Aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoltatási kötelezettség nemzeti rezsimben

Kérdés: Aránytalanul alacsony árat lehet indokoltatni nemzeti rezsimben, ha az ajánlatkérő úgy dönt?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti rezsim szabályai értelmében az ajánlatkérő nem köteles az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára, de ez nem jelenti azt, hogy saját döntése alapján ne vizsgálhatná meg azt. Arra sincs szükség ebben az esetben, hogy az ajánlatkérő előzetesen jelezze mindezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Biztosítékkal kapcsolatos nyilatkozattételi szabály változása 2021. február 1-jétől

Kérdés: A Kbt. 2021. február 1-jétől hatályos módosítását jól értem-e a 134. § (5) bekezdés vonatkozásában, miszerint egy eljárás esetén sem kérhető február 1-jétől nyilatkozat az ajánlatban, az eljárásban előírt biztosítékok (teljesítési biztosíték, jóteljesítési biztosíték) határidőre történő benyújtásával kapcsolatban az ajánlattevőktől? A nyilatkozatminta az EKR-es nyilatkozatminták között is szerepel a február 1-je utáni eljárás létrehozásánál is. Elég a szerződésben rögzíteni a nyilatkozatot a biztosítékokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 134. § (5) bekezdése helyébe 2021. február 1-jétől az alábbi szöveg lépett:A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő nyújtására vonatkozóan igazolás vagy nyilatkozat a közbeszerzési eljárásban nem kérhető.A fenti rendelkezés a Kbt. 134. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Felhívás feladásának időpontja a referencia bemutatásának kontextusában

Kérdés: Ajánlattevőként a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti referencia elkészítésénél a felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben teljesített referenciát kell feltüntetni. Mi számít pontosan a felhívás feladásának?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban az alkalmassági követelmények igazolása során releváns, hiszen a hirdetmény feladásától visszafelé számított időszak alatt teljesített referenciát szükséges bemutatni az eljárás során az ajánlattevőnek.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Helyszíni bejáráson jelen lévők létszámának meghatározása

Kérdés: Sorra indulnak az építési beruházásaink, ahol szükséges helyszíni bejárást tartani. Maximálhatom-e gazdasági szereplőnként 1 főben a létszámot, ha feltételezem, hogy a korábbiakhoz hasonlóan nagy lesz az érdeklődés, és a fertőzésveszély miatt nem megengedhető, hogy túl sok ember mozogjon együttesen a sokszor szűk folyosókon?
Részlet a válaszából: […] Ezzel kapcsolatban a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó 56. § nem ad iránymutatást. Amennyiben az eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő előírta a helyszíni bejárást, akkor azt meg is kell tartania, nincs lehetőség attól eltekinteni, ellenkező esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettség

Kérdés: A szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettségre vonatkozik a kérdésem. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint ha azt a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály az egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)–(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket, a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat, a szerződés módosítását követően haladéktalanul. A Kbt. nem nevesíti, hogy a szerződés felmondását is közzé kell-e tenni, azonban a fenti hivatkozás értelmezhető úgy is, hogy a felmondás is szerződésmódosítás, tekintettel arra, hogy módosítja a meglévő szerződést (megszünteti azt).
Részlet a válaszából: […] Rendkívül életszerű a kérdés, hiszen a szerződés teljesítéséről is szükséges közzétenni tájékoztatót. Értelmezésünk szerint a Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a teljesítésre vonatkozó adatok körében szükséges a szerződésszerű teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Kivételi kör alkalmazása a Kbt. módosítását megelőzően rögzített beszerzési kezdeményezés alapján történt, módosítást követő beszerzésre

Kérdés: Reklámmal kapcsolatos beszerzés kezdeményezését indítottam el, melyet az EKR-ben is rögzítettem, de a beszerzésre februárban kerülne sor. Mivel januárban kezdeményeztem az eljárást, így az igényem is januári. Alkalmazhatom-e a Kbt. kivételi körét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. §-ának (8) bekezdésében 2021. február 1-jével történt jogszabály-módosítás, melynek következtében a törvényt – ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése – nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:(...)audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszából: […] Ugyan első olvasatra nem tűnik logikusnak, mégis van olyan beszerzési helyzet, amikor az ajánlatkérő számára az a lehetőség áll fenn, hogy az egy darab ajánlattevő érvényes ajánlatát árlejtés keretében csökkenthesse. Erre természetesen az ajánlattevő nem kötelezhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2020. évi módosításainak hatálybalépése a vonatkozó törvény szerint lépcsőzetes, melyet korábbi számunkban, a parlamenti szakaszra tekintettel még nem tudtunk pontosan meghatározni. A végleges időpontok: 2021. január 1., 2021. február 1. és 2021. július 1. A későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Azonos típusú tapasztalat előírása alkalmassági és értékelési szempontként

Kérdés: Amennyiben alkalmassági és értékelési szempontként is kérek szakmai tapasztalatot, lehet-e, hogy a kettő átfedésben legyen, tehát ugyanazt a szakmai tapasztalatot értékelem az alkalmasságban és az értékelési szempontban? Vagy a kettő csak egymásra épülhet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen a szabályozás alapján az alkalmassági és az értékelési szempont egymástól független kell, hogy legyen. Ezt erősíti a Kbt. 76. § (6) bekezdésének d) pontja, mely szerint az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Eljárásindítás kötelezettsége DKÜ-be beküldött, engedélyezett igény esetén

Kérdés: El kell-e indítanom az eljárást, ha a DKÜ-be beküldött igényt már engedélyezte a DKÜ és a miniszter is? Ha a hirdetményt előkészítem, az már elindításnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
1
3
4
5
22