970 talált cikk a gazdasági szereplő kifejezésre

Kérdés: Az összefoglaló tájékoztatót korábban elindítottuk, de azt követően hatályba lépett a kötelező elektronikus közbeszerzés. Lefolytathatjuk még papíralapon az eljárást?

Kérdés: Teljesen véletlenül kattintottam egy szervezethez csatlakozási szándékkal. Tudom-e ezt törölni?

Kérdés: Beléptem az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe, és nyilatkoztam kkv-státuszunkról. A későbbiekben is kell ilyen nyilatkozatot mellékelnem?

Kérdés: Milyen eljárási rend érvényesül hiányosan beadott hiánypótlás esetén?

Kérdés: Mi a teendő, ha az eredményhirdetésen győztesnek kihirdetett ajánlattevő csak változtatásokkal hajlandó aláírni a szerződést?

Kérdés: Speciális végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert kell bemutatni az ajánlatban. Erre külsős szakembert vonunk be, akivel szerződést is kötünk. Majd a szerződéskötés után meggondolja magát, és a továbbiakban nem akar rendelkezésre állni. Mit tehetünk?

Kérdés: Hogyan kezelhető az a helyzet, ha az ajánlatkérő a Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárás során a közbeszerzési dokumentumoknak az ajánlattételre felkért és az érdeklődő gazdasági szervezetek részére történt megküldését követően észleli, hogy az összefoglaló tájékoztatóban valamely adatot tévesen tüntetett fel?

Kérdés: Milyen jogosultságot adjunk elektronikus eljárásban akkor, ha négyen dolgozunk együtt a közbeszerzésekben, és emellett több külsős tanácsadót is foglalkoztatunk?

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem fogadja el a kizáró oki nyilatkozatot, melyet más eljárás érdekében készítettünk? Tény, hogy szerepel benne egy másik eljárási szám és dokumentumra hivatkozás, de ettől még a tartalom is megfelelő, bár még a mostani eljárást megelőzően készült. Egyébként ugyanahhoz az ajánlatkérőhöz lett benyújtva mindkét dokumentum. Az eljárás 2018-ban indult, és egyelőre nem elektronikusan zajlik.

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?