86. Közbeszerzési Levelek / 2008. október 13.

TARTALOM

1719. kérdés Alkalmassági feltétel "felső határa"
Arra kívánunk választ kapni, hogy van-e valamilyen felső határa annak, hogy az ajánlatkérő mekkora összegű vagy mennyiségű tőkét/árbevételt/referenciamunkát stb. írhat elő alkalmassági feltételként a résztvevők számára, viszonyítva a közbeszerzés értékéhez is. Határ a csillagos ég, vagy lehet aránytalanul soknak, túlzottnak - diszkriminálónak - ítélni egyes feltételeket? Esetleg ennek vannak-e valahol fellelhető szempontjai? Eddig csak a Kbt. 69. § (3) bekezdését találtam relevánsnak.
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1720. kérdés Védettmunkahely-teremtési programok a közbeszerzésben
Mit jelent a kiírásnak az a kitétele, miszerint a szerződés teljesítése védettmunkahely-teremtési programok keretében történik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1721. kérdés Közbeszerzési megállapodás
Mi az a Közbeszerzési Megállapodás (GPA), és mely szerződések tartoznak a hatálya alá?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1722. kérdés Ajánlati ár pénzneme
Ha a kiírásban nem szerepel, hogy az ajánlati árat milyen pénznemben kell megadni, lehetőség van-e arra, hogy azt euróban adjuk meg? Változtat-e a helyzeten, ha az ajánlattevő székhelye EU-s tagállamban van, illetve mi a helyzet akkor, ha az ajánlattevő magyar vállalkozás, de a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója német?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1723. kérdés Érvénytelenségi feltételek kiterjesztése
Az ajánlatkérő tételesen meghatározta a dokumentációban azokat az eseteket, amelyekben az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja. Van-e arra jogszerűen lehetősége, hogy az ajánlatot e felsorolástól eltérő okból nyilvánítsa érvénytelennek?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1724. kérdés Ajánlattevő kiválasztása közjegyző előtti sorsolással
A kiírás szerint az ajánlatkérő öt jelentkezőt fog felhívni ajánlattételre. (Tárgyalásos eljárásról van szó.) A kiírás azt is tartalmazza, hogy az öt ajánlattevőt a benyújtott referenciák figyelembevételével választja majd ki a jelentkezők közül, és egyenlő érték esetén közjegyző jelenlétében sorsolást tart. Nem sérti ez az eljárás az esélyegyenlőség alapelvét? Van-e erre az eljárásra egyáltalán lehetősége az ajánlatkérőnek?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1725. kérdés Többfordulós eljárás kötelező igénybevétele
Kötelező-e többfordulós eljárás igénybevétele a megtárgyalandó ajánlatok számának csökkentése érdekében?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1726. kérdés Ajánlati felhívás és dokumentáció ellentéte
Mi a teendő akkor, ha az ajánlati felhívás tartalma nem egyezik meg a dokumentációban foglaltakkal?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1727. kérdés Hiánypótlás ajánlati biztosítékra
Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1728. kérdés Eredményhirdetés időpontja meghatározásának módja
Az eredményhirdetés időpontját dátum szerint kell meghatározni - nap, hó év, időpont -, vagy elfogadható az a megjelölés is, hogy az eredményhirdetés időpontja a bontást követő első naptól számított x. nap 10 órája?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1729. kérdés Kiegészítő tájékoztatás mellőzése
Rendelkezhet-e úgy az ajánlatkérő, hogy egyáltalán nem nyújt kiegészítő tájékoztatást?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1730. kérdés Ajánlattétel költségeinek megtérítése kiírás visszavonása esetén
Az ajánlattétellel felmerült költségeket meg kell-e térítenie az ajánlatkérőnek akkor, ha a kiírást visszavonja?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1731. kérdés Bejelentés alakszerűsége
A törvény hatálya alá bejelentésnek, ha mást jelentek be, van-e kötelező formája?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1732. kérdés Ajánlati és teljesítési biztosíték a Kbt.-ben
Az ajánlati felhívásnak a szerződést biztosító mellékkötelezettségek című pontja a következőt tartalmazza: "Teljesítési biztosíték: összege a nettó szerződéses ár 10 százaléka a Kbt. 53. § (5) bekezdése a) pontja szerinti formában az ajánlattevőként szerződő fél választásának megfelelően." Mit jelent a felhívásban ez a megfogalmazás?
1733. kérdés "Egyszerű" magyar nyelvű fordítás elfogadhatósága
Az ajánlati dokumentáció alapján az ajánlattétel nyelve a magyar. A dokumentáció vonatkozó része a következőt tartalmazza: "Ajánlattevőnek minden nem magyar nyelvű nyilatkozatot, hatósági igazolást és dokumentumot (például minősítő okiratok, diplomák) magyar fordításban is az ajánlathoz kell csatolnia." Elég az idegen nyelvű dokumentumok egyszerű magyar nyelvű fordítása, és nem szükséges azokat a 24/1986. MT rendelet által meghatározott, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda általi hiteles magyar fordításban az ajánlathoz csatolni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1734. kérdés Eljárás bankszámlaszámot nem tartalmazó cégnyilvántartás esetén
Egyik ajánlattevő a német jogrend szerinti cégkivonatot és annak magyar nyelvű fordítását kívánja ajánlatához csatolni, amely nem tartalmazza az ajánlattevő által vezetett bankszámlák információit. Megfelelő-e, ha a cégkivonatban meghatározott cég nevével és székhelyével azonosítva, a bankszámlát vezető bank ajánlati dokumentáció szerinti tartalmú nyilatkozatát csatoljuk ajánlatunkhoz, továbbá egy ajánlattevői nyilatkozatot, amelyben ennek okát megmagyarázzuk?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1735. kérdés Szerződéstervezet készítésének kötelezettsége
A dokumentációban az szerepel, hogy a szerződéstervezet hiányában benyújtott ajánlat érvénytelen, a szerződéstervezetet az ajánlattevő köteles az ajánlathoz csatolni. Jogszerű-e ez a kérés, illetve a fentiek szerinti érvénytelenné nyilvánítás? (A szerződéses feltételeket az ajánlatkérő a dokumentáció mellékletében megadta.)
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1736. kérdés Keretmegállapodás általi kötöttségek
Keretmegállapodásos eljárásban veszünk részt, melyben az ajánlatot a keretmegállapodás első részében megkötött szerződés rendelkezéseivel összhangban kellett benyújtani. Kérdésünk az, hogy az ajánlattevőt milyen mértékben köti a keretmegállapodás az ajánlati ár és a teljesítési határidő vonatkozásában?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1737. kérdés Igazolások példányszáma részajánlattételnél
Az ajánlati dokumentáció alapján négy részre lehetséges az ajánlat benyújtása. Az ajánlati felhívás tartalmazza azt, hogy az ajánlathoz milyen igazolásokat, nyilatkozatokat kell az ajánlattevőnek csatolnia. Ebben az esetben az igazolásokat, nyilatkozatokat annyi példányban kell csatolni, amennyi részre az ajánlattevő ajánlatot kíván tenni? Szabályozza ezt a kérdést a törvény?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1738. kérdés Igazolások, dokumentumok sorrendje
Van-e arra előírás, hogy az ajánlat részét képező igazolásokat, dokumentumokat milyen sorrendben kell az ajánlatba illeszteni? Ha a felhívás és a részletes ajánlati dokumentáció erre nem tartalmaz kikötést, a sorrendet az ajánlattevő szabadon határozhatja meg? A felolvasólapra vonatkozik-e külön rendelkezés?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1739. kérdés Konszenzus érvényesülése közbeszerzési eljárásban kötött szerződéseknél
A dokumentáció előírja, hogy az ajánlattevőknek ajánlatukhoz szerződéstervezetet kell csatolniuk, azonban a dokumentációban az ajánlatkérő által közölt szerződéses feltételeken túl az ajánlatkérő nem fogad el egyéb szerződéses feltételeket, illetve az ajánlatkérő számára hátrányosabb feltételeket sem, mert az ilyen szerződéstervezetet tartalmazó ajánlat érvénytelen. Jogszerű-e ez így? Kérdésünk, hogy ebben az esetben hogyan érvényesül a szerződés Ptk. szerinti konszenzusos jellege?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1740. kérdés Ajánlatkérő válaszai a kérdezők megjelölése nélkül
Szabályos-e az, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által feltett kérdésekre adott válaszokat úgy küldi meg minden ajánlattevőnek, hogy abból nem derül ki, ki volt a kérdező?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére