133 cikk rendezése:
41. cikk / 133 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás előkészítése előzetes piaci konzultáció keretében
Kérdés: Az ajánlatkérő előzetes piaci konzultáció keretében készíti elő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárását. Van-e erre jogalapja, elmehet-e cégünk mint egyetlen beszállító az érintett tárgyalásra?
42. cikk / 133 Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása
Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
43. cikk / 133 Alkalmassági követelmények meghatározásának korlátja
Kérdés: Mennyiben van a 75%-os szabálynak prioritása akkor, amikor az ajánlatkérő meghatározza az alkalmassági követelményeket?
44. cikk / 133 Értékelési szempont előírhatósága
Kérdés: Cégünk érdeklődést nyújtott be egy, a Kbt. 113. §-a szerinti nyílt eljárásra, melynél az érdeklődési határidő lejártát követően megkaptuk az ajánlati felhívást. A felhívásban a műszaki, illetve szakmai alkalmasságnál csak referencia-előírás szerepel. Az értékelési szempont az ajánlati áron kívül a következő: "A teljesítésbe bevonni kívánt építész felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges 36/48 hónapot meghaladó többlettapasztalat (maximum 60 hónap)." Amennyiben az építész felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező szakember a szakmai, műszaki előírásnál nem szerepel, előírhat-e az ajánlatkérő értékelési szempontként szakemberhez kapcsolódó többlettapasztalatot?
45. cikk / 133 Hiánypótlási szabályok értelmezése
Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
46. cikk / 133 Hiánypótlás elrendelésének feltétele
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
47. cikk / 133 Eredménytelenségi ok fennállásának ellenőrizhetősége
Kérdés: Az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó kormányrendelet említ egy új eredménytelenségi okot: azt az esetet, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely nem orvosolható. Ha az ajánlatkérő erre hivatkozva eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, az ajánlattevő hogyan ellenőrizheti ezt?
48. cikk / 133 Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése
Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
49. cikk / 133 Árlista hibájának javítása
Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
50. cikk / 133 Ajánlattételi határidő módosítása az EKR üzemzavara esetén
Kérdés: Ha sokszor van üzemzavar az EKR-ben, akkor számtalan alkalommal módosítanom kell az ajánlattételi határidőt?
