Más ajánlattevő bevonása a teljesítésbe

Kérdés: Nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítése során igénybe vehet-e olyan alvállalkozót, aki/amely az ajánlattétel során konzorciumi tag volt, de nem nyert?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kategorikusan nem tiltja, hogy a teljesítés során más ajánlattevőt bevonjon az ajánlatkérő, amennyiben alvállalkozó-cserére, vagy új alvállalkozó bevonására van szüksége, hiszen a Kbt. mind az alvállalkozók cseréjét, mind új alvállalkozó bevonását egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Új pénzmosási törvény hatása a gazdasági szereplők nyilatkozataira

Kérdés: Van annak hatása a nyilatkozatainkra, hogy hatályba lépett az új pénzmosási törvény?
Részlet a válaszából: […] A kérdés azért fontos, mert a hatályos (közbeszerzési) szabályozás kifejezetten a már nem hatályos jogszabályra utal. A 2017. június 26-án hatályba lépett, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Konzorciumi név használata a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ügyvéd azt javasolja, hogy ne konzorciumi névvel induljunk, hanem minden egyes ajánlattevő neve szerepeljen, így elég hosszadalmas hivatkozni ránk mint közös ajánlattevőre. Mi az álláspontjuk, van-e ennek relevanciája, egyáltalán értelme, hogy ezen vitatkozunk ajánlattétel helyett?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a konzorciumnak, összhangban a bíró gyakorlattal, nincs önálló jogalanyisága, így ebben a formában például jogorvoslati kérelem benyújtására sem jogosult, ez a jog csak a részes feleket, azaz a konzorciumi tagokat illeti meg.A vita abból adódhat, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Keretösszeg növelése keretmegállapodásban

Kérdés: Növelhető-e a keretmegállapodás keretösszege? Van-e ennek korlátja, illetve a Kbt. 104. §-ának (8) bekezdése nem akadályozza ezt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett előírás az eredetileg megkötött keretmegállapodás kereteire hívja fel a figyelmet, de nem érinti a szerződésmódosítás általános szabályait, amelyre a 141. § általános értelemben utal.A Kbt. 104. §-ának (8) bekezdése szerint a keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Nyertes ajánlattevő szerződéskötés engedélyezésére irányuló kérelme

Kérdés: Előterjeszthet-e szerződéskötés engedélyezésére vonatkozó kérelmet a nyertes ajánlattevő? Mivel nyertesnek tekinthető, esetenként jobban felkészült, mint az ajánlatkérő, színvonalasabban képes alátámasztani véleményét, milyen akadálya van ennek?
Részlet a válaszából: […] A korábbi jogviták eredményeként a Közbeszerzési Döntőbizottság 2/2017. (VI. 26.) számú összkollégiumi állásfoglalásában kifejezetten a szerződéskötés engedélyezésének egyes kérdéseiről szól. Ebben egyértelművé teszi, hogy a szerződéskötés engedélyezése iránti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték számítása közös támogatási projekt esetén

Kérdés: Amennyiben közös támogatási projektünk van, de egyedileg szerzünk be, kivéve a projekt egy beszerzését, ahol közös ajánlatkérés történik, a becsült értéket hogyan kell számítani? A Hatósági útmutató szerint a közös projekt közös beszerzését nem kell egybeszámítanom azokkal a beszerzésekkel, melyeket a projekt keretében egyedül én mint ajánlatkérő szerzem be, és nem a többiekkel közösen? Ez esetben hol van itt projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában (KÉ 2017. évi 95. szám; 2017. június 9.) rögzíti, hogy a közös projektben közösen beszerzésre kerülő beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzése

Kérdés: Sajnálatos módon azon kormányrendelet hatálya alá tartozunk, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetekhez kell fordulnunk beszerzési igényeinkkel. A problémát az okozza, hogy több olyan igényünk is van, ami közösségi értékhatár alatti, de valójában egybe kellene számítani azokat a Kbt. 19. §-a szerint. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak a beszerzési igényre utal, emiatt nem tudjuk, mi az irányadó, hiszen a kormányrendelet eltérhet a Kbt.-től. Mi a véleményük, mi minősül ebben az esetben az igény mértékének?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen a vonatkozó, a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Jogorvoslati eljárás tárgyalás tartása nélkül

Kérdés: Hogyan zajlik a jogorvoslati eljárás, ha nem tart tárgyalást a DB?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a főszabály a Kbt. 161. §-a értelmében, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság csak a legszükségesebb esetekben tart tárgyalást, sőt van olyan eset, ahol tárgyalás tartására egyáltalán nem biztosít lehetőséget a jogszabály.A Kbt. utalt, 161. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Jogorvoslati jogosultság gyakorlásának határideje

Kérdés: Miért indíthat az ÁSZ egy 2013-as ügyben még most is jogorvoslati eljárást? Nem késői ez most már? (Közbeszerzés mellőzése történt.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (régi Kbt.), mely 2013-ban hatályban volt, az alábbi határidőket határozta meg az ÁSZ számára jogorvoslati eljárás indítására:A régi Kbt. 140. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzéke adatainak ellenőrzése

Kérdés: Kinek kell igazolnia vagy ellenőriznie az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének adatait a 321/2015. kormányrendelet 26. §-a értelmében?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági és pénzügyi helyzet tekintetében, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 26. § (1) bekezdésének a) pontja írja elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
1
92
93
94
302