még nem ajánlattevő, csak akkor, ha megvette a dokumentációt. Jogszerűen utasítják-e el az ajánlattevő kiegészítő kérdését ilyenkor? Mit lehet tenni az említett esetben?
643. kérdés Ajánlatkérő rendelkezésére álló keretösszeg mint feltétel
Az ajánlatkérő feltételül szabhatja-e a neki rendelkezésre álló keretösszeget (forint), vagyis a keretösszegnél magasabb összeget senki ne kérjen?
Kapcsolódó tárgyszavak:
644. kérdés Díjmentes betekintés a tenderfüzetbe
A Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívás alapján nem mindig lehet eldönteni, hogy tud-e a cég ajánlatot tenni vagy sem, mert a tenderfüzetben van a termék részletesen leírva. Kérhetem-e díjmentesen a tenderfüzetbe történő betekintést, vagy meg kell vennem a füzetet?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
645. kérdés Minőség számszerűsíthetősége a közbeszerzésben
Nem csak mennyiségi alapon értékelhető tényezők? A kérdés az ajánlat elbírálására vonatkozik. Hogyan lehet ilyen igényt megfogalmazni egy adott termék vonatkozásában? Például egészségügy, csípőprotézis, térdprotézis (itt nagy különbség lehet a műtéthez szükséges ingyenesen biztosított műszerkészletben, valamint a termék anatómiai formájában, de ezek nem mérhetőek számszerűen). Hogyan lehet a minőséget mérhetővé tenni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
646. kérdés Kirívóan alacsony ár árubeszerzésnél
Mi minősül kirívóan alacsony árnak egy árubeszerzésnél? Lehet-e ezt számszerűsíteni vagy százalékban meghatározni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
647. kérdés Alvállalkozó munkaerő-piaci képzéseknél
Munkaerő-piaci képzések esetén alvállalkozónak minősül-e az a közreműködő, aki csak termet, műhelyt ad bérbe (más tevékenységet nem folytat a képzésben), de a bérlemény ellenértéke meghaladja a közbeszerzés értékének 10 százalékát, illetőleg ha az oktatónak (természetes személy) fizetett előadói díj (kvázi munkabér) meghaladja a 10 százalékot?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
648. kérdés Éves statisztikai összegzés beszerzései
Azoknak az ajánlatkérőknek, akik 2004. május 1-jei hatállyal kerültek a Kbt. hatálya alá, hogyan kell a 2004. évre vonatkozóan az éves statisztikai összegzésüket elkészíteni? [A HR. 30. számú mellékletének kitöltésével, csak a 2004. május 1-je utáni közbeszerzéseikről? A nem Kbt. szerinti 2004. évi beszerzéseikről nem kell összegzést készíteni, és a Tanácsnak megküldeni?]
649. kérdés Építési koncesszió sajátosságai
Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Kapcsolódó tárgyszavak:
650. kérdés Új közbeszerzési törvény koncepciója
Milyen változások várhatók az új EU-direktívának megfelelően a 2006. év elején esedékes új törvényben?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére