Változások a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásokban

Kérdés: Egy konferencián elhangzott, hogy a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásnál is lesz könnyítés. Ez milyen formában várható?
Részlet a válaszából: […] A 2020. január 1-jén hatályba lépett módosítás – a Kbt. 113. § hatályon kívül helyezésével összefüggő technikai módosítás mellett – a Kbt. 115. § szerinti eljárás körében felmerült azon jogalkalmazói visszajelzésre reflektál, amely szerint az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Határozott időre kötött szerződés felbontása

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőként négyéves, határozott idejű szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Van-e arra mód, hogy a harmadik év végén közös megegyezéssel felbontsuk a szerződést számunkra bármilyen negatív következmény nélkül? Nincs szó hibás vagy késedelmes teljesítésről, a harmadik évi teljesítést is elfogadják, viszont a közös együttműködést szeretnénk megszüntetni. Van-e arra mód, hogy az utolsó évre vonatkozó feladatot a megrendelő újabb közbeszerzési eljárásban hirdesse meg?
Részlet a válaszából: […] A szerződés megszüntetésének lehetőségét a szerződés jellemzően korlátozza, feltételeit meghatározza, melyre jelen kérdés alapján nem áll módunkban válaszolni. Közbeszerzési akadálya nincs a szerződés megszüntetésének, melyet ha mindkét fél elfogad, rögzíthetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Szerződés tartalmának egyszerűsítése

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést "karcsúsítani", amikor már egyértelmű, hogy nincs rá szükség, és a felek sem szeretnék a továbbiakban a teljesítést?
Részlet a válaszából: […] A szerződés "karcsúsítása" vélhetően azt jelenti, hogy a tartalmat közös megegyezéssel a felek szeretnék egyszerűsíteni, a feladatokat csökkenteni, összességében kisebb mértékű munkák végzésére átalakítani annak tartalmát (tárgyát).Ebben a témában irányadó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Informatikai közbeszerzési terv feltöltése az EKR-be

Kérdés: Fel kell-e töltenem az informatikai közbeszerzési tervet az EKR-be? A közbeszerzési terv része-e az informatikai közbeszerzési terv, vagy a kettő független egymástól?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy a kérdező a 301/2018. (DKÜ) kormányrendelet hatálya alá tartozó ajánlatkérő. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egyértelműen a Kbt. 42. § (1) bekezdés szerinti közbeszerzési terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Kapacitást biztosítóra vonatkozó nyilatkozat nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti eljárásrend esetében csak olyan nyilatkozat van az EKR-ben, miszerint a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alvállalkozóra utal, de a kapacitást biztosítóra nem. Ebben az esetben mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében főszabály szerint az űrlap kitöltése kötelező.A kormányrendelet 11. §-ának (7) bekezdése alapján, ahol az EKR az ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás előkészítése előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Az ajánlatkérő előzetes piaci konzultáció keretében készíti elő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárását. Van-e erre jogalapja, elmehet-e cégünk mint egyetlen beszállító az érintett tárgyalásra?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció piaci résztvevőkkel történik az eljárás előkészítése és a gazdasági szereplők tájékoztatása érdekében. Feltételezzük, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja az ajánlatkérő szerint fennáll, így az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. keretein belül áll fenn, ami egyben azt jelenti, hogy ezen túl egyéb tájékoztatást ügyfélképtelen szereplőknek nem nyújthat. Gondoljunk például a két legfontosabb információszerzési forrásra az eljárás kapcsán, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszernek sok előnye van, de nem feltétlenül van értelme minden beszerzési tárgy esetében alkalmazni azt. Az alábbiakban a döntéshez szükséges legfontosabb szabályokat emeljük ki. A DBR egy részvételi szakasszal indul – Kbt. 106. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Összefoglaló tájékoztató készítésének mellőzhetősége nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy előadáson a következőket hallottam: a továbbiakban nemzeti eljárásrendben nem kötelező az összefoglaló tájékoztató közzététele. Mivel építési beruházás esetében ez 300-700 millió forintig kötelező, árunál és szolgáltatásnál pedig nemzeti rezsimben nincs más út, nem értem, mi az újdonság az új szabályban?
Részlet a válaszából: […] 2019. április 1-jétől valóban változik a Kbt. 113. §-ának (5) bekezdése.Induljunk ki abból, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van saját eljárásrendet kialakítani, vagy a közbeszerzési törvény 113-116. §-ai szerinti szabályokban foglalt eltérésekkel a Második Rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Alvállalkozói részvétel mértékét eltörlő szabály hatálybalépése

Kérdés: Mint ismeretes, a Kbt. rendelkezései közül 2018. november 29-i hatálybalépéssel kikerült az a szabály, amely építési beruházás esetén 65%-ra korlátozta az igénybe vehető alvállalkozói szerződés értékét [138. § (5) bekezdés]. A korlátozás eltörlésével kapcsolatban ugyanakkor a hatályba léptető rendelkezések nem tartalmaznak további részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy e rendelkezések kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandóak, vagy a jogszabály erejénél fogva érvényesülnek a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is. Kérdéseink a fenti jogszabály-módosítás vonatkozásában az alábbiak:
A hivatkozott, Kbt. 138. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés eltörlése, azaz az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandó, vagy ez a lehetőség érvényesül a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is? Utóbbi esetben a rendelkezés a jogszabály erejénél fogva érvényesül, azaz további cselekmény (így például szerződésmódosítás) nélkül a nyertes ajánlattevő a 138. §-ban foglaltak alkalmazásával bevonhat a korábbi 65%-os korlátot meghaladóan további alvállalkozókat? Ha igen, akkor szerződésmódosítás olyan szerződések esetén sem szükséges, ahol a 138. § (5) bekezdésre történő hivatkozás akár a konkrét jogszabályhelyre történő utalással, akár a korlátozás szövegszerű megfogalmazásával is megjelent? Ha nem a jogszabály erejénél fogva érvényesül az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége, de az erre vonatkozó szerződésmódosítást követően a korlátozás feloldható lesz a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is, abban az esetben a szerződésmódosítás során a Kbt. 141. §-ban foglaltak közül melyik jogalap alkalmazása jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A hatályba léptetési szabályok alapján a 65%-os szabály eltörlése csak a hatálybalépést követően induló eljárások esetében releváns, nincs visszamenőleges hatály, nincs indok a korábbi szerződések módosítására semmilyen jogalapon.A korábbi hatályba léptető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
1
7
8
9
22