45. Közbeszerzési Levelek / 2006. május 22.
TARTALOM

Más szervezet erőforrásaira való támaszkodás esetén részvételi szakaszban hogyan lehet elvégezni a rangsorolást, ha a más szervezetnek az erőforrás meglétéről csak nyilatkoznia kell, azaz nem kell bemutatnia azt?

Az eredeti, 2003. évi CXXIX. törvény 10. §-ának (6) bekezdése szerint az "...összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett". Ez az előírás kikerült a Kbt.-ből a törvény módosításával. Úgy kell érteni ezt a módosulást, hogy a kiviteli, engedélyezési tervek készítésére vonatkozó felhívásra sem lehet ajánlattevő, közös ajánlattevő vagy 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni tervezett alvállalkozó a műszaki tervet készítő szervezet vagy személy?

A Kbt.-módosítás szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Erre az ún. más szervezetre lehet-e előírnia az ajánlatkérőnek feltételeket, például az alkalmassági követelmények vonatkozásában?

A Kbt. 63. §-ának (6) pontja alapján az ún. más szervezetnek közjegyző által hitelesített nyilatkozattal kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. §-ának (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá. Ugyanakkor a 20. § (3) bekezdése alapján – ahol a Kbt. szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írhatja elő – az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A más szervezet közjegyzővel hitelesített nyilatkozata nem igazolás?

A kizáró okok fenn nem állásáról nyilatkozat készül, amelyet közjegyző előtt aláír a cég nevében jogosult. Ezt a nyilatkozatot is elegendő a továbbiakban egyszerű másolatban csatolni a közbeszerzési eljárásokban (a közbeszerzési törvény 20. §-a szerint), vagy mindig eredeti, illetve közjegyző által hitelesített példányt kell csináltatnunk?

Az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-a szerint árubeszerzés esetén az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága igazolására az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését írhatja elő. Vannak olyan speciális áruféleségek, például atomerőművek főberendezései, amelyeket az Európai Unióban az elmúlt 3 évben nem gyártottak, csak 5-10 évvel korábban. Az ajánlatkérő szükségesnek tartaná a szakmai alkalmassághoz köthető referencia igazolását, ugyanakkor nem írhat elő 3 évnél hosszabb időintervallumot. Tervezik-e, hogy a fentiek miatt módosítják a Kbt.-t, illetőleg van-e jogszerű lehetőségük a közszolgáltatóknak arra, hogy a Kbt. 194. §-a alapján "egyéb objektív alapú alkalmassági feltételként" a 3 éven túli referencia bemutatását írhassák elő?

Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?

Szükséges-e tervpályázati eljárás lefolytatása abban az esetben, ha a beruházás tárgya területrendezési terv elkészítésére vonatkozóan a legalkalmasabb tervező kiválasztása, vagy elegendő a Kbt. szerinti nyílt vagy egyszerű eljárás lefolytatása?

A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?

Az éves statisztikai összegzésnél mi minősül adott évi közbeszerzésnek? Példaként, ha egy közbeszerzési eljárás 2005. évben indul, de az eredményhirdetés vagy a szerződéskötés áthúzódik a 2006. évre, ezt a közbeszerzést melyik évi (a 2005. vagy a 2006.) statisztikai összegzésben kell jelenteni?

Közös ajánlattétel esetén valamennyi közösen pályázónak meg kell vásárolnia a dokumentációt?

Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézménynek – amely étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken (esküvő, névnap, bál stb.) – szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából?

A közbeszerzésben meg kell-e különböztetni a hideg, illetve a meleg ételre szóló étkezési hozzájárulást, azon az alapon, hogy a melegétel-utalvány általában étteremben beváltható, ezért szolgáltatás, míg a hidegétel-utalványért árut vásárolunk?

A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?

A módosított Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről tájékoztatót kell készíteni. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a törvény negyedik része alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással indul (azaz az egyszerű, hirdetmény nélküli eljárások esetén). Kérdésünk: a 2005-ben megkötött, de 2006-ban teljesülő vagy többéves egyszerű, hirdetmény nélküli eljárás során megkötött szerződések esetén kell-e tájékoztató a teljesítésről?

A kiírási követelmények között gyakran szerepel az OMMF nyilatkozata, azonban a pályázati kiírás nem rögzíti a nyilatkozat tartalmát. Társaságunk ezért a foglalkoztatottakra vonatkozóan állít ki nyilatkozatot, amelyet az OMMF-nek megküld. Kérdésünk: mit kell tartalmaznia pontosan a nyilatkozatnak?

2006. január 15-ét megelőzően a Kbt. 60. §-ának (1) és 61. §-ának (1) bekezdései tekintetében közjegyző előtt tett (közokiratba foglalt) nyilatkozatok felhasználása – amennyiben azok valóságtartalma változatlanul fenn állt – nem volt időben korlátozva. Igaz-e ez a jelenleg hatályos Kbt. szerint előírt "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatokra is?

Tárgya-e a haszonbérlet a közbeszerzési törvénynek?

A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt kizáró ok igazolására benyújtott, közjegyzői úton hitelesített igazolások (APEH, VPOP) esetén a hatósági kiállítás dátuma vagy a közjegyzői hitelesítés időpontja az irányadó a Kbt. 63. §-ának (4) bekezdésében rögzített 1 éves időtartam tekintetében?

2006. január 15-e előtt indított közösségi közbeszerzési eljárással kapcsolatban 2006. január 15-e után indított jogorvoslati eljárás esetén mennyi az eljárási díj – 900 000 forint vagy 150 000 forint?

A 894. számú kérdésre adott válaszuk minket is érint, azonban megállapítottuk, hogy Önök csak pontosították a kérdést, de azt lényegében nem válaszolták meg. A kérdés lényege: "elhajthatja-e" a 35 M Ft (jelenleg 45 M Ft) alatti értékű építési beruházás esetén a kiíró a "külső" jelentkezőt, vagy ha hamar jelentkezett, akkor köteles az esélyegyenlőség elve miatt elfogadni jelentkezését? (A Kbt. itt joghézagot hagyott, szerintünk.)

Kérem, szíveskedjenek megvilágítani, hogy a Kbt. 29. §-ának (1) bekezdés f) pontja alatt milyen nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását értik? A törvény indokolása sem hozott fel példákat, így nem igazán tudjuk, milyen típusú szolgáltatások sorolhatók a kivételek közé.

Van-e az érdemi döntésre a döntőbizottságnak határideje? Mit tehet a kérelmező, ha 2 hónap után sem kap határozatot az ügyben?