77. Közbeszerzési Levelek / 2008. március 31.

TARTALOM

1555. kérdés Összeférhetetlenségi nyilatkozattételi kötelezettség
Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is - például önkormányzati képviselő?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1556. kérdés Igénybe vevő szervezet lehetőségei nem megfelelő teljesítés esetén
Beszerző szervezet köt szerződést az ajánlattevővel. A beszerzendő, illetve beszerzett árut, szolgáltatást igénybe vevő szervezet milyen jogi lépéseket tehet akkor, ha az ajánlattevő nem megfelelően teljesít?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1557. kérdés Bírálóbizottsági közreműködő "szakképzettsége"
Bírálóbizottságban tevékenykedő személynek kell-e szakterületi diplomával (végzettséggel) rendelkeznie, vagy elég-e, ha például a pályázat tárgyát képező szakterületen dolgozik?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1558. kérdés Közzétételi kötelezettség alvállalkozó igénybevételénél
Az ajánlatkérő honlapján köteles közzétenni többek között az alvállalkozókat. Mi a megoldás a 10 százalék alatti alvállalkozók esetében, kötelező-e itt is a közzététel?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1559. kérdés Számlázási rend módosítása a szerződésben
Számlázási rendet lehet-e módosítani a szerződésben a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint? Az ajánlattevő konzorcium volt, s az eredeti megállapodásban a konzorcium egyik cége adta a számlát és kapta a bevételt. A módosítás az lenne, hogy az ajánlattevő konzorcium minden cége külön-külön küldi a számlát. Járható-e ez az út?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1560. kérdés Közbeszerzési tanácsadó munkaköri leírása
Munkaköri leírásban szerepelhetnek-e a belső közbeszerzési tanácsadó kötelességei, feladatai és felelőssége?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1561. kérdés Közvetlen megállapodás ügyvéddel tanácsadói tevékenységre
Lehet-e közvetlenül szerződést kötni ügyvédi irodával, egyéni ügyvéddel közbeszerzési tanácsadói tevékenységre, vagy ebben az esetben is közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1562. kérdés Döntéshozói minőség és bírálóbizottsági tagság párhuzamossága
A döntéshozó - például önkormányzati vezető - tagja lehet-e a bírálóbizottságnak? Ha, nem, mi zárja ki a tagként való részvételt?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1563. kérdés Kizáró okokkal kapcsolatos igazolás gyorsított meghívásos eljárásnál
Gyorsított meghívásos eljárás kapcsán kérdezném a Kbt. 136. §-ával összefüggésben, hogy jól értelmezzük-e ajánlatkérőként a (3) bekezdést, mely szerint a kizáró okok tekintetében elegendő az egyszerű ajánlattevői nyilatkozat? A törvény szerint a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Vagyis nem szükséges a Kbt. 63. §-a szerinti közjegyző előtt hitelesített nyilatkozat a megfelelő pontok: b), c), d), f), h), i) tekintetében?
1564. kérdés Ajánlattételi határidő kapcsolata a dokumentáció beszerzésére megadott határidővel
Adhat-e meg rövidebb határidőt a dokumentáció beszerzésére az ajánlatkérő, mint maga az ajánlattételi határidő?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1565. kérdés Bírálati szempont megadásának határideje "hirdetményes" tárgyalásos eljárásban
Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)
1566. kérdés Értelmezések a Kbt. 97. §-ához
A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
1567. kérdés Az ajánlattevő felelősséggel kapcsolatos nyilatkozata a 306/A. § vonatkozásában
Hogyan értelmezendő a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozat a Kbt. 306/A. §-a tekintetében? E tekintetben az a rész, mely szerint "e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 306/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti előírások érvényesítését." Úgy értelmezendő-e, hogy ajánlattevőként sem zárható ki vagy korlátozható a felelősség a közbeszerzési eljárásban megkötött (közbeszerzési) szerződés megszegéséért?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1568. kérdés Alvállalkozói részvétel arányának megállapítása részekre történő ajánlattételnél
Részekre történő ajánlattétel esetén hogyan kell megállapítani, hogy mely alvállalkozók 10 százalék felettiek, és melyek nem? Ha például egy alvállalkozót csak az 1. számú rész tekintetében veszünk igénybe, akkor az ő közreműködésének mértékét az 1. számú rész értékéhez kell viszonyítani, vagy valamennyi olyan részhez, amelyre az ajánlattevő ajánlatot kíván benyújtani?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1569. kérdés Őstermelők, mint ajánlatkérők
Településünkön sok őstermelő nyert pályázatot állattartó telepek korszerűsítésére és gépbeszerzésre. Az építési beruházások és gépbeszerzések értéke eléri a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 402. §-ában feltüntetett értékhatárokat, valamint a beruházás/beszerzés több mint 75 százalékban állami/uniós forrásból valósul meg, azonban az őstermelő nem szerepel a törvény 22. §-ában. Kérdésem, hogy az őstermelők ez esetben ajánlatkérőknek számítanak-e, illetve a beszerzések közbeszerzés-kötelesek-e?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1570. kérdés Az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtés esetén
Hogyan alakul az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél? Van-e erre speciális, a Kbt. szabályaitól eltérő előírás?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1571. kérdés Nemzeti elbánással kapcsolatos megállapodások
A közbeszerzési törvény alapelveivel kapcsolatos a kérdésem. Mit jelent az a törvényi megfogalmazás, illetve mire vonatkozik, hogy a nemzeti elbánást az eljárásban "a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani"?
Kapcsolódó tárgyszavak:
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére