716 cikk rendezése:
41. cikk / 716 Mennyiségi eltérés helye és módjának meghatározása az ajánlati felhívásban
Kérdés: A (pozitív, illetve negatív irányú) mennyiségi eltérést az ajánlati felhívás mely pontjaiban és milyen formában tudjuk jogszerűen előírni?
42. cikk / 716 Gazdasági szereplők megjelenése a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban
Kérdés: A módosított Kbt. 113. §-ának (1) és (2) bekezdésével kapcsolatban kérdezzük, hogy az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen bejelentett, meghívni tervezett gazdasági szereplők, valamint az ezektől a gazdasági szereplőktől független gazdasági szereplők, akik/amelyek "önként" jelentkeztek az eljárásra, tehetnek-e együtt ajánlatot, illetve lehet-e valamely meghívott cég valamely "önként jelentkező" cég alvállalkozója, kapacitásnyújtó szervezete? [A Kbt. 113. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást.]
43. cikk / 716 Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással
Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
44. cikk / 716 ESPD kitöltésével kapcsolatos anomáliák
Kérdés: Elképzelhető, hogy az ESPD-ben csak az "alfa"-kérdésre kell igennel válaszolni, és semmilyen műszaki és alkalmassági kritériumot nem kell részletezni benne (árbevétel, referencia), pedig azt megjelölték az ajánlati felhívásban?
45. cikk / 716 Ajánlat fenntartásának lehetősége Dinamikus Beszerzési Rendszerben
Kérdés: Dinamikus Beszerzési Rendszerben az egyes jelentkezők, miután bekerültek a DBR-be, és az első ajánlatukat megtették, van-e lehetőség arra, hogy fenntartsák ajánlatukat, és az ezt követő ajánlatkérésekre ne válaszoljanak? Így az ajánlatkérő figyelembe tudná venni ajánlatukat a későbbiekben is anélkül, hogy erőfeszítést kellene kifejteniük az ajánlattevőknek, míg az ajánlatkérő részéről kevesebb adminisztrációval járna az ajánlatkérés, értékelés folyamata.
46. cikk / 716 Alkalmasság, kizáró okok igazolása cégnek nem minősülő gazdasági szereplők esetében
Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".
47. cikk / 716 Ellentmondás az ajánlati felhívás és a dokumentáció között
Kérdés: Ha az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás van, akkor az ajánlati felhívásban foglaltak az irányadók? Ha igen, akkor melyik törvényhely támasztja ezt alá?
48. cikk / 716 Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint
Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?
49. cikk / 716 Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően
Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
50. cikk / 716 További gazdasági szereplők meghívásának kötelezettsége nemzeti rezsimben
Kérdés: Ha nemzeti rezsimben három ajánlattevő már eleve jelentkezik a tájékoztató közzétételét követően, akkor minden esetben szükséges még további három ajánlattevő meghívása az eljárásba?
