44. Közbeszerzési Levelek / 2006. május 2.
TARTALOM

A kizáró okokról nem kell közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, hanem elég az aláírás-hitelesítés. Ezt könnyítésnek szánták a jogalkotók, adott esetben ez azt jelenti, hogy az ajánlattevőnek minden egyes ajánlata alkalmával el kell mennie a közjegyzőhöz az aláírás hitelesítése céljából. Korábban elegendő volt a közjegyzői okiratot több példányban egy alkalommal beszerezni. Jól értettem ezt a változást?

A Kbt. 60. § (1) bekezdésének i) pontja csak 2007. január 1-jén lép hatályba, addig nem szükséges például közjegyző előtt tett nyilatkozatban igazolni a kizáró okok fenn nem állását? Röviden: a 60. § (1) bekezdése melyik alpontokig terjed ki, ehhez képest mit kell 2007. január 1-jéig igazolni?

A Kbt. módosításával változott-e a törvény 63. §-a szerinti kizáró okok igazolásmódja?

A Közbeszerzések Tanácsa korábbi szabályozáson alapuló tájékoztatója álláspontom szerint nem alkalmazható – Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése –, mert már nem közjegyző előtt tett nyilatkozat kell, hanem közjegyző által hitelesített. Jól értelmezem a változást?

Hogyan igazoltassa az ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) és a Kbt. 61. § (1) bekezdésének b) pontját – tekintettel arra, hogy létezik egy Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága és a Gazdasági Versenyhivatal, amelyeknek elméletileg ezeket a kizáró okokat ismerniük kell, és megvan az adatbázisuk ezek nyilvántartására, tehát hatóság van?

A Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja alapján például a fél éve alakult cég esetében a forgalomra vonatkozóan mit lehet vizsgálni? Az előírt forgalom arányos részét neki is teljesítenie kell, avagy az ő forgalmát egyáltalán nem vizsgálhatjuk?

Amennyiben a referenciák megadásával elegendő a korábbi szállítás mennyiségére vonatkozó adat, hogyan teljesíthető az ajánlatkérők által gyakran használt minimális referenciaértékre vonatkozó alkalmassági feltétel, például akkor, ha az ajánlattételi felhívás minimum X millió forint referenciaérték igazolását írja elő, de a benyújtott referenciaigazolások csak mennyiségeket tartalmaznak?

Közjegyzői sorsolás elvégezhető/alkalmazható-e nemzeti rezsimben, illetve a kétszakaszos eljárások ajánlattételi szakaszában?

Ha a jogképes szervezetet a Kbt. 22. §-ának i) pontjában nem kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, akkor alanya-e a Kbt.-nek? Kérdésünk: Mit ismer el a Kbt. kereskedelmi jellegű tevékenységnek, abból a célból, hogy a szervezet ne legyen alanya a közbeszerzési törvénynek?

Ajánlati dokumentumban meghatározott mintától eltérő tartalommal beadott ajánlati biztosíték (bankgarancia) tartalmi eltérése a Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján hiánypótlással orvosolható-e?

Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?

A Kbt. 60. § (1) bekezdése e) és g) pontjának értelmezése a jogalkotóknál és az ajánlatadóknál eltér. A Kbt. fenti jogszabályhelyének e) pontja 1 évnél nem régebbi adóigazolást és VPOP-igazolást ír elő, a g) pontban előírt igazolásoknak 3 hónapnál fiatalabbnak kell lenniük. 2005 novembere óta – más törvényi előírás alapján – a hatósági igazolásokra rá kell írni az ajánlatkérő nevét és a projekt megnevezését. Az így kiállított hatósági igazolást más közbeszerzési pályázatoknál már nem lehet felhasználni, ellentétben a korábbi pályázatok összeállításával, amikor közjegyzői hitelesítéssel a hatósági igazolások felhasználhatók voltak. Úgy gondoljuk, hogy a hivatkozott két törvény nincs összhangban. Kérdés: várhatók-e az ellentmondás feloldására intézkedések?

A Kbt. 136. §-ának (3) bekezdése gyorsított eljárás esetén lehetőséget ad arra, hogy a részvételre jelentkező csak nyilatkozzon a kizáró okokra vonatkozóan, de az igazolásokat később pótolja. Vonatkozik-e ez a 10 százalék feletti alvállalkozókra, illetve rájuk az általános szabályok az irányadók? (A Kbt. erről nem rendelkezik.)

Megjelent-e vagy mikorra várható a környezetvédelmi miniszter rendelete a Kbt. 55. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének szabályozására? Ugyanez az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter részéről hol tart?

Az ajánlatkérő előírhatja-e az ajánlattevők részére, hogy csatolják be ajánlatukban a Kbt. 55. §-ában előírt szervezetek nyilatkozatát az ajánlattevőre vonatkozóan?

Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?

A 2/2006. IM rendeletben lévő nyomtatványok a több részre tehető ajánlat esetén csak egyet engednek bejelölni, a következők szerint: ajánlat tehető egy részre, egy vagy több részre, továbbá valamennyi részre. Kérdésem az, hogy hogyan értelmezendő a kitöltésre vonatkozó utasítás?

A Kbt. 296. §-ának j) pontja hivatkozik a Kbt. 243. §-ának (2) bekezdésére, a k) pontja hivatkozik a Kbt. 243. §-ának (3) bekezdésében meghatározottakra. A Kbt. 243. §-ának nincsen (2) és (3) bekezdése. Továbbmenve, a Kbt. 300. §-ának (7) bekezdése hivatkozik a 32. cím (6) bekezdésében fel nem sorolt rendelkezésekre. A 32. címnek nincs (6) bekezdése. Kérdésem: mit tegyünk?

A közösségi rezsimhez tartozó közbeszerzési eljárásoknak a nyomtatványmintáit a 2/2006. IM rendelet nem tartalmazza. Várható-e kitöltési útmutató az uniós nyomtatványokhoz? Milyen nyomtatványokat kell kitölteni módosítás, helyesbítés vagy hirdetmény-visszavonás esetében?

Amennyiben az ajánlattevő alkalmasságát más szervezet erőforrásaira hivatkozva biztosítja, lehetséges-e, hogy a szerződésben valamiféle egyetemleges felelősségi rendszer beépítésével próbálja az ajánlatkérő azt biztosítani, hogy a teljesítéshez szükséges erőforrások ténylegesen is rendelkezésre álljanak?

A Kbt. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott önként alkalmazás bármely gazdálkodó szervre/gazdasági társaságra vonatkozik, vagy csak azoknak az ajánlatkérőknek a beszerzésére, amelyek egyébként is a Kbt. alanyai?

Összeférhetetlen-e a kiviteli terv elkészítésére kiírt eljárásban az az ajánlattevő, aki korábban ugyanannak az eljárásnak (beszerzésnek) a tanulmánytervét készítette el?