Hiánypótlás-benyújtás elmulasztásának következménye

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattevő elkészíti a hiánypótlást, és fel is tölti azt, de nem nyújtja be az EKR-en keresztül?
Részlet a válaszából: […] Mivel az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben azokat a dokumentumokat, amelyek csak előkészítés alatt állnak, az ajánlatkérő nem láthatja, így nem igazolható, hogy mely időpontban pontosan milyen tartalom volt feltöltve az EKR-be az ajánlattevő által úgy, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Termékcsere a teljesítés folyamatában alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Ha volt alternatív ajánlattétel, és a teljesítés során a nyertes nem tud szállítani megfelelő terméket, kicserélheti-e azt az ajánlatában alternatív termékként ajánlott termékre, ami esetünkben megfelelő lenne, de más műszaki tartalommal bír, azaz gyakorlatilag más termék?
Részlet a válaszából: […] Az alternatív ajánlattételre az eljárás során nyílt lehetősége az ajánlattevőnek, az ajánlattételt követően kötve van ajánlatához, mely nem alternatív lehetőségekre, hanem a megajánlott alternatívák közül egyre szól. A következő termék nem léphet az elfogadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Szubalvállalkozó bejelentése

Kérdés: Szubalvállalkozó bevonása esetén van-e az ajánlattevőnek bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettsége az ajánlatkérő felé?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem védelmi vagy biztonsági beszerzésről, hanem Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzésről van szó, úgy az eljárás során nincs az ajánlattevőnek szubalvállalkozóra vonatkozó bejelentési kötelezettsége. Azaz csak az "első vonal" alvállalkozóinak bejelentése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet értelmében a teljesítés ellenőrzése során az ajánlatkérő az építési napló adatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Alvállalkozó-cserére vonatkozó eljárásrend a közbeszerzési szerződésben

Kérdés: Lehet-e a szerződésbe alvállalkozó-cserére vonatkozó eljárásrendet beépíteni, szükségtelenné téve ezzel a szerződés módosítását ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a Kbt. 141. § (4) bekezdésének a) pontja keretében kívánja az alvállalkozó-cserét szabályozni. A megoldás logikus lenne, mégsem javasolt. Gyenge pontja, hogy a változás pontos feltételeit és tartalmát is rögzíteni kell úgy, hogy kapacitást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához ismertetni kell a KEF és a DKÜ vonatkozó kormányrendeletének szabályozását.A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet maximum 2% megfizetéséről szól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a felek a megkötött szerződés értelmében megszüntethetik együttműködésüket, és akár egyoldalú, akár kétoldalú szerződésmegszüntetéssel is meghozhatják ezt a döntést.Gyakori félreértés, hogy a Kbt. 143. §-ban foglalt, a szerződés megszüntetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Alvállalkozó bevonása közös ajánlattétel kizárása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy "Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot". Ez kicsit elbizonytalanított minket, hogy ez a tilalom vonatkozik-e a várhatóan 10%-ot jóval meghaladó alvállalkozó bevonására vagy sem? Illetve ha ilyen formában nem, akkor van-e valamiféle korlát az alvállalkozói státusznál a %-os részre vonatkozóan? (Például ha már eléri a 40%-ot, akkor már nem alvállalkozóként, hanem közös ajánlattevőként kell fellépniük a szereplőknek?)
Részlet a válaszából: […] A kérdés egy igen régen hatályon kívül helyezett szabályra utal, melynek során a 25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó egyben ajánlattevővé is vált. Ilyen korlát ma már nincs, sőt az alvállalkozói bevonás korlátja is megszűnt, így az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Ajánlatot érvénytelenné nyilvánító döntés megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatunk érvénytelen lett, míg a versenytársunk hasonló aránytalanul alacsony ár ellenére mégis nyerhetett. Meg lehet-e támadni a döntést?
Részlet a válaszából: […] Hasonló eset történt a D.521/2019. ügyben, ahol az ajánlatkérő az összegezést megelőző döntésével érvénytelenné nyilvánította a kérelmező ajánlatát, valamint a nyertesen kívül az (...) Kft. ajánlata is érvényes lett, mely döntéseket a kérelmében a kérelmező nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésének határidejére vonatkozó jogalapok esetfüggők, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy mely jogalap a biztos megoldás a szerződés módosítása során. Két vonatkozó jogesetet érdemes egymás mellett ismertetni példaként, hogy alátámasszuk, az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
1
…
20
21
22
…
62