126 talált cikk a szerződés tartalma kifejezésre

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?

Kérdés: Konzorciumban indulunk, és a konzorciumi partner szeretne kapacitásnyújtó szervezetet bevonni. A kapacitásnyújtóval kötendő előszerződésnek tartalmaznia kell a meghatalmazást is az EKR-ben való eljárásra. Az EKR-ben a konzorciumvezető fog eljárni, azonban nem a konzorciumvezető szerződik az adott kapacitásnyújtóval. Ebben az esetben mi a szabályoknak megfelelő eljárás? Kinek kell adni a meghatalmazást, és kinek a kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot?

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?

Kérdés: Elfogadható-e olyan kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített nyilatkozat, amelyben az ajánlatkérő és az eljárás megnevezése nem az adott ajánlatkérőre és az adott eljárásra vonatkozik? (Vélhetően egy másik ajánlatkérő által indított eljárásban használták. Adátum megfelelő.)

Kérdés: Fennáll-e kizáró ok abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság cégkivonatán a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésre (zár alá vételre) utaló bejegyzés jelenik meg, amely abból ered, hogy a nyomozó hatóság biztosítási céllal elrendelte a jogi személy iratainak és másik gazdasági társaságban meglévő üzletrészének lefoglalását a korábbi vezető tisztségviselő ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban?

Kérdés: A közbeszerzés hatálya alá tartozó építőipari vállalkozási szerződésben foglalt munkákat közös ajánlattevő vállalkozók elvégezték. A megrendelő kiállította a végteljesítési igazolást. A felek az ajánlattételi eljárásban csatolt együttműködési megállapodásuk szerint 80%-20% arányban jogosultak a vállalkozói díjra. A végszámlát ezen arányszám szerint kibocsátotta az egyik ajánlattevő vállalkozó. A másik ajánlattevő (a konzorciumvezető) vállalkozó nyilatkozott a megrendelő felé, hogy a felek között a teljesítés arányának mértékében elszámolási vita van, ezért kéri a megrendelőt, hogy küldje vissza a másik ajánlattevő vállalkozó számláját. A számlát kiállító vállalkozó arra hivatkozik, hogy a felek eltérő megállapodása hiányában a hivatkozott együttműködési megállapodás van hatályban. A megrendelőnek nincs köze a felek esetleges elszámolási vitájához, a fenti megállapodás alapján kell befogadni a számlákat. Ebben az esetben mi a jogszerű eljárás a megrendelő részéről?

Kérdés: Kell-e módosítanom a szerződést arra figyelemmel, hogy az ajánlattevő a továbbiakban elektronikusan küldi a számláját? (Eddig erről nem szólt a szerződés.)

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményeként határozott időre (3 évre) kötött szerződés (biztosítási) esetén jogszerű-e az olyan kikötés, hogy 4 hónapos határidővel bármelyik fél felmondhatja egyoldalú nyilatkozattal a szerződést a biztosítási évfordulóra?

Kérdés: Beleszámítható-e az önkormányzat saját cégének bevételei közé az a bevétel, amit a bérlőktől, lakóktól, távhőszolgáltatást igénybe vevő lakóktól, közületektől, parkolókat igénybe vevőktől szed be, amikor azt szeretnénk megállapítani, hogy a tulajdonostól származó bevételek elérik-e a bevételek 80%-át?

Kérdés: Lehet-e a konzorciumi szerződést módosítani, és ha igen, milyen feltételekkel, amennyiben az ajánlatban benyújtásra került a szerződés? Változhat-e a konzorciumvezető személye a teljesítés során, vagy éppen a számlát kibocsátó személye? A kettő elválhat-e egymástól?