Találati lista:
11. cikk / 64 Bírságkiszabás az ajánlattevővel szemben szerződéses érték közbeszerzési értékhatárt elérése esetén
Kérdés: Bírságolható-e az ajánlattevő, ha nem volt tisztában azzal, hogy a folyamatos szerződésmódosítások során a közbeszerzési értékhatárt elérték a szerződéses értékek? (Ugyanis a becsült érték számítása eltért a szerződés során fizetett díj mértékétől.)
12. cikk / 64 Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége
Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
13. cikk / 64 EEKD kezelése kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában
Kérdés: Uniós eljárásrendben a kapacitást biztosító szervezetnek elégséges-e az EEKD-t az EKR rendszerben kitölteni, vagy a szervezet által aláírva is szükséges az ajánlat részeként feltölteni?
14. cikk / 64 Gazdasági szereplők összeférhetetlensége azonos közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egy pályázaton belül több ajánlatadóval indulhat-e társaságunk, mint alvállalkozó? Adhatunk-e ki több partnernek ajánlatot? Egy pályázaton belül igazolhatunk-e egyszerre több ajánlattevőnek is alkalmasságot? Egy pályázaton belül indulhatunk-e, mint ajánlattevő, és mint más ajánlattevő alvállalkozója?
15. cikk / 64 Többszörös megjelenés tilalma
Kérdés: Most először szembesültünk azzal, hogy az ajánlattevő csak akkor kívánja cégünket bevonni egy pályázatba (szakemberünket is szeretné igénybe venni), ha más számára nem szolgáltatunk hasonló módon. Ezt azzal indokolta, hogy versenyjogi kockázatot jelent, ha máshol is szereplünk, mint szakember a pályázatban. Helytálló ez az indok?
16. cikk / 64 Belföldön tényleges tevékenységet nem folytató külföldi ajánlattevő igazolásai
Kérdés: Szükséges-e NAV-igazolás, ha külföldi ajánlattevő tesz ajánlatot, de hazánkban nincs valós tevékenysége?
17. cikk / 64 Ajánlattétel egyedüli ajánlattevőként konzorciumi indulást követően
Kérdés: Annak ellenére, hogy az előzményi eljárásban konzorciumként tett ajánlatot egy ajánlattevő, a hirdetmény nélküli eljárásban egyedüli ajánlattevőként jelent meg. Ez jogszerű?
18. cikk / 64 Vezető ajánlattevő cseréje az EKR-ben
Kérdés: Hogyan lehet vezető ajánlattevőt cserélni az EKR-ben? (Nem kínálta fel a rendszer a lehetőséget, keresés ellenére sem.)
19. cikk / 64 Alvállalkozó igénybevétele közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő által
Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján közbeszerzésre kötelezett szervezet ajánlattevőként kíván indulni egy közbeszerzési eljáráson. A szűkös eljárási határidőket figyelembe véve hogyan tud jogszerűen ajánlattevőként megjelenni a szervezet, ha nyertessége esetén a teljesítéshez olyan alvállalkozó igénybevételére is szükség lenne, amellyel a szervezet maga is csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést? Ha az ajánlata leadásáig nem egyezik meg a jövőbeni alvállalkozóval, akkor ajánlatával jelentős kockázatot vállal (sikerül-e olyan áron alvállalkozót bevonni, amivel előzetesen kalkulált), ha viszont megegyezik, akkor hogyan tud a saját közbeszerzési kötelezettségének eleget tenni?
20. cikk / 64 Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként
Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
