59. Közbeszerzési Levelek / 2007. március 12.
TARTALOM

A Kbt. szerint "erőforrás-szervezet" esetében a kizáró okra vonatkozó nyilatkozaton kívül ajánlatkérő csak "kötelezettségvállaló" nyilatkozatot kérhet. Így például nem kötelezheti ezt a szervezetet referencia vagy banknyilatkozat becsatolására. Kérdés: Van-e/volt-e már a döntőbizottságnak ebben a tárgykörben döntése? (Jogosult-e az ajánlatkérő mást is kérni, vagy csak a kötelezettségvállaló nyilatkozatát?)

A legutóbbi törvénymódosítás érintette a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjához kapcsolódó igazolást, amely szerint az OMMF-igazolást nem kell már az ajánlattevőknek benyújtani. Kérdésem, hogy hol érhető el, honnan tölthető le a 2005. augusztus 4. után elkövetett jogsértés miatt jogerős és végrehajtható határozattal sújtott munkáltatók névsora? A keresőben az adószám alapján beírt keresés nem működik. Amennyiben létezik egy lista, lehetséges a pontos webcím megadása?

Ajánlatkérőként számos tárgyalásos eljárást bonyolítunk már le. Hogyan tudom jogszerűen, az esélyegyenlőség elvének betartása mellett lezárni a tárgyalást, ha külön-külön tárgyalok az ajánlattevőkkel?

Igazolhatja-e az ajánlattevő saját maga részére a referenciát? Például építési beruházás esetében saját maga részére épít – egyébként a követelményeknek megfelelő – épületet. Ha ez elfogadható, akkor ki igazolja a megfelelőséget, és hogyan?

Problémánk a lehetetlen, aránytalan vállaláshoz kapcsolódik, miszerint az ajánlatkérő meghatározhatja-e az ajánlati felhívásban, hogy összességében legelőnyösebb bírálati szempont alkalmazása esetén, ha a bírálati szempontokra megadott minimum- és maximumértéken túl ajánl az ajánlattevő, akkor az ajánlat érvénytelen?

A "harmadik személy" kategória miért nem foglalja magában az alvállalkozókat is? Hogyan vezethető ez le a Kbt.-ből, figyelemmel arra, hogy a Kbt. a harmadik személy fogalmát nem definiálja?

Kettő vagy több évre szóló EU-s projektekhez, pályázatokhoz kapcsolódó könyvvizsgálói tevékenység esetében, a – szintén több évre szóló – könyvvizsgálói díjakat a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében miként kell összegezni? A többféle pályázat könyvvizsgálói díjait vertikálisan, azaz a könyvvizsgálói tevékenységek díjait egy költségvetési évben, a szolgáltatás azonos rendeltetése okán összegezzük, mert évente történik a díjak kifizetése, avagy horizontálisan kellene összegezni azokat?

Kérem, hogy az alábbi jogesetre tanácsot adni szíveskedjenek! Önkormányzatunk egyszerű közbeszerzési eljárásban építési kivitelezési munka kivitelezőjének kiválasztására eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban az eredményhirdetés megtétele (40 nap) óta még mindig nem történt meg. Ennek alapvető oka az, hogy a kivitelező az egy levélfordultával megtett szerződéstartalom egyeztetése után nem reagál sem telefonos, sem írásos megkeresésünkre. Két alkalommal egyértelműen felszólítottuk a szerződés aláírására, illetve egyeztetés megtételére (amennyiben neki ez lehet a kifogása), de mivel fizikai értelemben és telefonon is elérhetetlen, semmiféle információt nem tudunk tőle megszerezni. Jelenleg azonban már nem tudunk többet várni, mert az uniós pályázati forrásból finanszírozott beruházásunk elszámolási határidőkhöz kötött, amit, ha meghaladunk, a támogatás elvesztését kockáztatjuk. Szeretnénk ezért a fenti eljárást utólag eredménytelenné nyilvánítani, és új egyszerű közbeszerzési eljárást kiírni. A kérdésünk az, hogy jogi értelemben hogyan tudjuk ezt úgy megtenni, hogy szabályosan járjunk el, és semmiféle utólagos retorzióval ne kelljen szembesülnünk?

A Tanács által a nem magyarországi letelepedésű ajánlattevőkkel kapcsolatosan kiadott tájékoztatóban meghatározott kizáró okok egyrészt nem fedik le a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése és 61. §-ának (1) bekezdése szerinti kizáró okokat, másrészt megfogalmazásai eltérőek a Kbt. definícióitól. Várható-e a tájékoztató kiegészítése?

A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok igazolására vonatkozó rendelkezések értelmében 2006. szeptember 24-ét követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie a kizáró okok fennállását. Kérdéseink: – Az OMMF nyilvántartásában szereplő valamennyi foglalkoztató a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjának hatálya alá tartozik-e a kizáró okok tekintetében – a jogkövetkezmény típusától, illetve a mértékétől függetlenül? – Abban az esetben, ha az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztató a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint a jogsértő állapotot megszüntette, és az erről kért igazolást csatolja pályázatához, mentesül-e a kizáró okok hatálya alól?

Jogutódlással, három megyében lévő költségvetési intézményből regionális szervezet jön létre, amelynek központja az egyik volt megyei szervezet lesz. Kérdésem: azonos szolgáltatások, árubeszerzések esetében meg kell-e újra határozni a becsült értéket, és ennek alapján – ha szükséges – le kell-e folytatni a közbeszerzési eljárást, vagy a régi szerződések "kifutásig" érvényesek?

Önkormányzat önként csatlakozott a közbeszerzési eljáráshoz, és a központosított közbeszerzéstől számítógépet szerez be, ugyanazon évben személygépkocsit is vásárol. Kötelező-e azt is a központosított közlemény keretében beszereznie?

Erőforrást biztosító szervezet kötelezettségvállalási nyilatkozatának a kiadási időpontja lehet-e az ajánlati felhívás megjelenése utáni, és vonatkozhat-e csupán az adott tárgyi közbeszerzésre? Kulcsszemélyzetet, referenciát milyen tartalmi nyilatkozattal lehet biztosítani?

Cégünk iktatóprogramot kíván beszerezni – a korábbiakban még manuális iktatórendszerrel rendelkeztünk. Ha egy adott szoftvertípusra írjuk ki a közbeszerzést, hogyan bizonyítható, hogy az egyik szoftver egyenértékű a másikkal, illetve ha funkcionális követelményeket határozok meg, mennyire specializálható az?

Az ellenszolgáltatás maximális mértéke előírható-e a hirdetményben vagy a dokumentációban, és ha az ajánlat ezt meghaladja, kimondható-e az ajánlat érvénytelensége azzal az indoklással, hogy nem felel meg a kiírt feltételeknek?

Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?

Abban az esetben, ha egy eljárásban a teljes körű hiánypótlás engedélyezett, de a kiíró nem szólít fel hiánypótlásra, én azonban mégis – önkéntesen – "hiánypótolom" az általam felfedezett hiányosságot az eredményhirdetés előtt, megteheti-e a kiíró, hogy nem veszi figyelembe a beadott pótlást, és úgy értékel? Ezzel támadható-e az eljárás a Közbeszerzések Tanácsánál, vagy ezt a nélkül is vizsgálják, hivatalból?

Ha a becsült értékem épphogy meghaladja a 8 millió forintos határt, választhatom-e, hogy nemzeti rezsimben nyílt vagy kétszakaszos eljárást folytatok, és nem egyszerű eljárást?