1791 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)

Kérdés: Az önkormányzat intézménye főzőkonyhával rendelkezik, közétkeztetés céljából. A nyersanyag-beszerzések összege (zöldség, gyümölcs, hús stb.) meghaladja az éves 18 millió forintot. Aközbeszerzés során melyik értékhatárt kell figyelembe venni? A nemzeti vagy az uniós értékhatárt?

Kérdés: Meghívásos eljárás esetén, amit szeretne az ajánlatkérő lebonyolítani, a részvételi jelentkezésről készült dinamikus beszerzési rendszerrel összegzés után mennyi idővel kell az ajánlatkérőnek felhívnia ajánlattételre? Illetve ezt az ajánlattételi felhívást az EKR felületén kell megtennie, akkor is, ha a részvételi felhívásban megjelölte, hogy adott esetben a dinamikus beszerzési rendszert egy EKR-en kívüli felületen szeretné lebonyolítani?

Kérdés: Amennyiben elindul a közbeszerzési jogorvoslati eljárás – ami jelenleg zajlik –, hogyan térek vissza az érintett eljárásba – figyelemmel például arra, hogy hiánypótlási határidő volt folyamatban?

Kérdés: Egy, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban nem került előírásra műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelmény a szakemberekre vonatkozóan. Az értékelési szempontoknál viszont a teljesítésbe bevonni kívánt szakember műszaki szakmai tapasztalatát többletpontokkal értékelik (min. 0 hónap – max. 60 hónap). Az ajánlattevőnek – akit felkértek ajánlattételre – saját munkavállalói állományában nincs olyan szakembere, akivel a maximális 60 hónap műszaki szakmai tapasztalatot igazolni tudná. Az ajánlattevő a maximumot akarja megajánlani a szakemberre vonatkozó értékelési szempont tekintetében, emiatt felmerült az alábbi Értékelési szempontra – ha műszaki szakmai alkalmasság nem került előírásra – lehet-e a kapacitásnyújtó szervezet vagy alvállalkozó szakemberét megnevezni az eljárásban? Jól gondoljuk-e, hogy a kapacitást nyújtó szervezetet nem lehet igénybe venni e célból, mivel ez a szervezet csak az alkalmassági követelményeknek történő megfelelést biztosíthatja, azonban alvállalkozóként be lehet vonni, és megfelel a Kbt. előírásainak, ha a Kbt. 66. § (6) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatban feltüntetjük alvállalkozóként a céget – amely rendelkezik a szakemberrel –, és megadjuk, hogy a projektvezetői feladatok ellátására kerül bevonásra a cég, továbbá a Kbt. 66. § (6) bekezdésének a) pontja szerinti nyilatkozatba szintén beírjuk, hogy projektvezetői feladatok ellátására alvállalkozót kívánunk igénybe venni? Jól gondoljuk-e, hogy az EKR-felületen ebben az esetben a "Gazdasági szereplők" pontban fel kell venni az alvállalkozó céget, és a cég "minősítése" tekintetében a három választási lehetőség közül a 2. pont (Alvállalkozó, akinek kapacitásait a gazdasági szereplő nem veszi igénybe) megjelölést kell használni?

Kérdés: Az iratbetekintést hogyan kell elektronikus formában megvalósítanom?

Kérdés: Hogyan kell az iratbetekintésnek megvalósulnia? Ajánlatkérőként kit kell erről tájékoztatnom?

Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?

Kérdés: A szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettségre vonatkozik a kérdésem. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint ha azt a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály az egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)–(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket, a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat, a szerződés módosítását követően haladéktalanul. A Kbt. nem nevesíti, hogy a szerződés felmondását is közzé kell-e tenni, azonban a fenti hivatkozás értelmezhető úgy is, hogy a felmondás is szerződésmódosítás, tekintettel arra, hogy módosítja a meglévő szerződést (megszünteti azt).

Kérdés: Meg kell-e szüntetnem a Kbt. 12. § (4) bekezdésének módosítását megelőzően kötött szerződéseket?