562 talált cikk a hiba kifejezésre

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?

Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?

Kérdés: Egyéni vállalkozó ajánlattevő EKR-regisztrációja során magánszemély megnevezéssel regisztrálta magát (például: Minta János egyéni vállalkozó helyett Minta Jánosként), majd így nyújtotta be ajánlatát. A hiba egyértelmű a többi megadott adatból következően (például: adószám). Az ajánlatkérő hiánypótlás/felvilágosítás keretein belül kérheti-e az adatok javítását, módosítását?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő azért zárja ki az ajánlattevőt, mert az általa benyújtott fordítás nem pontosan azt tartalmazza, mint amit az eredeti nyilatkozat, azaz például elírtak benne egy számot?

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?

Kérdés: Az ajánlatkérő kiküldött minden ajánlattevőnek egy számítási hiba javítására vonatkozó felhívást úgy, hogy vélhetően az árazatlan költségvetésből kimaradtak sorok, és ezeket kívánta beleérteni saját számításaival alátámasztva. Hibázunk-e, ha benyújtjuk? Nem lehetnek-e ennek hátrányos következményei? Milyen formában tegyük meg a javítást? Maradjon számítási hiba, vagy inkább hiánypótlás legyen az EKR-ben eljárási cselekményként kiválasztva?

Kérdés: Informatikai projektek (például informatikai rendszerek tervezése, bevezetése) megvalósítása esetében előfordul, hogy az egyes mérföldkövek teljesülése során az ajánlatkérő/megrendelő a teljesítésigazolás aláírása előtt kér néhány hibajavítást, amivel a mérföldkő (így akár a végteljesítési határidő) akár 1-2 héttel kitolódhat. Ezek az időeltolódások hogyan kezelhetők jogszerűen? A kérdés vonatkozik akár nyílt közbeszerzési eljárásos eljárás, vagy keretmegállapodást követő verseny-újranyitásos eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére is. Ezek a hibajavítások teljesen "normálisak" e projektek esetében, mégis kérdéses, hogy ez hibás teljesítésnek minősül-e, esetleg minden ilyen esetben szerződésmódosítást kell kezdeményezni?

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?