34. Közbeszerzési Levelek / 2005. október 3.

TARTALOM

785. kérdés Szerződés előzetes aláírattatásának jogszerűsége
A szerződést sokszor kérik becsatolva (aláírva cégszerűen). Jogszerű-e ez, és amennyiben nem, akkor mivel igazolható ennek jogszerűtlensége (például a Kbt. szerint)?
786. kérdés Szerződéskötés lehetősége közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül
Önkormányzati tulajdonú kórházunk kazánházát 10 éves üzemeltetésre az önkormányzat átadja 100 százalékos tulajdonú kft.-jének. Mi - mint kórház - közbeszerzési eljárás nélkül köthetünk-e a most már monopolhelyzetben lévő kft.-vel közvetlenül cca. 500-600 M Ft értékű, 10 éves határozott időre szóló hőszolgáltatási szerződést?
787. kérdés Kihirdetettől eltérő ár megjelenése a Közbeszerzési Értesítőben
Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett. A bontás után a Kbt. 254. § (1) bekezdésének b) pontja alapján tárgyalást kezdeményezett, amely tárgyaláson az árengedmények után eredményt hirdetett. A Közbeszerzési Értesítőben az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésben a kihirdetett ártól eltérő (magasabb) ár jelent meg az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban. Hogyan lehetséges ez?
788. kérdés Jogi személy ellen alkalmazott büntetőjogi intézkedés hatása a közbeszerzéses eljárásaira
Egy korábbi jogszabályváltozás folytán ma már lehetőség van arra, hogy a büntetőbíróság jogi személyt is felelősségre vonhasson. Ez a felelősségre vonás érinti-e az adott jogi személy közbeszerzési eljárásokban való részvételét, és ha igen, mennyiben?
789. kérdés A szerződés részteljesítéséről szóló tájékoztató gyakorisága
A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében, a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Hogyan kell érteni azt, hogy a szerződés megkötésétől számítva évenként, azaz ez hónapra, napra vetítve mit jelent? Egy naptári évben elegendő egyszer - például januárban - valamennyi ilyen szerződés vonatkozásában tájékoztatót készíteni, vagy például hónapra, napra a megkötéstől számított egy évre kell az adott időintervallumra vonatkozó tájékoztatót elkészíteni?
Kapcsolódó tárgyszavak:
790. kérdés Beszerzések kezelése időszakos előzetes tájékoztató hiányában
A Kbt. 181. §-ának (1) bekezdése szerint a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű összes áru- és szolgáltatásbeszerzésről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 450000 eurót, minden év április 15. napjáig, időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni, az elkövetkezendő, legfeljebb 12 hónapra az ajánlatkérő. Ebből az előírásból két dolog is következhet: egyrészt lehetnek tételek, amelyeknek a specifikációja mennyisége, illetve a becsült értéke bizonytalan lehet 1 év előrelátással, másrészt pedig adódhat olyan szituáció is, hogy az adott 12 hónapos időintervallumban előre nem tervezett áru és szolgáltatás beszerzése válik szükségessé. Hogyan kezelhetőek azok a közbeszerzésköteles áru- és szolgáltatásköteles beszerzések, amelyekre nem vagy nem pontosan készült el az időszakos előzetes tájékoztató?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
791. kérdés Ajánlatnak minősülő nyilatkozat részvételre jelentkezés esetén
A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. A kérdésünk az, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, amely ajánlati elemnek tekinthető; vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, amely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
792. kérdés Nyilatkozati forma alvállalkozókra
Az ajánlatkérő nem kívánja vizsgálni az ajánlattevő 10 százalék feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóinak kizáró okok alá tartozását (jogi helyzetét). Előírja, hogy a részvételre jelentkező a Kbt. 105. §-ának (3) bekezdése szerint nyilatkozzon arról, hogy nem alkalmaz kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozókat. Kérdésünk: az ajánlatkérő milyen formának megfelelő nyilatkozatot kérhet, illetve fogadhat el?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
793. kérdés Eltérés a Kbt. érvényességi hatályától a nyilatkozatok vonatkozásában
Az ajánlatkérő előírhat-e általános jelleggel az igazolások vonatkozásában a törvényben előírt érvényességi hatályhoz képest rövidebbet (APEH-, VPOP-igazolások Kbt.-ben meghatározott 1 éves érvényessége)?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
794. kérdés Intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által
Intézményi szolgáltatásokat közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül mely esetben (esetekben) láthat el ún. intézményen kívüli szervezet? Milyen szabályokat kell alkalmazni ebben az esetben az eljárásra?
795. kérdés Közszolgáltató (alap)tevékenység biztosítását szolgáló munkák pályáztatása
100 százalékban önkormányzati tulajdonban álló közlekedési társaság vagyunk. Villamos- és trolibuszhálózatot üzemeltetünk, így a közszolgáltató hálózat üzemeltetése miatt az azzal közvetlenül összefüggő beszerzéseinkre a Kbt. különös közbeszerzésekkel kapcsolatos rendelkezései vonatkoznak. Árubeszerzésre az értékhatár 50 millió forint. Festőüzemünk is van. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy a járművek festésére, előkészítésére, alvázvédelemmel kapcsolatos tevékenységre kell-e kiírni pályázatot akkor, ha annak értéke 50 millió forint alatti?
796. kérdés Alternatív ajánlattétel lehetősége kiírás hiányában
Mi a teendő abban az esetben, ha hirdetmény nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem tért ki az alternatív ajánlattétel lehetőségére és az ajánlattevő több ajánlatot is benyújtott? Érvénytelennek kell-e ilyen esetben tekinteni az ajánlatokat?
Kapcsolódó tárgyszavak:
797. kérdés Pénzügyi teljesítés meghatározása a közbeszerzési eljárásokban
Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?
798. kérdés Versenytörvény változása és a közbeszerzések
Úgy hallottuk, hogy a kizáró okokkal kapcsolatban a Kbt. a közelmúltban módosult. Mely szabályt érintett a változás?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
799. kérdés Bejelentési kötelezettségek építőipari kivitelezésre (beruházásra) irányuló közbeszerzési eljárásokban
Ha egy adott építési kivitelezési munka ún. közbeszerzés-köteles, az építtetőnek, illetve a beruházásban részt vevő más személyeknek van-e valamilyen adatszolgáltatási (bejelentési) kötelezettségük, és ha igen, mely hatóság, szervezet felé?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
800. kérdés Eljárás jogszerűtlen ajánlati felhívás esetén
A közbeszerzési törvény 60. §-ának (1) bekezdése kiegészült a g) ponttal. Amennyiben 2005. július 15-e után megjelent felhívásban az ajánlatkérő nem tér ki a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontjára, csak az a)-f) pontokat határozza meg: 1. Ebben az esetben be kell-e csatolni a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontja szerinti nyilatkozatot, illetve igazolást? 2. Kizárást jelent-e, ha az ajánlattevő ezt nem csatolja?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
801. kérdés Közös kiírás, több megrendelő egy szerződésben
A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy egy közbeszerzési eljárást kettő vagy több ajánlatkérő közösen írjon ki, bonyolítson le, és így az eljárás nyertesével megkötendő szerződésben több megrendelő szerepeljen?
Kapcsolódó tárgyszavak:
802. kérdés Könyvtárak könyvbeszerzése
A közbeszerzési eljárás kiterjed-e könyvek beszerzésére? (Könyvtárról van szó.) A vásárlás megosztható-e több kiadó, illetve terjesztő között? 2005-ben mi az az értékhatár, amely felett közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
803. kérdés Utalványok beszerzéséről ismételten
Az egyes utalványok (például étkezési) beszerzésénél Önök a 28. számukban a beszerzés tárgyaként a szolgáltatást jelölték meg (ezzel ellentétes a 19. lapjukban a 462. számú kérdésre adott válasz, de egyébként a már Közbeszerzési Értesítőkben megjelent hirdetmények is, amelyek árubeszerzésként jelölik meg e beszerzést. Minek minősül tehát az utalványok beszerzése?
Kapcsolódó tárgyszavak:
804. kérdés Műszaki ellenőr összeférhetetlensége a közbeszerzési eljárásban
Vonatkozik-e valamilyen kizáró szabály az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárásokban a műszaki ellenőrre?
805. kérdés A közigazgatási hatósági eljárás szabályai és a közbeszerzés
A javarészt 2005. november 1-jétől hatályos közigazgatási eljárási törvény tartalmaz-e a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket?
806. kérdés Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás
Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére