A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] eljárásba, vagyc) a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásba, kivéve a keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értéket el nem érő beszerzés megvalósításába,d) keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értékű beszerzés megvalósításába.(3a) Az ajánlatkérő – a (3) bekezdéstől eltérően – nem köteles az állami közbeszerzési szaktanácsadót bevonni a keretmegállapodás alapján történő, ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés esetén."Amint látható, 2023. november 8-át követően az ajánlatkérőknek csak egy szűkebb köre köteles ÁKSZ-t bevonni, és ezen ajánlatkérők is csak meghatározott értéket elérő közbeszerzési eljárásokba; szemben a korábbi FAKSZ-szabályozással, amely nem tett különbséget az ajánlatkérők között. Az ÁKSZ tevékenységét az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: ÁKSZ-rendelet) szabályozza. Az ÁKSZ bevonásának kötelezettsége tehát egyrészt az ajánlatkérők csak egy szűkebb köréhez tartozó kötelezettség; így azon ajánlatkérők, amelyek nem tartoznak a megjelölt ajánlatkérői körbe, ÁKSZ-bevonási kötelezettséggel nem érintettek. Másrészről a megjelölt ajánlatkérői körbe tartozó ajánlatkérők sem kötelesek ÁKSZ-t bevonni azon közbeszerzésekbe, amelyik nem tartozik a Kbt. 27. § (3)–(3a) bekezdés szerinti esetekbe. Ennek megfelelően a Kbt. 27. § (3)–(3a) bekezdésbe (vagy az ajánlatkérői jelleg, vagy a közbeszerzés értéke miatt) nem tartozó közbeszerzések esetében az ajánlatkérők a közbeszerzési szakértelem biztosítását saját döntésük alapján bárhogy megoldhatják: akár FAKSZ-ok igénybevételével, akár más személy, szervezet bevonásával, akár munkaviszonyban, akár megbízási szerződéssel, bármely közbeszerzési tárgy vonatkozásában. A helyi önkormányzati költségvetési szervek kivételként nevesítve vannak, a helyi önkormányzat pedig szintén nem köteles ÁKSZ-t bevonni, mivel a Kbt. 5. § (1) bekezdés cd) pontja szerinti ajánlatkérői szervezet.Összességében tehát ÁKSZ bevonására csak meghatározott ajánlatkérői körbe tartozó ajánlatkérők kötelesek, és csak meghatározott értéket elérő közbeszerzések esetén. Ezt a főszabályt a hatályba léptető rendelkezések pontosítják, mivel a jogalkotó döntése alapján a FAKSZ jogintézmény 2026. június 30-ig fennmarad.A) A FAKSZ-ok kapcsán az első tevékenységi csoportot azok a közbeszerzési eljárások képezik, amelyek 2023. november 8-a (az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX törvény – továbbiakban beruházási törvény – hatálybalépése) előtt már megindultak. A Kbt. 3. § 23. pontja a közbeszerzés megkezdését definiálja: eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja.A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése alapján a 2023. november 8-a (beruházási törvény hatálybalépése előtt) előtt már megindult közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó tevékenységét a FAKSZ 2023. november 8-a után is folytathatja, a tevékenysége során a FAKSZ megnevezés használatára továbbra is jogosult. Ez a rendelkezés valamennyi közbeszerzési tárgyra, így árubeszerzésre, építési beruházásra, illetve szolgáltatásra és valamennyi ajánlatkérőre is vonatkozik, hiszen ebben az esetben a FAKSZ-bevonási kötelezettség már megvizsgálásra került, és a közbeszerzési eljárás már megindult, kvázi a folyamatban lévő közbeszerzési eljárást nem érinti az ÁKSZ jogintézmény bevezetése. Ennek megfelelően ezen közbeszerzési eljárások esetében a FAKSZ a tevékenységét a "régi szabályok" alapján végzi, bármeddig is tart a közbeszerzési eljárás, azaz a FAKSZ a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: FAKSZ-rendelet) alapján jár el. Ez például a sajátos beszerzési technikák (keretmegállapodás, dinamikus beszerzési rendszer) esetében azt is eredményezheti, hogy a FAKSZ még akár 3-4 évig is elláthatja a FAKSZ tevékenységét, bár a FAKSZ-jogosultság 2026. június 30-án megszűnik. Várhatóan jogalkotói lépésre lesz szükség a 2026. június 30-án átnyúló közbeszerzések esetében. Ezen szabály alapján az időközben ÁKSZ-névjegyzékre átkerült FAKSZ is még FAKSZ-ként jár el. Az első csoportnál tehát az a rendező elv, hogy az adott közbeszerzési eljárás a beruházási törvény hatálybalépése napján már megindult. Ebben az esetben a FAKSZ végigviheti a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó tevékenységét, kivéve a jogorvoslati képviseletet, amelyet 2023. november 8. után már nem láthat el.B) A következő FAKSZ tevékenységi csoportot azok a közbeszerzések képezik, amelyek ÁKSZ-kötelesek, és árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére irányulnak.A Kbt. 197/E. § alapján 2026. június 30-ig, tehát a FAKSZ-jogosultság megszűnéséig a FAKSZ bevonható árubeszerzés vagy szolgáltatás beszerzési tárgyak esetében azon ajánlatkérők részéről, amelyek egyébként ÁKSZ igénybevételére lennének kötelezettek [Kbt. 27. § (3)–(3a) bekezdés]. A hatályba léptető rendelkezés kijelenti, hogy ebben az esetben a FAKSZ a 2023. november 8. (a beruházási törvény hatálybalépése) előtti napon hatályos rendelkezések alapján jár el, azaz szintén a "régi szabályok" (FAKSZ-rendelet) alapján végzi tevékenységét, kivéve a jogorvoslati képviseletet, amelyet FAKSZ 2023. november 8. után már nem láthat el. Ebbe a csoportba tehát azok az esetek tartoznak, ahol 2026. június 30-ig az ajánlatkérő dönti el, hogy az árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzés esetében a kötelező ÁKSZ helyett FAKSZ-ot vesz igénybe. Ezt megerősíti az ÁKSZ-rendelet 23. § (8) bekezdése, amely így szól:"(8) A Kbt. 197/E. § (2) bekezdése alapján felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót a Kbt. 5-7. §-a szerinti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] indokolható az írásos, elektronikus kommunikáció és EKR elhagyása (pl. fizikai modell benyújtása kötelező, minősített adatok érintettsége).A Kbt. 41. § (4) bekezdése alapján pedig egyes eljárási típusokban, illetve sajátos beszerzési technikák esetében az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet az elektronikus kommunikáció, így a tervpályázati eljárás, a keretmegállapodás keretében a közvetlen megrendelés, dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása, valamint az elektronikus katalógus Kbt. szerinti alkalmazása tekintetében. Jogszabályi felhatalmazás alapján egyes ajánlatkérők az EKR-n kívüli informatikai rendszereket alkalmazhatnak, pl. a központi beszerző szervezetek, amelyek működési szabályait a Kbt., az EKR rendelet, illetve az adott jogszabály keretei között a központi beszerző szervezetek határozzák meg. Ilyen EKR-en kívüli informatikai rendszer például a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. informatikai rendszere.Az alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozattételt a következő szabály érinti. Maga a Kbt. kifejezetten kijelenti [Kbt. 41. § (2) bekezdés], hogy a főszabálytól eltérően az elektronikus úton történő kapcsolattartást nem kell alkalmazni a közbeszerzési eljárás előkészítési szakaszához kapcsolódó egyes nyilatkozatokra (pl. becsült érték felmérése), a közbeszerzési szerződés megkötésére és a szerződés megkötését követő kommunikációra (kivéve a szerződés megkötését követően kezdeményezett előzetes vitarendezés, iratbetekintési kérelem és az iratbetekintési kérelemmel kapcsolatos kommunikáció, valamint nyertes ajánlat jellemzőire vonatkozó tájékoztatáskérés).Ahogy az a fenti jogszabályi rendelkezésből kiolvasható, a szerződés megkötésére és a szerződés megkötését követő kommunikáció során az elektronikus útra vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.Az alvállalkozókkal kapcsolatban összességében három "időpontban" kell nyilatkozni.Amennyiben az ajánlatkérő előírja a Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozattételt, akkor ezt a nyilatkozatot a részvételi jelentkezés, illetve ajánlat benyújtása során kell megtenni. Ezenkívül a Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján a szerződés megkötésekor kell nyilatkozni a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt alvállalkozókról, majd ezt követően a szerződés teljesítése során az adott alvállalkozóról a szerződés teljesítésére történő bevonását megelőzően.Amennyiben tehát az ajánlatkérő az EKR használatára köteles, és a Kbt. 66. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételt előírta, akkor ezt a nyilatkozatot kötelezően az EKR-ben található űrlapon, az EKR-ben kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.
Kapcsolódó címkék:    

Kizárás versenyjogi jogsértés miatt

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet a válaszából: […] három évnél nem régebben – megállapította és egyúttal bírságot szabott ki;o) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött".A fentiek közül egyedül az n) pont teszi szükségessé a versenyhatóság aktivitását. A másik két esetben az ajánlatkérő döntésétől, saját megalapozó dokumentumaitól függ, hogy alkalmazza-e a szabályt. Amennyiben a versenytorzulás fennáll, de a későbbiekben nem kerül a versenyhatóság elé az ügy, akkor is alkalmazhatta azt az ajánlatkérő.A C-66/22. számú ügyben az Európai Unió Bíróság szerint a 2014/24/EU irányelv 57. cikke (4) bekezdésével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely azt a lehetőséget, hogy kizárják valamely ajánlattevő ajánlatát amiatt, hogy komoly ténykörülmények utalnak ez utóbbi olyan magatartására, amely torzíthatja a versenyszabályokat, azon közbeszerzési eljárásra korlátozza, amelynek keretében az ilyen típusú magatartásokra sor került.A döntésben hivatkozott irányelvi szabály azonos a fentiekben idézett Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont kötelező kizáró okával:"57. cikk (4) Az ajánlatkérő szerv kizárhat gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásban való részvételből, illetve a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szervet a gazdasági szereplő kizárására a következő esetek bármelyikében:d) ha az ajánlatkérő szervnek kellően megalapozott információi vannak annak megállapításához, hogy a gazdasági szereplő más gazdasági szereplőkkel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött".A 2014/24. irányelv 57. cikke (4) bekezdése első albekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely kizárólag a nemzeti versenyhatóságra ruházza a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárásokból a versenyszabályok megsértése miatt történő kizárására vonatkozó hatáskört. Továbbá, hogy az ajánlatkérőnek a gazdasági szereplő megbízhatóságára vonatkozó,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] kiválasztott ajánlattevők által benyújtott ajánlatok megfelelnek-e", ami feltételezi, hogy az előzetesen kiválasztott gazdasági szereplők és az ajánlatokat benyújtó gazdasági szereplők jogi és érdemi szempontból azonosak. A jogi és érdemi azonosságnak a követelménye azonban mérsékelhető a tárgyalásos eljárásokban a megfelelő verseny biztosítása céljából, a 2004/17/EK Irányelv 54. cikkének (3) bekezdésében megkövetelteknek megfelelően.E tekintetben az ajánlatkérő nem sérti meg ezt az elvet, amikor engedélyezi a korábban az ezen ajánlatkérő által konzorciumban ajánlattételre felhívott vállalkozáscsoportba tartozó két gazdasági szereplő közül az egyik gazdasági szereplő számára, hogy a csoport felbomlását követően e csoport helyébe lépjen, és saját nevében részt vegyen a tárgyalásos közbeszerzési eljárásban, feltéve, hogy bebizonyosodik egyrészről, hogy ez a gazdasági szereplő önállóan megfelel az említett ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, másrészről pedig hogy az említett eljárásban való további részvétele nem vonja maga után a többi ajánlattevő versenyhelyzetének romlását.A döntés részletesen kitér arra a tényre, hogy a versenyben maradt ajánlattevő akkor is bejutott volna az ajánlattételi szakaszban, ha önállóan jelentkezett volna. Az érintett ügyben tehát a második szakaszban történt a változás, méghozzá a tárgyalásos eljárás második ajánlattétele már nem konzorciumban történt, hanem már csak egy ajánlattevő indult, azaz nem hiánypótlás során történt a konzorcium változása, hanem az első szakaszt követő ajánlattételi szakaszban új ajánlattétel során. Az utóbbinak azért van jelentősége, mert a Kbt. kérdésben idézett szövege is arra utal, hogy az ajánlattételt követően is történhet változás, azaz a kétszakaszos eljárás második szakaszában is van arra lehetőség, hogy az ajánlattételt követően módosuljon az ajánlattevő státusza, és konzorcium helyett egy ajánlattevő maradjon az eljárásban.Technikailag[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Öntisztázás a szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy ajánlatkérővel árubeszerzés megvalósítására kötöttünk szerződést. A szerződés rendelkezései szerint a kizáró ok beállása velünk szemben súlyos szerződésszegésnek minősül. A szerződés teljesítése során beállt kizáró ok alól lehet öntisztázással mentesülni?
Részlet a válaszából: […] közbeszerzési eljárásban a kizáró ok hatálya alatt álló és emiatt kizárásra kötelezett ajánlattevő a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője sem lehetett volna.A közbeszerzési eljárás során a kizáró ok fennállásának jogkövetkezményei, azaz a kizárás és az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása alól a Kbt. 64. § (1) bekezdés szerint öntisztázással lehet mentesülni. Az öntisztázás következménye, hogy a kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból.Így elképzelhető az az eset, hogy bár a szerződés megkötését követően jut az ajánlatkérő tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, de már a közbeszerzési eljárásban rendelkezésre állt az öntisztázást biztosító dokumentum, azaz sikeres öntisztázás esetén a kizáró ok fennállása ellenére sem kellett volna kizárni a közbeszerzési eljárásból. Ekkor a szerződés megszüntetése sem kötelezettség a Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján, mivel a "ki kellett volna zárni" fordulat nem teljesül.Ezen esetkör kapcsán szükséges tehát kiemelni, hogy a kizáró ok nem a szerződés teljesítése során következett be, hanem az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban állt a kizáró ok hatálya alatt, csak ez a körülmény a közbeszerzési eljárásban nem jutott az ajánlatkérő tudomására.Ettől az esettől meg kell különböztetni a közbeszerzési gyakorlatban általánosan elterjedt megoldást, hogy a legtöbb ajánlatkérő a saját döntése alapján a szerződéses rendelkezéseket úgy készíti elő, hogy a közbeszerzési eljárást követő szerződéses szakaszban, a szerződés időbeli hatálya alatt a kizáró ok fenn nem állásának állapotát szeretné megtartani, és az ajánlattevővel szemben egy kizáró ok bekövetkezését, mint szerződéses kötelezettség teljesítésének elmaradását, szerződésszegésként szankcionálni kívánja. Az elterjedt szankciók általában többfélék: a szerződés felfüggesztésétől a valamilyen kötbér alkalmazásáig, a súlyos szerződésszegéssé minősítésen át a szerződés egyoldalú megszüntetéséig sokféle megoldással találkozhatunk.Ezek a szerződéses rendelkezések a Ptk. alkalmazásával, az ajánlatkérő szerződés-előkészítési cselekménye eredményeként szerepelnek a szerződésben, és nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] például az értékelés időszaka, miközben a 131. § (6) bekezdés kötelezővé teszi az ajánlati kötöttség időszaka alatti szerződéskötést az alábbiak szerint:"Kbt. 131. § (5) A nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított harminc – építési beruházás esetén hatvan – nappal meghosszabbodik.(6) Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Ha e törvény másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés – ha az összegezés javítására kerül sor, és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés – megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig, a 115. § szerinti eljárás esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő ötnapos időtartam lejártáig."A Kbt. 131. § (7) bekezdése a jogorvoslati kérelem vagy kezdeményezés benyújtása esetére tartalmaz ugyan rendelkezést, ami esetünkben azért érdekes, mert szükségessé teszi jogorvoslat esetében az ajánlati kötöttség fenntartására vonatkozó kérdés feltételét.A Kbt. 131. § (7) bekezdés az alábbiak szerint fogalmaz: "131. § (7) Ha jogorvoslati kérelmet [148. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést [152. §] nyújtanak be, a szerződést – a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést – az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság – vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével szemben indított közigazgatási perben a bíróság – a szerződés megkötését engedélyezi [156. § (4) bekezdés]. Ha időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja."Véleményünk szerint a 131. § (7) bekezdése is megerősíti, hogy a szerződés megkötésének feltétele, hogy az ajánlattevő is fenntartsa ajánlatát, függetlenül attól, hogy előzetes vitarendezések eredményeként húzódott el a szerződés megkötésére rendelkezésre álló időszak.Ebben az esetben tehát szükséges[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
Részlet a válaszából: […] alapelvek sérelmével és különösen a verseny tisztaságával összefüggő szabályokat.Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során köteles megvizsgálni, hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni [Kbt. 69. § (2) bekezdés]. A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja, amely uniós eljárásrendben kötelező, nemzeti eljárásrendben választható kizáró ok, arra az esetre vonatkozik, ha az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött. A kizáró ok fennállása az ajánlatok érvénytelenségét eredményezi.Amennyiben az ajánlatkérő a bírálat során, pl. cég­okmányok ellenőrzése alapján azt észleli, hogy valószínűleg nem független vállalkozások tettek ajánlatot, akkor a kizáró ok fennállásának vizsgálatát fokozott gondossággal kell elvégeznie. Ennek során az ajánlattétel körülményeinek (pl. ugyanaz a felhasználó járt el az ajánlat készítése és feltöltése során), az ajánlatok tartalmának (pl. nyilvánvalóan elrontott ajánlat, hibák azonossága, forma és tartalom azonossága, ajánlatba bevont személyek azonossága), valamint az ajánlattevők által tett eljárási cselekmények (pl. hiánypótlás teljesítésének mellőzése) elemzésével lehet következtetni, hogy versenytorzító megállapodás születhetett, de az ajánlatkérő akár a felvilágosításkérés jogintézményét[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] – az adott közbeszerzés kétféleképpen valósítható meg:– i) közvetlen megrendeléssel, vagy– ii) a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban – és a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban – kikötötte.Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. A keretmegállapodásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 104. és 105. §-ai tartalmazzák, ám ezek a rendelkezések nem írják elő a becsült érték kötelező megállapítását a keretmegállapodásból megvalósított egyes közbeszerzések kapcsán.Ugyanakkor a Kbt. általános szabályai között, az állami közbeszerzési szaktanácsadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatósága mégis szükségessé teszi bizonyos ajánlatkérők számára a keretmegállapodás második részében megvalósítandó közbeszerzések becsült értékének megállapítását. A kérdés szerinti ajánlatkérőnek mint költségvetési szervnek, amennyiben a Kbt. 5. § (1) bekezdés cb) alpontja szerinti szervezetnek minősül (állami költségvetési szerv), a Kbt. 27. § (3) és (3a) bekezdése az irányadó az alábbiak szerint:"Kbt. 27. § (3) Az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérő, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti szervezet – a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével – köteles állami közbeszerzési szaktanácsadót bevonnia) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba, vagyc) a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásba, kivéve a keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értéket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Értékhatárok

Kérdés: Mikor változnak újra az értékhatárok? Lesz-e változás 2024-ben nemzeti vagy uniós értékhatár vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] értékhatárok az alábbiak.Klasszikus ajánlatkérők esetében:– áru- és szolgáltatásbeszerzés esetében: 143 000 euró, azaz 54 747 550 forint;– a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében (2014/24/EU irányelv III. mellékletében) nem szerepel, 221 000 euró, azaz 84 609 850 forint;– a Kbt. 5. §-a szerint valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében (2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében) szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, 750 000 euró, azaz 287 137 500 forint;– építési beruházás esetén: 5 538 000 euró, azaz 2 120 223 300 forint.Közszolgáltatók esetében:– az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében 443 000 euró, azaz 169 602 550 forint;– az építési beruházásra irányuló szerződések esetében 5 538 000 euró, azaz 2 120 223[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Hibás érvénytelenségi ok

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
Részlet a válaszából: […] teljesíthető lesz, és ezért az ajánlata érvénytelennek minősült. A fentiek szerint ilyen esetben az érvénytelenség a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján állapítható meg az alábbiak szerint:"73. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, hae) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit."A Döntőbizottság határozatában egyértelműen rögzítette, hogy bár az ajánlatkérő tévesen – a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja helyett a Kbt. 73. § (2) bekezdését feltüntetve – jelölte meg az érvénytelenség jogcímét, a fentiek alapján egyértelműen megállapítható volt az érvénytelenség tényleges indoka: az, hogy a kérelmező nem nyújtotta be az indokoláskérésre a válaszát, így az ajánlatkérő nem került abba a helyzetbe, hogy az ár aránytalanul alacsony voltát egyáltalán vizsgálhassa. Az érvénytelenségi okként felhozott jogszabályi rendelkezés az ajánlatkérő döntése szerint az alábbi, aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabály volt:"72. § (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.
1
2
3
5