Szerződés tartalmának változtathatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződésről tárgyalni még aláírás előtt, ha már kihirdettek minket nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] A szerződés tartalma tárgyalásos eljárás esetében az ajánlati kötöttség beálltával nem változhat, hiszen ez is az ajánlat része, és ebben egyeztek meg a felek, a szerződéskötési kötelezettség is erre vonatkozik. Ez alól két sajátos kivétel van a Kbt. szabályai alapján....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

További bejelentkezés lehetősége a dinamikus beszerzési rendszerbe

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben lehet-e olyan megoldást találni, mint a közszolgáltatók előminősítési rendszerében, azaz később is jelentkezhetnek új szereplők, akik bejutnak a rendszerbe, és utána közülük versenyeztet az ajánlatkérő? (Ezzel a megoldással tehát nem a keretmegállapodásos eljárás korlátai között kellene a kartellveszélyre figyelnie az ajánlatkérőnek.)
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer legfontosabb előnye pontosan a kérdésben foglalt nyitottsága. A csak elektronikus folyamatként működtetett rendszer teljes időtartama alatt csatlakozhat az a gazdasági szereplő, amely megfelel az alkalmassági követelményeknek. Mindezt úgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Tárgyalási lehetőség a DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk keretmegállapodás helyett. Ellenben a DBR esetében nem látunk tárgyalásra lehetőséget, márpedig a szolgáltatások, melyekre indítanánk az eljárást, ezt szükségessé teszik. Milyen módon tudjuk megoldani a problémát?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer mint előminősítési rendszer került kialakításra, melyet csak elektronikus formában lehet fenntartani. A rendszerbe bármikor be lehet kerülni fennállása alatt, melynek feltétele egy meghívásos eljárás részvételi szakaszán történő részvétel.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Tervpályázati eljárás kötelező lefolytatása

Kérdés: A 310/2015. kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján – összevetve a korábban hatályos 305/2011. kormányrendelet 1. §-ának (4) bekezdésével, mely kötelezővé tette előzetesen a tervpályázati eljárás lefolytatását – kötelező-e a tervszolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési eljárás előtt tervpályázati eljárás lefolytatása, vagy az ajánlatkérő a saját szükségleteinek megfelelően dönti el, hogy a közbeszerzési értékhatárok elérése esetén csak "sima" közbeszerzési eljárást, vagy azt megelőzően tervpályázatot is lefolytat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során a Kbt. és a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. kormányrendelet együttes értelmezéséből kell kiindulni.A Kbt. a tervezési feladatokat a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési tárgyban helyezi el, és külön szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Meghívottak száma uniós értékhatár alatti, nem "négy ajánlattevős" eljárásban

Kérdés: A Kbt. 113. §-ának (2) bekezdése alapján szükséges három további ajánlattevő meghívása, vagy összesen kell, legalább három szereplőnek kifejeznie érdeklődését az eljárás iránt?
Részlet a válaszából: […] A törvény 113. §-ának (2) bekezdése értelmében akkor is kell legalább további három gazdasági szereplőnek felhívást küldeni, ha háromnál kevesebb ajánlattevő jelezte érdeklődését, az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő köteles legalább három gazdasági szereplőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Ajánlattételi határidő a Kbt. 115. §-a szerinti beszerzéseknél

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szabályozza az árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél a 18 millió forint alatti, építési beruházásnál a 100 millió forint alatti közbeszerzések rendjét. A törvény 115. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. Ebben az esetben az ajánlatkérő szabadon határozza meg az ajánlattételi határidőt? Vagy a nemzeti eljárásrend szerinti összefoglaló tájékoztatóval induló közbeszerzésekre vonatkozó árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél 10 napos, építési beruházásnál 15 napos ajánlattételi határidőt kell/ajánlott alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 115. §-a az alábbiakban arra utal, hogy az alacsony értékű beszerzések esetében a közbeszerzési eljárást a nyílt vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazva, de a hivatkozott paragrafusban foglalt eltérések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Szerződéstervezet kiegészítése

Kérdés: Van-e arra általános szabály, hogy egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződésbe az ajánlatkérő beilleszti-e azokat az ajánlattevői feltételeket, melyekkel egyetért, vagy általánosan érvényes, hogy az ajánlatkérő által közzétett szerződést teljes egészében el kell fogadniuk az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárásról van szó, az ajánlatkérő kötve van saját szerződéstervezetéhez. Versenypárbeszéd esetében hasonlóképpen kevés a mozgástere az ajánlattétel szakaszában, ellenben a párbeszéd szakaszában lehetőség van a későbbi ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Dokumentációban közölttől eltérő feltételek a szerződésben

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződést biztosító mellék­kötelezettségek tekintetében súlyosabb feltételeket emelt be a végleges szerződésbe (a feltételeket egy melléklet tartalmazza), mint amelyek a dokumentációban lévő szerződésben szerepeltek, és amelyeket mi a nyilatkozatunkkal elfogadtunk. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A szerződésre, szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 49. §-a tartalmazza.Eszerint az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében – dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Szerződés tárgyának meghatározása részajánlattételnél

Kérdés: Adott eljárásban két részre lehetett ajánlatot tenni. Az egyik részre tettünk ajánlatot és nyertünk. A szerződésbe az ajánlatkérő mindkét részt beemelte, mint a szerződés tárgyát, de a másik pályázó által megnyert részre hivatkozást nem akarja kivenni a szerződésből. Megteheti?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben tárgyalásos eljárásról van szó, úgy a tárgyalás során az ajánlattevőnek lehetősége van kifogásolni az ajánlatkérő eljárását. Nyílt, meghívásos eljárások esetében azonban még lehetőség sincs a megoldástól megszabadulni, kivéve ha az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Hiánypótlás köre tárgyalásos eljárásokban

Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdésében foglaltakról. A két jogszabályhely szinte teljesen megegyezik, kivéve azt, hogy a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdése nem tartalmazza a hiánypótlás, felvilágosításkérés, számítási hiba alkalmazására való utalást: "és szükség esetén alkalmazza a 67-70. §-t". Ezzel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ezek alapján nincs lehetőség semmilyen körben hiánypótlás alkalmazására? Függetlenül attól, hogy hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul a tárgyalásos eljárás, a végleges ajánlatok vonatkozásában a hiánypótlások köre mire terjedhet ki?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzétételével és a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás tárgyalások befejezésével kapcsolatos szabályai valóban eltérést mutatnak az alábbiak szerint:– a tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
1
4
5
6
16