Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül életszerű, hiszen felhívja a figyelmet a hamis adatszolgáltatás megállapításával kapcsolatos jogbizonytalanságra. Pontosan ezért nem jellemző, hogy ezt megállapítják az ajánlatkérők, hiszen ebben az esetben az ajánlatkérő szükségtelen jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus licit szabályozása során a jogalkotó abból indult ki, hogy mint eljárástípust a Kbt.-ben rögzíti a nemzeti rezsim szabályai között, de a további szabályok alkalmazása során külön utal a vonatkozó kormányrendeletre – 424/2017. kormányrendelet. Erre vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Üzleti titok indokolásának kérdései

Kérdés: Az üzleti titok indoklásában mit értünk "anyagi, technikai szellemi ráfordítások" alatt? Hányszor szólíthatom fel pontosításra az ajánlattevőt? Ha már eleve hiánypótlás keretében nyújtja be indokolását az ajánlattevő, amiben vannak fehér foltok, mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titok indokolásában alapvető, hogy az ajánlatkérő azt igazolja, miért okoz aránytalan sérelmet számára üzleti tevékenysége szempontjából az, ha nyilvánosságra kerülne valamely adat.A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet értelmében a teljesítés ellenőrzése során az ajánlatkérő az építési napló adatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Aránytalanul alacsony ár indokai

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár esetében mit kell indokolni? A részletes ártáblázatot, opciót, vagy csak az árat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 72. §-ának (1) bekezdése értelmében az értékelési szempontként figyelembe vett ár, költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme vonatkozásában szükséges az aránytalanul alacsony ár vizsgálata. Így nem csupán a végleges ár, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Korábbi indokolás megváltoztatása hiánypótlásban

Kérdés: Értelmezhető-e a hiánypótlás aránytalanul alacsony ár indokolásakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés úgy merülhet fel, hogy indokoláskérés keretében többszöri kérdésfeltételt követően az ajánlattevő módosítani kívánja a korábban benyújtott indokolását. Ebben az esetben, amennyiben nem az ajánlattétel részeként kíván az ajánlattevő módosítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Hibás értékelési szempont meghatározása

Kérdés: Előírható-e, hogy egy adott paraméternél minél alacsonyabb az érték, annál több pontot kapjon az ajánlattevő úgy, hogy az alacsonyabb paraméter egyértelműen gyengébb teljesítményt is jelent? (Így a gyengébb termékért jár több pont.)
Részlet a válaszából: […] A kérdező feltehetően arra az esetre utal, ha az ajánlatkérő nincs teljesen tisztában az általa kért paraméterek jellegével, és esetleg azt sem tudja, hogy a paraméter milyen mértéke minősül jobbnak. Ebben az esetben az ajánlatkérő nem érvelhet azzal, hogy nem volt minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Ajánlatot érvénytelenné nyilvánító döntés megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatunk érvénytelen lett, míg a versenytársunk hasonló aránytalanul alacsony ár ellenére mégis nyerhetett. Meg lehet-e támadni a döntést?
Részlet a válaszából: […] Hasonló eset történt a D.521/2019. ügyben, ahol az ajánlatkérő az összegezést megelőző döntésével érvénytelenné nyilvánította a kérelmező ajánlatát, valamint a nyertesen kívül az (...) Kft. ajánlata is érvényes lett, mely döntéseket a kérelmében a kérelmező nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Hirdetményi információk csökkenése

Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
Részlet a válaszából: […] A T/8039. számon benyújtott törvénymódosítás indokolása értelmében a módosítás 17. §-ának 8., 10., 14., 15., 16., 17. és 18. pontjai szerinti módosítások az eljárást megindító felhívásokban előírandó rendelkezések számát hivatottak csökkenteni, amelyek nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Objektív indokolás a közbeszerzésben

Kérdés: Mi minősül objektívnek a közbeszerzésben? Mi az értelmezés alapja, ha objektív tényekre kell alapoznom az indokolásomat? (Például ha az ár alacsonynak tűnhet.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a Kbt. 72. §-a szerinti aránytalanul alacsony árra vonatkozik. A Legfelsőbb Bíróság a Kfv.VI.37.118/2009/6. számú ítéletében rámutatott, hogy "Az indokolásnak mindig objektív tényeken kell alapulnia, ha szükséges, igazolt számításokat kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
1
…
6
7
8
…
20