124. Közbeszerzési Levelek / 2011. január 10.
TARTALOM

Ha nem élek az előzetes vitarendezés jogával, fellebbezhetek-e az eljárásban hozott döntés ellen?

Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?

Az eljárás megindításakor rendelkezésre kell-e állnia a fedezetnek, és kell-e adni erről valamilyen információt a felhívásban?

Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatot minden ajánlattevő, valamint a 10 százalékot meghaladó alvállalkozó, vagy erőforrást nyújtó szervezet által tett nyilatkozatot ezek részéről képviseletre jogosult személy(ek)nek cégszerűen alá kell írnia. Ez utóbbi két fél vonatkozásában jogszerű-e a követelmény?

Hogyan változtak a törvénymódosítás után az erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettségek a kizáró okok és az alkalmasság vonatkozásában?

Lehetek egy eljárásban két ajánlattevő mellett erőforrás-szervezet?

Az ajánlattevő a dokumentációban megadta a nyilatkozatokhoz szükséges mintákat, de nem rendelkezett azok kötelező alkalmazásáról. Megtehetem, hogy az általam használt nyilatkozatokat csatolom, ha azok tartalma megfelel a dokumentáció szerintieknek?

Egyre több hírportálon olvasható, hogy a közbeszerzési szerződések ellenértékét nem fizetik ki a szerződött ajánlattevőnek. Ilyenkor mit lehet tenni?

Mi a helyzet akkor, ha nekem nem fizet az ajánlatkérő, és én nem tudok fizetni az alvállalkozónak?

Az új szabályok szerint mit tudok igazolni erőforrás-szervezet igénybevételével?

Szerződések áttekintésekor láttuk, hogy több szerződésben a feladatokhoz képest aránytalanul magas ellenérték szerepel. A szerződéseket természetesen közbeszerzési eljárásban kötötték, és már fél éve folyamatban van némelyik. Utólag léphetünk-e ez ellen?

Mi a felolvasólap kötelező tartalma?

Jogszerű-e a Kbt. hatályos rendelkezései szerint a kizáró okok igazolása tekintetében az ajánlatkérőnek azon rendelkezése, hogy az ajánlattevő, a 10 százalék feletti alvállalkozó, erőforrás-szervezet tekintetében csatolhatók az igazolások az ajánlatban is, de a nyertes legkésőbb az eredményhirdetést követő 8 napon belül kell, hogy csatolja azokat?

Tárgyalásos eljárás eredményét hirdetménnyel közzétették. Kérdés, hogyan lehet tudni, milyen alapon folytatták le? Például 1 fős cég, 600 milliós nagyságrendű tervezési munka, alvállalkozó bevonása nélkül. Hogyan vizsgálták alkalmasságát stb.? Az eljárásra vonatkozó dokumentum valahol megtekinthető? Lehet-e információt kérni valahonnan?

Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?

Az idei évben az ajánlatkérő úgy döntött, hogy közbeszerzési eljárást ír ki arra, amit eddig nem közbeszerzett. A meghívót kiküldték 3 cégnek, akik ajánlatot tehettek, de ebben nincs benne a jelenlegi beszállító, azaz mi. Az ajánlati ár 2 százalékkal magasabb, mint amiért mi jelenleg szállítunk. A fent felvázolt esetben van-e lehetőség jogorvoslatra, vagy arra, hogy ajánlattevőként mindenképpen meghívják a korábbi szállítót, azaz minket?

Egy eljáráson indulunk, az ajánlati felhívás 2010. december 2-án jelent meg, és az ajánlattételi határidő 2011. január 13. Amennyiben 2010. december 2-a és 2011. január 13. között változik a Kbt., a változásokat figyelembe kell-e vennünk, avagy sem?

Miért kell most is hirdetmény-ellenőrzési díjat fizetnem, amikor már nem kötelező igénybe venni azt?

A közbeszerzési eljárás során kértük a mérleg szerinti adatokat mint alkalmassági követelményt. Az alkalmasság feltétele volt, ha a mérleg szerinti eredmény nem negatív. Az egyik pályázó mérlege az egyik vizsgált évben 0 volt. Ez megfelel-e a nem negatív kritériumnak?

Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátója lehet-e egyszerre több ajánlattevőnél jelen?

A Magyar Államkincstár általi fedezetkezelés a kisebb-közepes projektek esetén csak fél évig volt előírva 2010-ben. Van-e a fedezetkezeléssel kapcsolatban olyan újabb előírás, amit az építtetőnek figyelembe kell venni a közbeszerzési munkák kivitelezése során, illetve amit saját magának kell biztosítania?

Ha ajánlattevőnek minősül a biztosítékot rendelkezésre bocsátó, dokumentációba betekintő, mindent, az eljárás során keletkezett összes iratot meg kell küldeni részére?