45 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] indokolható az írásos, elektronikus kommunikáció és EKR elhagyása (pl. fizikai modell benyújtása kötelező, minősített adatok érintettsége).A Kbt. 41. § (4) bekezdése alapján pedig egyes eljárási típusokban, illetve sajátos beszerzési technikák esetében az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet az elektronikus kommunikáció, így a tervpályázati eljárás, a keretmegállapodás keretében a közvetlen megrendelés, dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása, valamint az elektronikus katalógus Kbt. szerinti alkalmazása tekintetében. Jogszabályi felhatalmazás alapján egyes ajánlatkérők az EKR-n kívüli informatikai rendszereket alkalmazhatnak, pl. a központi beszerző szervezetek, amelyek működési szabályait a Kbt., az EKR rendelet, illetve az adott jogszabály keretei között a központi beszerző szervezetek határozzák meg. Ilyen EKR-en kívüli informatikai rendszer például a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. informatikai rendszere.Az alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozattételt a következő szabály érinti. Maga a Kbt. kifejezetten kijelenti [Kbt. 41. § (2) bekezdés], hogy a főszabálytól eltérően az elektronikus úton történő kapcsolattartást nem kell alkalmazni a közbeszerzési eljárás előkészítési szakaszához kapcsolódó egyes nyilatkozatokra (pl. becsült érték felmérése), a közbeszerzési szerződés megkötésére és a szerződés megkötését követő kommunikációra (kivéve a szerződés megkötését követően kezdeményezett előzetes vitarendezés, iratbetekintési kérelem és az iratbetekintési kérelemmel kapcsolatos kommunikáció, valamint nyertes ajánlat jellemzőire vonatkozó tájékoztatáskérés).Ahogy az a fenti jogszabályi rendelkezésből kiolvasható, a szerződés megkötésére és a szerződés megkötését követő kommunikáció során az elektronikus útra vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.Az alvállalkozókkal kapcsolatban összességében három "időpontban" kell nyilatkozni.Amennyiben az ajánlatkérő előírja a Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozattételt, akkor ezt a nyilatkozatot a részvételi jelentkezés, illetve ajánlat benyújtása során kell megtenni. Ezenkívül a Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján a szerződés megkötésekor kell nyilatkozni a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt alvállalkozókról, majd ezt követően a szerződés teljesítése során az adott alvállalkozóról a szerződés teljesítésére történő bevonását megelőzően.Amennyiben tehát az ajánlatkérő az EKR használatára köteles, és a Kbt. 66. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozattételt előírta, akkor ezt a nyilatkozatot kötelezően az EKR-ben található űrlapon, az EKR-ben kell[…]

Részlet a válaszából: […] három évnél nem régebben – megállapította és egyúttal bírságot szabott ki;o) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött".A fentiek közül egyedül az n) pont teszi szükségessé a versenyhatóság aktivitását. A másik két esetben az ajánlatkérő döntésétől, saját megalapozó dokumentumaitól függ, hogy alkalmazza-e a szabályt. Amennyiben a versenytorzulás fennáll, de a későbbiekben nem kerül a versenyhatóság elé az ügy, akkor is alkalmazhatta azt az ajánlatkérő.A C-66/22. számú ügyben az Európai Unió Bíróság szerint a 2014/24/EU irányelv 57. cikke (4) bekezdésével ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely azt a lehetőséget, hogy kizárják valamely ajánlattevő ajánlatát amiatt, hogy komoly ténykörülmények utalnak ez utóbbi olyan magatartására, amely torzíthatja a versenyszabályokat, azon közbeszerzési eljárásra korlátozza, amelynek keretében az ilyen típusú magatartásokra sor került.A döntésben hivatkozott irányelvi szabály azonos a fentiekben idézett Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont kötelező kizáró okával:"57. cikk (4) Az ajánlatkérő szerv kizárhat gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásban való részvételből, illetve a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szervet a gazdasági szereplő kizárására a következő esetek bármelyikében:d) ha az ajánlatkérő szervnek kellően megalapozott információi vannak annak megállapításához, hogy a gazdasági szereplő más gazdasági szereplőkkel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött".A 2014/24. irányelv 57. cikke (4) bekezdése első albekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely kizárólag a nemzeti versenyhatóságra ruházza a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárásokból a versenyszabályok megsértése miatt történő kizárására vonatkozó hatáskört. Továbbá, hogy az ajánlatkérőnek a gazdasági szereplő megbízhatóságára vonatkozó,[…]

Részlet a válaszából: […] eljárásba, vagyc) a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásba, kivéve a keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értéket el nem érő beszerzés megvalósításába,d) keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értékű beszerzés megvalósításába.(3a) Az ajánlatkérő – a (3) bekezdéstől eltérően – nem köteles az állami közbeszerzési szaktanácsadót bevonni a keretmegállapodás alapján történő, ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés esetén."Amint látható, 2023. november 8-át követően az ajánlatkérőknek csak egy szűkebb köre köteles ÁKSZ-t bevonni, és ezen ajánlatkérők is csak meghatározott értéket elérő közbeszerzési eljárásokba; szemben a korábbi FAKSZ-szabályozással, amely nem tett különbséget az ajánlatkérők között. Az ÁKSZ tevékenységét az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: ÁKSZ-rendelet) szabályozza. Az ÁKSZ bevonásának kötelezettsége tehát egyrészt az ajánlatkérők csak egy szűkebb köréhez tartozó kötelezettség; így azon ajánlatkérők, amelyek nem tartoznak a megjelölt ajánlatkérői körbe, ÁKSZ-bevonási kötelezettséggel nem érintettek. Másrészről a megjelölt ajánlatkérői körbe tartozó ajánlatkérők sem kötelesek ÁKSZ-t bevonni azon közbeszerzésekbe, amelyik nem tartozik a Kbt. 27. § (3)–(3a) bekezdés szerinti esetekbe. Ennek megfelelően a Kbt. 27. § (3)–(3a) bekezdésbe (vagy az ajánlatkérői jelleg, vagy a közbeszerzés értéke miatt) nem tartozó közbeszerzések esetében az ajánlatkérők a közbeszerzési szakértelem biztosítását saját döntésük alapján bárhogy megoldhatják: akár FAKSZ-ok igénybevételével, akár más személy, szervezet bevonásával, akár munkaviszonyban, akár megbízási szerződéssel, bármely közbeszerzési tárgy vonatkozásában. A helyi önkormányzati költségvetési szervek kivételként nevesítve vannak, a helyi önkormányzat pedig szintén nem köteles ÁKSZ-t bevonni, mivel a Kbt. 5. § (1) bekezdés cd) pontja szerinti ajánlatkérői szervezet.Összességében tehát ÁKSZ bevonására csak meghatározott ajánlatkérői körbe tartozó ajánlatkérők kötelesek, és csak meghatározott értéket elérő közbeszerzések esetén. Ezt a főszabályt a hatályba léptető rendelkezések pontosítják, mivel a jogalkotó döntése alapján a FAKSZ jogintézmény 2026. június 30-ig fennmarad.A) A FAKSZ-ok kapcsán az első tevékenységi csoportot azok a közbeszerzési eljárások képezik, amelyek 2023. november 8-a (az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX törvény – továbbiakban beruházási törvény – hatálybalépése) előtt már megindultak. A Kbt. 3. § 23. pontja a közbeszerzés megkezdését definiálja: eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja.A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése alapján a 2023. november 8-a (beruházási törvény hatálybalépése előtt) előtt már megindult közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó tevékenységét a FAKSZ 2023. november 8-a után is folytathatja, a tevékenysége során a FAKSZ megnevezés használatára továbbra is jogosult. Ez a rendelkezés valamennyi közbeszerzési tárgyra, így árubeszerzésre, építési beruházásra, illetve szolgáltatásra és valamennyi ajánlatkérőre is vonatkozik, hiszen ebben az esetben a FAKSZ-bevonási kötelezettség már megvizsgálásra került, és a közbeszerzési eljárás már megindult, kvázi a folyamatban lévő közbeszerzési eljárást nem érinti az ÁKSZ jogintézmény bevezetése. Ennek megfelelően ezen közbeszerzési eljárások esetében a FAKSZ a tevékenységét a "régi szabályok" alapján végzi, bármeddig is tart a közbeszerzési eljárás, azaz a FAKSZ a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: FAKSZ-rendelet) alapján jár el. Ez például a sajátos beszerzési technikák (keretmegállapodás, dinamikus beszerzési rendszer) esetében azt is eredményezheti, hogy a FAKSZ még akár 3-4 évig is elláthatja a FAKSZ tevékenységét, bár a FAKSZ-jogosultság 2026. június 30-án megszűnik. Várhatóan jogalkotói lépésre lesz szükség a 2026. június 30-án átnyúló közbeszerzések esetében. Ezen szabály alapján az időközben ÁKSZ-névjegyzékre átkerült FAKSZ is még FAKSZ-ként jár el. Az első csoportnál tehát az a rendező elv, hogy az adott közbeszerzési eljárás a beruházási törvény hatálybalépése napján már megindult. Ebben az esetben a FAKSZ végigviheti a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó tevékenységét, kivéve a jogorvoslati képviseletet, amelyet 2023. november 8. után már nem láthat el.B) A következő FAKSZ tevékenységi csoportot azok a közbeszerzések képezik, amelyek ÁKSZ-kötelesek, és árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére irányulnak.A Kbt. 197/E. § alapján 2026. június 30-ig, tehát a FAKSZ-jogosultság megszűnéséig a FAKSZ bevonható árubeszerzés vagy szolgáltatás beszerzési tárgyak esetében azon ajánlatkérők részéről, amelyek egyébként ÁKSZ igénybevételére lennének kötelezettek [Kbt. 27. § (3)–(3a) bekezdés]. A hatályba léptető rendelkezés kijelenti, hogy ebben az esetben a FAKSZ a 2023. november 8. (a beruházási törvény hatálybalépése) előtti napon hatályos rendelkezések alapján jár el, azaz szintén a "régi szabályok" (FAKSZ-rendelet) alapján végzi tevékenységét, kivéve a jogorvoslati képviseletet, amelyet FAKSZ 2023. november 8. után már nem láthat el. Ebbe a csoportba tehát azok az esetek tartoznak, ahol 2026. június 30-ig az ajánlatkérő dönti el, hogy az árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzés esetében a kötelező ÁKSZ helyett FAKSZ-ot vesz igénybe. Ezt megerősíti az ÁKSZ-rendelet 23. § (8) bekezdése, amely így szól:"(8) A Kbt. 197/E. § (2) bekezdése alapján felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót a Kbt. 5-7. §-a szerinti[…]

Részlet a válaszából: […] kiválasztott ajánlattevők által benyújtott ajánlatok megfelelnek-e", ami feltételezi, hogy az előzetesen kiválasztott gazdasági szereplők és az ajánlatokat benyújtó gazdasági szereplők jogi és érdemi szempontból azonosak. A jogi és érdemi azonosságnak a követelménye azonban mérsékelhető a tárgyalásos eljárásokban a megfelelő verseny biztosítása céljából, a 2004/17/EK Irányelv 54. cikkének (3) bekezdésében megkövetelteknek megfelelően.E tekintetben az ajánlatkérő nem sérti meg ezt az elvet, amikor engedélyezi a korábban az ezen ajánlatkérő által konzorciumban ajánlattételre felhívott vállalkozáscsoportba tartozó két gazdasági szereplő közül az egyik gazdasági szereplő számára, hogy a csoport felbomlását követően e csoport helyébe lépjen, és saját nevében részt vegyen a tárgyalásos közbeszerzési eljárásban, feltéve, hogy bebizonyosodik egyrészről, hogy ez a gazdasági szereplő önállóan megfelel az említett ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, másrészről pedig hogy az említett eljárásban való további részvétele nem vonja maga után a többi ajánlattevő versenyhelyzetének romlását.A döntés részletesen kitér arra a tényre, hogy a versenyben maradt ajánlattevő akkor is bejutott volna az ajánlattételi szakaszban, ha önállóan jelentkezett volna. Az érintett ügyben tehát a második szakaszban történt a változás, méghozzá a tárgyalásos eljárás második ajánlattétele már nem konzorciumban történt, hanem már csak egy ajánlattevő indult, azaz nem hiánypótlás során történt a konzorcium változása, hanem az első szakaszt követő ajánlattételi szakaszban új ajánlattétel során. Az utóbbinak azért van jelentősége, mert a Kbt. kérdésben idézett szövege is arra utal, hogy az ajánlattételt követően is történhet változás, azaz a kétszakaszos eljárás második szakaszában is van arra lehetőség, hogy az ajánlattételt követően módosuljon az ajánlattevő státusza, és konzorcium helyett egy ajánlattevő maradjon az eljárásban.Technikailag[…]

Részlet a válaszából: […] közbeszerzési eljárásban a kizáró ok hatálya alatt álló és emiatt kizárásra kötelezett ajánlattevő a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője sem lehetett volna.A közbeszerzési eljárás során a kizáró ok fennállásának jogkövetkezményei, azaz a kizárás és az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása alól a Kbt. 64. § (1) bekezdés szerint öntisztázással lehet mentesülni. Az öntisztázás következménye, hogy a kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból.Így elképzelhető az az eset, hogy bár a szerződés megkötését követően jut az ajánlatkérő tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, de már a közbeszerzési eljárásban rendelkezésre állt az öntisztázást biztosító dokumentum, azaz sikeres öntisztázás esetén a kizáró ok fennállása ellenére sem kellett volna kizárni a közbeszerzési eljárásból. Ekkor a szerződés megszüntetése sem kötelezettség a Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján, mivel a "ki kellett volna zárni" fordulat nem teljesül.Ezen esetkör kapcsán szükséges tehát kiemelni, hogy a kizáró ok nem a szerződés teljesítése során következett be, hanem az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban állt a kizáró ok hatálya alatt, csak ez a körülmény a közbeszerzési eljárásban nem jutott az ajánlatkérő tudomására.Ettől az esettől meg kell különböztetni a közbeszerzési gyakorlatban általánosan elterjedt megoldást, hogy a legtöbb ajánlatkérő a saját döntése alapján a szerződéses rendelkezéseket úgy készíti elő, hogy a közbeszerzési eljárást követő szerződéses szakaszban, a szerződés időbeli hatálya alatt a kizáró ok fenn nem állásának állapotát szeretné megtartani, és az ajánlattevővel szemben egy kizáró ok bekövetkezését, mint szerződéses kötelezettség teljesítésének elmaradását, szerződésszegésként szankcionálni kívánja. Az elterjedt szankciók általában többfélék: a szerződés felfüggesztésétől a valamilyen kötbér alkalmazásáig, a súlyos szerződésszegéssé minősítésen át a szerződés egyoldalú megszüntetéséig sokféle megoldással találkozhatunk.Ezek a szerződéses rendelkezések a Ptk. alkalmazásával, az ajánlatkérő szerződés-előkészítési cselekménye eredményeként szerepelnek a szerződésben, és nem[…]

Részlet a válaszából: […] alapelvek sérelmével és különösen a verseny tisztaságával összefüggő szabályokat.Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során köteles megvizsgálni, hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni [Kbt. 69. § (2) bekezdés]. A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja, amely uniós eljárásrendben kötelező, nemzeti eljárásrendben választható kizáró ok, arra az esetre vonatkozik, ha az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött. A kizáró ok fennállása az ajánlatok érvénytelenségét eredményezi.Amennyiben az ajánlatkérő a bírálat során, pl. cég­okmányok ellenőrzése alapján azt észleli, hogy valószínűleg nem független vállalkozások tettek ajánlatot, akkor a kizáró ok fennállásának vizsgálatát fokozott gondossággal kell elvégeznie. Ennek során az ajánlattétel körülményeinek (pl. ugyanaz a felhasználó járt el az ajánlat készítése és feltöltése során), az ajánlatok tartalmának (pl. nyilvánvalóan elrontott ajánlat, hibák azonossága, forma és tartalom azonossága, ajánlatba bevont személyek azonossága), valamint az ajánlattevők által tett eljárási cselekmények (pl. hiánypótlás teljesítésének mellőzése) elemzésével lehet következtetni, hogy versenytorzító megállapodás születhetett, de az ajánlatkérő akár a felvilágosításkérés jogintézményét[…]

Részlet a válaszából: […] – az adott közbeszerzés kétféleképpen valósítható meg:– i) közvetlen megrendeléssel, vagy– ii) a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban – és a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban – kikötötte.Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. A keretmegállapodásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 104. és 105. §-ai tartalmazzák, ám ezek a rendelkezések nem írják elő a becsült érték kötelező megállapítását a keretmegállapodásból megvalósított egyes közbeszerzések kapcsán.Ugyanakkor a Kbt. általános szabályai között, az állami közbeszerzési szaktanácsadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatósága mégis szükségessé teszi bizonyos ajánlatkérők számára a keretmegállapodás második részében megvalósítandó közbeszerzések becsült értékének megállapítását. A kérdés szerinti ajánlatkérőnek mint költségvetési szervnek, amennyiben a Kbt. 5. § (1) bekezdés cb) alpontja szerinti szervezetnek minősül (állami költségvetési szerv), a Kbt. 27. § (3) és (3a) bekezdése az irányadó az alábbiak szerint:"Kbt. 27. § (3) Az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ajánlatkérő, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja szerinti szervezet – a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével – köteles állami közbeszerzési szaktanácsadót bevonnia) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,b) építési beruházás esetén a hétszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba, vagyc) a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásba, kivéve a keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értéket[…]

Részlet a válaszából: […] számításokkal kell alátámasztania, hogy a szerződés időtartama nem haladja meg azt az időtartamot, amely alatt egyben észszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési beruházás vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében, illetve a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan annak időtartama során eszközölt befektetései és a befektetett tőke észszerű hozamot tud termelni."A közbeszerzés egyik célja, hogy a közbeszerzési ajánlatkérők átlátható módon, versenypiaci körülmények között, a közpénzek hatékony elkötését biztosítva kössenek szerződést az adott piaci szegmensben tevékenykedő gazdasági szereplők versenyeztetése mellett. Ezen cél érdekében, ezzel összhangban szabályozzák a Kbt. hivatkozott rendelkezései a közbeszerzési szerződések időtartamát. A Kbt. 133. § (1) bekezdése nem tiltja a határozatlan időtartamú szerződést, de a rendelkezésből kikövetkeztethető, hogy annak esetleges szükségességét az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell, ezért nem vonható le szabadon az a következtetés, hogy szabadon köthető lenne határozatlan idejű szerződés. A vizsgálatnak arra kell kiterjednie, hogy a szerződés tárgya, a választott szerződési konstrukció, valamint a szerződésben alkalmazott fizetési feltételek indokolhatják-e a szerződés határozatlan időtartamát? Illetve van-e olyan, az ajánlattevő által eszközölt befektetés a szerződéssel összefüggésben, amely miatt a határozatlan idejű szerződés indokolt lehet? Amennyiben megalapozottan nem állnak fenn a fenti körülmények,[…]

Részlet a válaszából: […] értékhatárok az alábbiak.Klasszikus ajánlatkérők esetében:– áru- és szolgáltatásbeszerzés esetében: 143 000 euró, azaz 54 747 550 forint;– a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében (2014/24/EU irányelv III. mellékletében) nem szerepel, 221 000 euró, azaz 84 609 850 forint;– a Kbt. 5. §-a szerint valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében (2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében) szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, 750 000 euró, azaz 287 137 500 forint;– építési beruházás esetén: 5 538 000 euró, azaz 2 120 223 300 forint.Közszolgáltatók esetében:– az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében 443 000 euró, azaz 169 602 550 forint;– az építési beruházásra irányuló szerződések esetében 5 538 000 euró, azaz 2 120 223[…]

Részlet a válaszából: […] ezen belül beszerzési tárgy szinten is. Amennyiben egy adott kategóriaelnevezés alatt egy felsorolást alkalmaz, úgy abban az esetben is egy kategóriának minősül, ebben a formában különösen érdemes nagyobb kategóriákat létrehozni.A problémát itt az okozhatja, hogy több kategóriát szeretne az ajánlatkérő összevonni a beszerzés során, ezt azonban nem teheti meg, mivel az alkalmassági különbségek miatt az a vélelem, hogy nem azonos ajánlattevői kör indulhat. Erre utal a kérdésben is jelzett alábbi szabály:"106. § (4) Az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszert kategóriákra oszthatja, az adott kategóriában megvalósítandó közbeszerzések objektív jellemzői (különösen az adott részben megkötendő szerződések legnagyobb értéke vagy a teljesítés helye) alapján. Ebben az esetben az eljárást megindító vagy – elő­zetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban fel kell tüntetnie az egyes kategóriákat és ezek jellemzőit. Az ajánlatkérőnek minden kategória tekintetében külön[…]