Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárás során

Kérdés: Jól tudjuk/értelmezzük, hogy a tárgyalási szakaszban változtathatunk az ajánlati szakaszban megadott pontokon, mint az ár, szállítási határidő, garancia stb., és akár a műszaki megoldáson is? Ha igen, akkor ezt a tárgyalás előtt is megtehetjük, vagy csak a tárgyalás után?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlaton akkor lehet a tárgyalásos eljárás során módosítani, amikor arra az ajánlatkérő lehetőséget biztosít. Mivel új ajánlat megtételére csak az EKR-ben van lehetőség, így a tárgyalást követően nyílik informatikailag is lehetőség új ajánlat megtételére, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Üzletititok-státusz megváltoztatása

Kérdés: Ha módosítunk a műszaki megoldásunkon, arra tudjuk kérni az üzleti titok védelmét? Illetve kérhetjük-e visszamenőleg az ajánlatadási szakaszban már beadott szakmai ajánlatra is az üzleti titok védelmét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően arra utal, hogy ha a tárgyalás során olyan műszaki megoldás kerül alkalmazásra, melyet az ajánlattevő üzleti titokként kíván a továbbiakban definiálni, van-e erre lehetőség. Mivel a korábbiakban az eljárás során benyújtott dokumentumok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Jegyzőkönyv megküldése tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő részére

Kérdés: A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdése alapján a tárgyalási jegyzőkönyvet azoknak kell megküldenem, akik a tárgyaláson részt vettek. A tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő azonban kéri a küldést, méghozzá előzetes vitarendezés keretében. Elküldhető-e a jegyzőkönyv a kérelmezőnek anélkül, hogy a másik két gazdasági szereplő ne indítson előzetes vitarendezési eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a cél a legkedvezőbb feltételekkel történő szerződéskötés tárgyalásos eljárásban, melynek feltétele, hogy a gazdasági szereplő a tárgyaláson részt is vegyen a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése szerint. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A kérdések a közbeszerzésiszerződés-módosítás mélyebb elemzését igénylik, figyelemmel arra, hogy a probléma elsősorban ezt a jogintézményt érinti. Építési beruházás esetében alapvető kérdés az átalánydíj vagy tételes elszámolás, illetve az, hogy hogyan rendelkeztek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Termékcsere a teljesítés folyamatában alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Ha volt alternatív ajánlattétel, és a teljesítés során a nyertes nem tud szállítani megfelelő terméket, kicserélheti-e azt az ajánlatában alternatív termékként ajánlott termékre, ami esetünkben megfelelő lenne, de más műszaki tartalommal bír, azaz gyakorlatilag más termék?
Részlet a válaszából: […] Az alternatív ajánlattételre az eljárás során nyílt lehetősége az ajánlattevőnek, az ajánlattételt követően kötve van ajánlatához, mely nem alternatív lehetőségekre, hanem a megajánlott alternatívák közül egyre szól. A következő termék nem léphet az elfogadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban műszaki tartalomnak nem megfelelés esetén

Kérdés: Van-e lehetőségem a tárgyalás során kizárni azt a partnert, aki már az első körben teljesen másként értelmezi az eljárási dokumentumokat, és gyakorlatilag a műszaki tartalmat úgy kifacsarja, hogy semmilyen módon nem fogom tudni használni a termékét?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás szabályai szerint az ajánlati kötöttség a végső ajánlattétel vonatkozásában áll be. Az ajánlattétel során a 87. § szabályai szerint is olyan minimumkövetelményeket határozhat meg az ajánlatkérő, amelyekről a későbbiekben tárgyalni fog. Már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az ajánlatkérőnek kell biztosítani a reális ajánlattétel lehetőségét a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] Az egyes jogalapok nem zárják ki feltétlenül egymást. Véleményünk szerint szerencsésebb az ajánlatkérő döntésének okát egy adott jogalapra építeni. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti ún. "de minimis" esetben az ellenérték növekedésének mindenképpen meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Egyenértékűség vizsgálata referenciatermék iránti igény esetén

Kérdés: Referenciatermék kérése esetében, amennyiben egyenértékűséget vizsgál az ajánlatkérő, az ajánlattevőnek mihez kell mérnie magát? A többi ajánlattevő termékéhez, vagy a referenciatermékhez, amit az eljárási dokumentumban közöl gyakran az ajánlatkérő mintegy mintaként, avagy a műszaki elvárásokhoz?
Részlet a válaszából: […] Az egyenértékűség vizsgálata semmilyen módon nem kötődhet a többi ajánlattevő ajánlatához, hanem az az ajánlatkérő egyértelmű műszaki elvárásaival egyenértű megoldás, termék biztosítását igazolja. A saját termékminta eleve azt feltételezi, hogy a későbbiekben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Eljárás műszaki tartalomnak meg nem felelés esetén

Kérdés: Az eljárásban két értékelési szempontot értékelek: árat és mintautat. Többváltozatú ajánlat nincs megengedve. Egyik ajánlattevő az egyik mintaútra két megoldást ad különböző árakkal. Ebben az esetben a teljes ajánlat érvénytelen, vagy csak a mintaútra kell nulla pontot adni? Lehet-e reparálni a kérdést a tárgyalás során?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához érdemes kitérni a C-561/12 EUB ügyre, melyben nem kifejezetten a kérdésben meghatározott módon, de a műszaki leírástól egyértelműen eltérő alternatív megoldás került meghatározásra. Az Európai Unió Bírósága szerint az építési beruházásra, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
1
4
5
6
10