Adatbázisok ellenőrzése uniós eljárásrendben

Kérdés: Uniós eljárásrendben mikor és kivel kapcsolatban kell az adatbázisokat ellenőriznem?
Részlet a válaszából: […] A 2020-ban hatályos szabály értelmében az EEKD benyújtásával egyidejűleg kell vizsgálni ezeket az adatokat. Ez vélhetően azt jelenti, hogy az ajánlati kötöttség beálltával vagy a részvételi jelentkezési határidő lejártával kell haladéktalanul ellenőrizni az adatbázisokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.
Kapcsolódó címkék:      

Eltiltott és kizárt gazdasági szereplők listája

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzéstől eltiltott és a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők listája között?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 165. §-ának (2) és (3) bekezdése sorolja fel a Közbeszerzési Döntőbizottság által alkalmazható jogkövetkezményeket. Ezek szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság, amennyiben határozatában jogsértés megtörténtét állapítja meg, eltilthatja az ajánlattevőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.
Kapcsolódó címkék:  

Közvetlen megrendelés és újraversenyeztetés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy több keretmegállapodásos partner esetében egy adott értékhatárig köteles legyen az intézmény rendelni, felette újraversenyeztetni? (Nem központi beszerző szervezetként kérdezzük, hanem önkormányzati intézmények számára történik a keretmegállapodás megkötése, és ott alkalmaznánk a központosítottban már látott megoldásokat.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-ben a központi és nem központi beszerző szervezetekre vonatkozó keretmegállapodásos megoldások egyaránt alkalmazhatók. Amennyiben több ajánlattevővel szeretne az az ajánlatkérő szerződni, úgy a vegyes jogalap alkalmazásával – Kbt. 105. § (2) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatkérő mozgástere előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében megmutathatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat az ajánlattevőknek, vagy csak arra használhatja a konzultációt, hogy ő maga információt szerezzen?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció a közbeszerzés előkészítésének része, azaz az ajánlatkérő számára lehetőség információ gyűjtésére a piacról.A Kbt. 3. §-ának 22. pontja szerint a közbeszerzés elő­készítése: az adott közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.
Kapcsolódó címke:

Konzorciumi ajánlatkérők felelőssége

Kérdés: Ha konzorciumi ajánlatkérők indítanak közbeszerzési eljárást, majd a teljesítés során kiderül, hogy a megrendelés a keretmegállapodásból jogszerűtlen volt, akkor mindhárom ajánlatkérőt éri a retorzió, vagy csak azt, aki/amely jogszerűtlenül megrendelt? Érvényesül-e ebben az esetben az egyetemleges felelősség?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a C-263/19. számú eset vonatkozásában merül fel, hiszen ott az ajánlatkérő együttműködése az ajánlattevővel olyan jogsértést eredményezett, ahol mindkét felet egyetemlegesen tette a Közbeszerzési Döntőbizottság felelőssé, melyet megerősített az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Informatikai beszerzések közbeszerzési értékhatára központosított közbeszerzésben

Kérdés: Az ajánlatkérőnél minden évben felmerülnek az informatika terén, informatikai eszközökre vonatkozóan az alap-feladatellátáshoz kapcsolódóan eszközbeszerzés-igények. Az üzemeltetésieszköz-beszerzés nagy része a DKÜ-n keresztül történik, és sok esetben még ez sem haladja meg az éves nettó 15 millió forintot, így azt a pár eszközt, amit a DKÜ-n nem tudunk megvásárolni (minimális, általában 1 millió forint, vagy előfordul, hogy kevesebb is, és hiába szereznek be a projektben ilyen eszközt, üzemeltetési célra nem használhatjuk), a projektekkel való egybeszámítás miatt csak közbeszerzésben tudnák megvásárolni. Hogyan kell eljárnunk?
Részlet a válaszából: […] Az informatikai beszerzések esetében nulla értékhatártól kötelező a közbeszerzés, hiszen központosított közbeszerzésben kötelező a beszerzés, amennyiben azt a központosított közbeszerzés biztosítja. Itt tehát a problémát valójában az okozza, hogy egyes termékek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.
Kapcsolódó címkék:      

Tárgyalás tartása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mikor szükséges tárgyalást tartani a jogorvoslat során, és lehet-e kérni, hogy tartson tárgyalást a jogorvoslati fórum (DB)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési jogorvoslati fórum a Kbt. 161. §-ának (1) bekezdése értelmében főszabályként kifejezetten tárgyalás nélküli bírálatot említ, és kivételes esetben teszi szükségessé a joggyakorláshoz, tényállás tisztázásához, döntés meghozatalához tárgyalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzététele

Kérdés: A D. 417/2020. számú döntésben szerepel az a tényállás, amiért az ajánlatkérő bírságot kapott a következők szerint: "A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 103. § (5) bekezdésében rögzített követelménynek azzal, hogy a szerződéskötést megelőzően nem, csak azt követően, két évvel később tett közzé önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt." Ez pontosan milyen hirdetmény, amelyet az ajánlatkérő ezek szerint nem tett közzé? Kire nézve kötelező a közzététel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 103. §-ának (5) bekezdésében egy adott hirdetmény nélküli tárgyalásos jogalapra – Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pont – utal, ugyanakkor a 137. § (2) bekezdése szerint kifejezetten a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások, vagy a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül életszerű, hiszen felhívja a figyelmet a hamis adatszolgáltatás megállapításával kapcsolatos jogbizonytalanságra. Pontosan ezért nem jellemző, hogy ezt megállapítják az ajánlatkérők, hiszen ebben az esetben az ajánlatkérő szükségtelen jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címkék:        

Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A hamis adatszolgáltatás alábbi szabályai értelmében két fontos feltétele van a hamis adatszolgáltatás megállapításának. Az egyik feltétel az adatszolgáltatás befolyásolási képessége az eljárás eredményére, a másik feltétel pedig a szándékosság/gondatlanság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címke:
1
…
55
56
57
…
274