Indokolás az üzleti titkot tartalmazó irathoz

Kérdés: Szükséges az indoklás üzleti titok esetén, illetve csak akkor, ha az ajánlatkérő kéri azt? Elegendő a Kbt. 44. § (3) bekezdésére hivatkozni az indokolásban, vagy ennél lényegesen több kell? (Adunk be egy árindoklást, és lesz benne árajánlat a gyártótól, így szeretnénk a lehetőséggel élni.)
Részlet a válaszából: […] ...titokká nyilvánítani. Az árindokolás azon része, mely üzleti titok, külön dokumentumban kell, hogy szerepeljen, hiszen így tudja az ajánlattevő az EKR-be üzleti titokként feltölteni, melyet az ajánlatkérőnek kötelező figyelembe vennie.A 44. § főszabálya szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Értékelés mintatermék használata mellett

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a benyújtott mintatermékeket használatban értékelje az ajánlatkérő, mielőtt döntést hoz az ajánlat érvényességéről? (Egészségügyi beszerzést érint a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján feltételezzük, hogy az ajánlatkérő nem alkalmassági követelményként, hanem kifejezetten a szakmai ajánlat részeként kívánja a mintaterméket értékelni annak használata során. A közszolgáltatók, egészségügyi intézmények által gyakran...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Versenyt kizáró értékelési szempontrendszer alkalmazása

Kérdés: Előírható-e olyan értékelési szempontrendszer, amelyre csak egy válasz adható, azaz nincs verseny?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés arra a helyzetre utal, hogy gyakorlatilag nincs más lehetőség, mint teljesen azonos ajánlatokat adni az eljárás során több ajánlattevőnek. A korábbiakban több taxiszolgáltatásra vonatkozó eljárás esetében történt hasonló, azonban azok jellemzően csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Jótállás kezelése a minőségi szempontok körében

Kérdés: A jótállás miért nem minőségi szempont? Miért nem alkalmazható értékelési szempontként?
Részlet a válaszából: […] ...a minőséghez lehetne köthető, így ennek megfelelően válaszoljuk meg a fenti kérdést.A Kbt. 76. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban meghatározni azt a szempontot vagy szempontokat, amelyek alapján a számára –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Beszerzés tárgyának minősítése

Kérdés: A D.368/2019. ügyben az ajánlatkérő építési beruházás keretében kívánt telepíteni új gépészeti rendszert. Miért nincs nagyobb szabadsága az ajánlatkérőnek a beszerzési tárgy minősítésében, amikor műszaki értelemben lehet akár építési beruházásról is beszélni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 8. § (3) bekezdésének építésiberuházás-definíciója az alapja a minősítésnek, azonban nem kizárólagosan ez alapján kell az ajánlatkérőnek döntenie, hiszen a b) pont értelmében építmény kivitelezése esetében az "építmény" minősítést is vizsgálni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Becsült érték meghatározásának mellőzése DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési bendszer alkalmazása esetében megtehetem-e, hogy nem határozok meg becsült értéket?
Részlet a válaszából: […] ...és a DBR esetében is kötelező a becsült érték megállapítása, melynek szabályait a Kbt. 18. §-a rögzíti, ettől nem tekinthet el az ajánlatkérő.A Kbt. 18. §-ának (1) bekezdése alapján a keretmegállapodás becsült értéke a keretmegállapodás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Összegzés indokolásának részletessége

Kérdés: Milyen részletességgel kell az összegezést indokolni?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság gyakorlata szerint az ajánlatkérőnek az összegezésben érthetően és egyértelműen kell megjelölnie az érvénytelenség indokát, ugyanis az ajánlattevők az összegezés alapján tudják megjelölni a kifogásolt ajánlatkérői döntéseket, és döntést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Későbbi csatlakozás lehetősége keretmegállapodáshoz

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy az Európai Bíróság döntése értelmében a keretmegállapodásos eljárások esetében a csatlakozó szervezetek a későbbiekben már nem csatlakozhatnak, sőt már az eljárás megkezdésekor meg kell adni, milyen értékben kívánnak beszerezni például egy központi beszerző szervezet keretmegállapodásából. (Az ügy számát nem ismerjük, de ez alapján talán beazonosítható.)
Részlet a válaszából: […] ...központi beszerző szervezetekre. A C-2016/17. számú döntés a Közbeszerzési Hatóság honlapján is elérhető.Lényege, hogy valamely ajánlatkérő szerv eljárhat a saját és olyan más, kifejezetten megjelölt ajánlatkérő szervek nevében, amelyek nem közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Tervpályázati eljárás "kiszervezhetősége" az EKR-ből

Kérdés: Tervpályázati eljárást lebonyolíthatok-e EKR-en kívül, akár részben, illetve van-e lehetőség a teljes eljárás kiszervezésére?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban is alkalmazandóak, amennyiben az e rendeletben szabályozott eljárási cselekményre az eljárásban sor kerül.Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, tervpályázati eljárás esetében eltérhet az EKR-től a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján. A 41....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve– azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
1
114
115
116
517