80. Közbeszerzési Levelek / 2008. június 2.

TARTALOM

1607. kérdés Szakmai kamara által ajánlott díj a kirívóan alacsony ár megállapításánál
A mérnöki kamara által ajánlott mérnöki díjnál alacsonyabban vállalt ár kirívóan alacsonynak minősül-e?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1608. kérdés Harmadik személy alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat tartalma
A harmadik személy alkalmasságára, kizáró okok igazolására vonatkozóan a Kbt. semmilyen igazolási módot nem ír elő, az ajánlattevőnek csak arról kell nyilatkoznia, hogy a teljesítés melyik részében fogja igénybe venni azt. Ezek szerint, ha valakinek fennálló szerződése, keretszerződése van egy beszállítóval, amelynek mértékét, körülményeit nem kell módosítania a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez, a beszállítója nem minősül alvállalkozónak. A szerződés teljesítésében való közreműködésének mértékétől függetlenül, csak arról kell nyilatkoznia az ajánlattevőnek, hogy miben vesz részt. A gyakorlatban a kérdéssel kapcsolatban háromféle megközelítést tapasztaltam: az első szerint a Kbt. 71. § 1. a) pontjára vonatkozó nyilatkozatban minden, a szerződés teljesítésében az ajánlattevőn kívül elvégzett tevékenység megnevezésre kerül, a másik szerint csak a 10 százalék alatti teljesítési értékkel rendelkező résztvevők, alvállalkozók tevékenységei kerülnek megnevezésre, a harmadik szerint pedig csak az alvállalkozónak nem minősülő közreműködők tevékenységei. Mi a helyes, jogszerű megközelítés?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1609. kérdés Infláció érvényesítése
A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben az szerepel, hogy az abban foglalt vételár (szolgáltatási díj) az előző 12 havi fogyasztóiár-indexnek megfelelően évente változik. A szerződést decemberben kötöttük, az első árváltoztatás az idén esedékes. Az ajánlatkérő a tavalyi év decemberi árindex arányában hajlandó emelni az árat. Kérdésünk: jogszerűen kérjük-e azt, hogy az előző 12 havi infláció átlagának megfelelő mértékben változzék szolgáltatásunk díja?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1610. kérdés Ajánlat változtatása tárgyalásos eljárásban
Tárgyalásos eljárásban megtehetem-e, hogy az első árközlést követően a második árajánlatom annak a fele, és az utolsó árajánlatom annál - mármint a másodiknál - magasabb? Ha nem, kérem válaszukat arra nézve, hogy milyen rendelkezés (rendelkezések) tiltják ezt meg az ajánlattevőnek?
1611. kérdés Tévesen megadott áfakulcs korrekciója
Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár - ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk -, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
1612. kérdés Ajánlatkérői összegzés tartalma, terjedelme
Megfelel-e a Kbt. előírásainak az az ajánlatkérői összegzés, amely szerint az ajánlatkérő azért választotta az általa nyertesként kihirdetett pályázó ajánlatát, mert az ajánlattevő megfelelt az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban rögzített valamennyi követelménynek? Úgy gondoljuk, hogy ez gyakorlatilag az ajánlat érvényességének a feltétele. Elegendő a kérdés szerinti indok az ajánlatkérő részéről?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1613. kérdés Fedezet forrásának megjelölése
A dokumentációban szerepelt egy olyan kitétel, miszerint az ajánlatkérő kijelenti, hogy olyan biztosítékkal rendelkezik, amelynek alapján a teljesítés időpontjában a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet a rendelkezésére áll. Elegendő ez a nyilatkozat? Nem kell abban megjelölni, hogy a fedezet milyen forrásból, milyen formában áll rendelkezésre?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1614. kérdés Ellenérték fejében beszerzett dokumentáció visszakérhetősége
Visszakérheti-e az ajánlatkérő a dokumentációt a Kbt. 54. § (6) bekezdésének a)-c) pontjaira hivatkozással? Kérdésünk különösen arra az esetre vonatkozik, ha a dokumentációhoz ellenérték fejében juthattak hozzá az ajánlattevők. Van-e különbség aszerint, hogy volt-e ellenérték-meghatározás a dokumentáció vonatkozásában, avagy sem?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1615. kérdés Érvénytelenné nyilvánítás hiánypótlási eljárás nélkül
Az ajánlatkérő megengedte a hiánypótlást az eljárásában. Az ajánlatok értékelése során észlelte, hogy a műszaki ajánlatunk hiányos (nem tartalmazott egy fontos kapcsolási rajzot), de nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, hanem érvénytelennek nyilvánította ajánlatunkat. Jogszerű volt-e a döntése?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1616. kérdés Új alvállalkozó bejelentése ajánlattételi szakaszban
Meghívásos eljárásban ajánlattételre készülünk. A részvételi szakaszban bemutattuk alvállalkozóinkat, akiket az ajánlatkérő alkalmasnak talált. Amikor viszont kézhez vettük az ajánlatkérési dokumentációt, azt állapítottuk meg, hogy annak vannak olyan elemei is, amelyekre további alvállalkozót kell igénybe vennünk. Ezt viszont a részvételi szakaszban még nem tudtuk. Mi ilyenkor a teendő?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1617. kérdés Tevékenységi kör igazolása közbeszerzési eljárásban
Úgy tudjuk, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia a cég valamennyi tevékenységét, az adott tevékenység folytatásához elegendő, ha annak megkezdését a társaság a megkezdést megelőzően 15 nappal korábban bejelenti az adóhatósághoz. Ezt a szabályt figyelembe véve jogszerű-e a kiírásban annak előírása, hogy cégkivonattal lehet csak igazolni a beszerzés tárgyához szükséges tevékenységi kört? A változásokat figyelembe véve nem kellene itt vagylagosan szerepeltetni az APEH-igazolást? És végül, jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, hogy ha a cégkivonat nem tartalmazza a tevékenység elvégzéséhez szükséges tevékenységi kört, akkor az ajánlat érvénytelen?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1618. kérdés Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban
Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1619. kérdés Megrendelő szerződésszegése
A dokumentációban és az annak alapján megkötött szerződésben az szerepel, hogy a megállapodás szerinti megrendelések 80 százaléka a szerződéskötéstől számított 3 hónapon belül érkezik majd az ajánlattevőhöz. A megállapodás ellenére a jelzett időszakban a megrendeléseknek mindössze 20 százaléka érkezett meg. A munka nagy volumene miatt is, ez cégünknek súlyos kapacitáselosztási problémákat okozott, de kieső bevételt is jelentett, mivel a tervezetthez képest munkái ütemezését teljesen át kellett alakítania. Kérdésünk, hogy a jelen esetben a megrendelő oldalán beszélhetünk-e szerződésszegésről, érvényesíthetjük-e, és ha igen, milyen fórum előtt kárunkat, és hivatkozhatunk-e arra, hogy a fentiek miatt nem tudtunk egyes munkákat határidőben teljesíteni?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1620. kérdés Konzorcium alvállalkozója
Az ajánlatkérő lehetőséget adott a kiírásban arra, hogy az ajánlattevő ajánlatát konzorciumként tehesse meg. Ilyen esetben a konzorciumi ajánlattevő igénybe vehet-e alvállalkozót a teljesítéshez?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1621. kérdés Keretösszeg alkalmazhatósága, értelmezése
Az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott egyszázalékos mértékű keretösszeget. Ezt követően a szerződés azt tartalmazta, hogy a keretösszeg előzőek szerinti túllépése azt jelenti, hogy az ajánlatkérő (illetve a megrendelő) a szerződés módosítása nélkül ebben a mértékben jogosult a keretösszeg túllépésére. Hogyan kell ezt értelmezni, és egyáltalán lehetséges-e egy szerződésben ilyen kitétel alkalmazása jogszerűen?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1622. kérdés Szerződésteljesítés problémái tájékoztató jelleggel megadott mennyiségek esetén
Hogyan teljesíthető az a szerződés, amely azt tartalmazza, hogy az ártáblában szereplő, az ajánlattétel érdekében az ajánlatkérő által megadott mennyiségek (különösen a termékfajták és a várható darabszámok) tájékoztató jellegűek, és a tényleges megrendelések azoktól eltérhetnek? Megfelel-e a Kbt.-nek, a Ptk.-nak, és egyáltalán, a forgalom biztonságának ez a kikötés?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1623. kérdés Cégjogi szabályokkal ellentétes gyakorlat
A cégadatok változására irányuló kérelmet írásban is be lehet adni a Gt., illetve a Ctv. szabályai szerint a cégbírósághoz, sőt, 2007. szeptember 1-je óta elektronikus formában is. A kiírások értelmében ezzel szemben folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetén - annak igazolására - kizárólag a cégbíróság bélyegzőjével ellátott változásbejegyzési nyomtatvány eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát fogadja el az ajánlatkérő. Milyen jogszabályi alapon követelhetik meg ezt az ajánlatkérők?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1624. kérdés Késedelmikötbér-mérték az ajánlatban
Mi a teendő akkor, ha a kiírásból nem állapítható meg, hogy az ajánlatban hol kell szerepeltetni a késedelmi kötbér mértékét? Hogyan korrigálhatja ezt a kiírási hiányosságot az ajánlatkérő?
Kapcsolódó tárgyszavak:
1625. kérdés Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye
Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1626. kérdés Nemleges adóigazolás nem közbeszerzési eljárás eredményeként közreműködő vállalkozás esetén
Egy szolgáltató cég a csatornadíjat csak abban az esetben fizeti ki, ha - hivatkozva az Art.-ra - nemleges adóigazolást küld cégünk. Társaságunk ugyanakkor nem közbeszerzési eljárás alapján van szerződéses jogviszonyban a szolgáltató céggel. Kérdésünkre arról tájékoztatott, hogy ő az üzemeltetést közbeszerzési eljáráson nyerte, így ránk mint csatornaszolgáltatóra ez éppen úgy vonatkozik, mint a nem nevesített alvállalkozóra, ezért tájékoztat erről. Igaza van?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1627. kérdés Cégalakítási kötelezettség teljesítésének időpontja
A pályázat elnyerése után is létrehozható-e egy új, közös cég a vagyongazdálkodásra, vagy már a pályázati szakaszban létre kell hozni azt?
1628. kérdés Utólagos ajánlattevői jelzés részajánlattételnél
Részajánlattétel esetén - mindegyik részajánlathoz ugyanazok a gépek kellenek - utólag jelezheti-e az ajánlattevő, hogy melyik részhez gondolta az adott gépeket?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére