1135 talált cikk a rendelet kifejezésre

Kérdés: Amennyiben kapacitást nyújtó szervezetet veszünk igénybe egy ajánlattétel során szakértői alkalmasság igazolására, az adott szakértőnek munkaviszonyban kell-e állnia a kapacitást nyújtó szervezettel, vagy lehet közöttük megbízási jogviszony? Mi a teendő abban az esetben, ha már egy elnyert ajánlatról van szó, amiben ez a szakértő az ajánlatadáskor a kapacitást nyújtó szervezet munkavállalója volt, viszont a teljesítés során ez a munkavállaló egyéni vállalkozói formában folytatja a működését? Továbbra is a kapacitást nyújtó szervezettel (aki megbízási szerződéssel foglalkoztatja tovább a szakértőt) kell szerződésben állnia a megrendelőnek, vagy az egyéni vállalkozóval – akit be kell jelenteni, és a kizáró okok hatálya alá tartozásáról nyilatkozni?

Kérdés: Megkövetelheti-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatban megjelölt kapacitást nyújtó szervezet/személy és a teljesítés során igénybe venni kívánt alvállalkozó regisztrálva legyen az EKR-ben annak ellenére, hogy a rendszer lehetőséget ad arra kapacitást nyújtó természetes személy, valamint alvállalkozó esetében, hogy regisztráció nélkül vigyük fel az ajánlatadáshoz szükséges adatait?

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha nem érkezik visszaigazolás az ajánlat benyújtásáról? (A korábbiakban mindig érkezett igazolás.)

Kérdés: A számítási hiba javítása az ajánlatkérő feladata az új szabályok alapján. Mi annak a következménye, ha ez a javítás nem sikerül, vagy nem úgy sikerül, ahogyan azt az ajánlatkérő elvárta volna? Mi a helyzet, ha az ajánlatkérő igénye nem megfelelő, mert az ajánlatkérő is rosszul számol? Egyéb kommunikációban jelezze ezt az EKR-ben?

Kérdés: A Kbt. 52. § (4) bekezdésének b) pontja szerint az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, ha a közbeszerzési dokumentumokat módosítja. A módosítás azonban nem az eljárási dokumentumokat érinti, hanem az összefoglaló tájékoztatót. Még nagyon sok idő van az ajánlattételig, tehát nem kell határidőt sem módosítani. Az összefoglaló tájékoztató nem hirdetmény, ennek ellenére a kérdés szerinti eset módosításnak minősül?

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?

Kérdés: Hogyan lehet most ajánlatkérő szervezetként bejelentkezni a törvény hatálya alá? Mivel az EKR-es belépés feltétele eleve az, hogy a törvény hatálya alá tartozzon a szervezet, hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, hogy valaki az EKR-en keresztül jelentkezzen be?

Kérdés: Egyházi személy szeretne építési beruházást kezdeményezni 100% támogatási intenzitással. Az új szabályok alapján teljes az egyházi jogi személyek mentessége, vagy csak részleges?

Kérdés: Milyen sorrendben és kinek kell végül a számítási hibát javítania? A Kbt. és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egymásnak ellentmond. Értelmezésem szerint az ajánlattevőnek kellene javítania a számítási hibát, hiszen az EKR-ben az ajánlatkérő nem javíthat az ajánlatban. Jól gondolom?

Kérdés: Változik a törvény hatálya a támogatott projektekkel kapcsolatban. Amennyiben építési beruházásra kaptam 50 millió forintot, ami nem éri el a 75%-os intenzitás mértékét, kell-e közbeszereznem? Mi a teendő abban az esetben, ha 350 millió forintot kapok?