105. Közbeszerzési Levelek / 2009. november 30.
TARTALOM

A beszerzés tárgya építési beruházás. Általános egyszerű eljárás, tárgyalás nélküli. A műszaki tartalom nagyon pongyolán van meghatározva, bejárás nincs. A csatolt vállalkozási szerződést, ha aláírjuk, akkor elismerjük, hogy van megfelelő besorolású vezetőnk, továbbá rendelkezünk meghatározott jogosítványokkal, bizonyítványokkal. A szerződéstervezet szerinti jogosítványaink nincsenek, a biztosításunk is csak sima építési biztosítás. Nem kell sehol nyilatkozni, hogy elfogadjuk a tervezetet, vagy mit akarunk módosítani, és nem kérik, hogy aláírva csatoljuk a pályázati anyagba. Mi van akkor a szerződéssel, ha megnyerjük a munkát? Az értesítőben megjelenő feltételeknek megfelelünk. A szerződésben meghatározottaknak nem, de azokat nem is kérik.

Keretmegállapodásos eljárás egyik nyertese vagyunk. Hogyan köthetjük meg az ajánlatkérővel az egyedi szerződéseket?

Van egy eljárás, amelyre lehet beadni részajánlatokat. Mindegyik részajánlatra adnánk be ajánlatot, de az 1. részajánlatnál közös ajánlattevőként indulnánk egy céggel, míg a 2. részajánlatnál mi lennénk az egyedüli ajánlattevő, és 10 százalék feletti alvállalkozóink lennének. Ez egyáltalán lehetséges-e, és ha igen, akkor külön kell csomagolni az 1. részajánlatot és külön a 2. részajánlatot? Mi ennek a módja?

Az ajánlattétel során az eredeti anyagban számos olyan eredeti okmány szerepelt (közjegyzői cégkivonat, OFI-anyag pecséttel, lefűzve stb.), ami megakadályozta a spirálos lefűzést. Hőkezeléssel akartuk beköttetni (a másolat így készült el), viszont az eredetit nem lehetett így a fenti okok miatt. Így végül fémsínbe kellett tenni, fekete fedlappal. A másolat hőkezeléssel készült, átlátszó fedlappal. Természetesen a fedlapot és a lefűzést leszámítva, a pályázatok teljesen azonos tartalommal bírnak, megjelölve rajta, hogy melyik a másolat és melyik az eredeti példány. Ugye ezért nem lehet érvénytelen a pályázat, hiszen mind a két példány megbonthatatlan kötéssel van, roncsolásmentes, csak éppen más eljárással készült el a kötés, illetőleg a felső borítólap az egyiknél teljesen fekete, a másiknál átlátszó? (Hiánypótlás van.)

A törvény szerint a bírálóbizottságba jogi szakértelemmel rendelkező tagot is kell delegálni, azonban nem írja elő a jogász végzettség meglétét. A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi Igazgatás Szakán szerzett igazságügyi ügyintéző végzettségemmel lehetek-e jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag?

Külföldi bankszámlaszámot pénzügyes kollégáim szerint sem a cégbírósághoz, sem az APEH-hoz nem kell bejelenteni. Amennyiben a pénzügyi alkalmasságot pénzintézeti igazolással kell alátámasztani, a külföldi bankszámlaszámokat (pénzforgalmi számlákat) fel kell-e tüntetnünk a bankszámlaszámainkról szóló nyilatkozatunkon, és be kell-e hozzá szereznünk a külföldi pénzintézet igazolását?

Az ajánlatkérő idegen nyelvű irat csatolása esetén szakfordítást kér. Hogyan tudjuk igazolni, hogy a fordítást szakfordító készítette? Nyilatkozatával?

Meg kell-e határozni a kiírásban, hogy ki nyújthat be ajánlatot?

Jól értelmezzük, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság által alkalmazott bírság, szankció 2009. június 1-jétől már nem minősül kizáró oknak?

Közösségi rezsimben a dokumentáció Kbt.-be ütközőségét támadjuk. Mennyi a jogorvoslat vonatkozásában az igazgatási szolgáltatási díj?

Vannak-e jogszabályi előírások arra, hogy a központosított közbeszerzésben megkötött keretszerződés alatt köteles-e a szervezetek lehívását a keretszerződést megkötött ajánlattevő teljesíteni, vagy visszautasíthatja a teljesítést? A verseny újra megnyitása nélküli esetről van szó, a közbeszerzésben részt vevő és a szállító nem köt egyedi szerződést eltérő feltételekkel. Így kell-e értelmezni a kormányrendelet 24. § (2) bekezdés bf) pontjának arra vonatkozó kikötését, hogy a keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani? Mi a helyzet, ha a beszerző központosított közbeszerzésben regisztrált szervezet köztudomásúan fizetési nehézségekkel küszködik?

KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.

Kérem szíves válaszukat arra, hogy ha jól értelmezem, akkor 2009. július 22-ét követően több ajánlattevőnél is lehetek egyszerre ugyanabban az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó?

Összhangban áll-e a Kbt.-vel az a kiírás, mely szerint az ajánlattevő tevékenységének 50 százalékát az ajánlatkérő közigazgatási területén elhelyezkedő telephelyén kell kifejtenie?

A kiírás szerint alkalmassági feltétel, illetve annak igazolása, hogy az ajánlattevő rendelkezzen az 14001-es vagy azzal a Kbt. 68. §-ának (5) bekezdése szerint egyenértékű tanúsítvánnyal, illetve be kell mutatni az azzal egyenértékű környezetvédelmi vezetési rendszerek meglétének egyéb bizonyítékait. Ez utóbbi kitétel mit jelent, és melyek az "egyéb bizonyítékok"? Milyen tartalmú leírás támasztja alá az egyenértékűséget?

A kiírás szerinti szakemberekkel nem rendelkezünk. Biztosíthatjuk ezt az alkalmassági feltételt erőforrás-szervezet igénybevételével?

Az egyik alkalmassági feltételnek erőforrás igénybevételével teszünk eleget. Vállalkozásunk és az erőforrást nyújtó között nincs a Ptk. szerinti többségi befolyás. A Kbt. szerinti megállapodásnak – mint igazolásnak – mit kell tartalmaznia? (Erre jogszabályi előírást nem találtunk.)

Keretmegállapodásos eljárásban ajánlatkérőnek az egyedi szerződésekre milyen arányban kell választania ajánlattevők közül?

A beszerzés közösségi rezsimben folyik. Előírható-e, hogy a szakembereknek anyanyelvi szinten kell beszélniük a magyar nyelvet?

A kötbér bírósági gyakorlat által elfogadott mértéke 10 százalék. Ajánlatkérő a meghiúsulási kötbér mértékét 30 százalékban határozta meg. Megtámadható-e a kiírásnak ez a része, esetleg a már megkötött szerződés, és milyen fórum előtt?

Kiköthető-e a kifizetés pénznemeként euró?

A Kbt. változására tekintettel kötelezhető-e az ajánlattevő arra, hogy az igazolásokat eredeti vagy hiteles másolatban csatolja?

Ha indokolatlannak tartjuk a beszerzés szempontjából bizonyos szakemberek meglétének előírását az ajánlatkérő részéről, ez alapja lehet-e jogorvoslati kérelemnek?

Mit jelent az, hogy a szerződés teljesítése védettmunkahely-teremtési program keretében történik?

Mely esetekben szükséges/indokolt előírni, hogy a teljesítésben személyesen részt vevők nevét, képzettségét ajánlattevőnek közölnie kell ajánlatában?

Az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított, de a kiírás szerint nyertesség esetén, ha a kizáró okokról szóló igazolásokat az ajánlattevő nem megfelelő formában nyújtotta be, már nem ad lehetőséget hiánypótlásra. Nem ellentétes a kiírásnak ez a két része egymással?

Az ajánlatkérő lehetővé teszi, hogy a VPOP-APEH-igazolást csak az eredményhirdetést követő 8 napon belül nyújtsuk be. Kérdés: ugyanolyan formában kell-e beadni, mint magát az ajánlatot (példányszám, csomagolás módja, aláírás módja), vagy elegendő egy példányban, egy kísérőlevéllel benyújtani?

Ajánlatkérő teljes terjedelmében közzétette a dokumentációt térítésmentesen, elektronikus formában. Az érvényes ajánlattétel feltétele annak letöltése. Hogyan igazolható a letöltés megtörténte?

Az ajánlattételi dokumentációban az szerepel, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatához nem kell csatolnia azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására. A részvételi jelentkezés során a csatolt nyilatkozatban szereplő dokumentumokat adtuk le. Kérdés, hogy formailag ez a nyilatkozat jó-e így, kérjünk-e az alvállalkozóink részéről is effélét? Valamint hogy a pénzintézeti nyilatkozaton kívül érinthet-e más dokumentumot is a kötelező frissítés a felsoroltak közül?

Jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság egy végzésében megtiltotta a szerződéskötést "az ügy érdemi elbírálásáig". Majd mindhárom kérelmezővel kapcsolatban megállapította az érvénytelenséget, nekünk adott igazat. Megköthető-e a szerződés azonnal, vagy várjuk meg, hogy valamelyik kérelmező esetleg további jogorvoslatot kezdeményez a bíróságnál?